Agrárminisztérium

A Mecsekerdő Zrt. Baranya megye erdőterületeinek a felén, túraútvonalakkal sűrűn behálózott, zömében természetvédelmi területen gazdálkodik mintegy 55 ezer hektáron. Az állami erdőgazdaság erdeit tartamos erdőgazdálkodással kezeli, aminek lényege, hogy a természet folyamataira alapozva gyarapítja az erdő fakészletét. Munkájukat elismerendő a természetközeli erdőgazdálkodást népszerűsítő Pro Silva Hungaria társaság 1995-ben a szentegáti erdőtömböt választotta első nemzetközi szakmai konferenciája terepi programjának helyszíneként.

Ezeknek nagyon fontos szerepük van abban, hogy a védett, vízközeli erdők összetett élővilága fennmaradjon. Itt előszeretettel fészkelnek fokozottan védett madarak, például a rétisas. A gondos, természetes folyamatokat követő, azokra figyelemmel lévő gazdálkodásnak köszönhetően húsz év alatt háromszorosára, közel százhatvanra nőtt a Baranya megyei rétisasfészkek száma. A klímaváltozás, különösen az aszályok érzékenyen érintik a Dráva-sík keményfás és ártéri ligeterdeit. Ezek megőrzése érdekében a Mecsekerdő egész rendszert épített ki a talajvízszint változásainak megfigyelésére, és az Ős-Dráva Programban közreműködik a vízvisszatartást, így az erdők megmaradását szolgáló vízgazdálkodás kialakításában.

A Mecsekerdő – nevével ellentétben – nemcsak a Mecsek, hanem a Zselic erdőinek egy részét is kezeli. Itt, a „Zselic szívében”, Almamellék mellett található a Dunántúl egyik legnemesebb erdő különlegessége, a hathektáros, több mint kétszáz éves „ősbükkös”. A csodálatos faóriások a terület egykori gondos gazdájának, Biedermann Rezső bárónak köszönhetik fennmaradásukat.

Az ősbükkös mellett majdnem harminc éve működik a Kikerics Erdészeti Erdei Iskola, amelyben tematikus foglalkozásokon, szakképzett erdőpedagógusok segítségével ismerkedhetünk meg a zselici erdők varázslatos világával.

A csodálatos, egyedi élővilággal bíró Sás-völgyben létesült a Dél-Dunántúl első lombkorona-sétánya. A fiatalos, sűrű erdőben ötven méter hosszú, hat méter magas járószintű, a terep emelkedése miatt a talajszintre érkező, tiszta faszerkezetű lombkoronasétányt építettek. A tanösvény egy madármegfigyelő toronyhoz, illetve madárismereti odú- és fészektanodához kapcsolódik, ahol a gyerekek a méretükre kialakított cinke- és denevérodúba vagy gólyafészekbe mászva próbálhatják ki az élőlények lakhelyeit. A Sás-völgy erdejében található egy fenntartható módon működő ökoház, az Erdő Háza is.

A Mecsekerdő számos természeti értéke mellett a legnagyobb vonzereje a mára közismert Mecsextrém Park, amely erdei bob- és kötélpályájával látogatók tízezreit vonzza minden évben.

A Mecsek változatos erdeit leginkább ott lakva, de legalább egy-két éjszakát ott töltve ismerhetjük meg. A Mecsekerdő eltérő kategóriájú erdei szálláshelyet kínál a környékre érkezőknek. Tóparti faházak, apartmanok és erdei iskolai szálláshelyek, valamint kulcsosházak is szerepelnek a kínálatban. A nemrég felújított vadregényes Gubacsos kulcsosház Orfű közelében található az erdő mélyén, három kétágyas szobájával és négy pótágyával pont alkalmas családi hétvégékre vagy baráti felfedezőutakra a Közép-Mecsek erdeiben.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét!

Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a Mecsekerdő Zrt. legszebb területére!

A szavazók között hetente nyereményeket sorsolnak ki.

Az Agrárminisztérium és a nemzeti parkok feladatkörébe tartozik egyebek mellett a 38 ezer külterületi régészeti lelőhely őrzése a 250 fős természetvédelmi őrszolgálat segítségével. Emellett az épített és a kulturális örökség területén is szélesedik az állami természetvédelem hatásköre, hiszen számos skanzen, tájház, várrom, kolostorrom, kastély, illetve nemzeti emlékhely is a nemzeti parkok gondozásába tartozik – fogalmazott Rácz András, majd hozzátette, jelenleg mintegy 700 ökoturisztikai létesítményt tartunk nyilván Magyarországon, amelynek felét a nemzeti park igazgatóságok működtetik. Országosan évente 1,6 millió regisztrált látogatót fogadnak a nemzeti parkok, környezeti nevelés tekintetében pedig éves szinten 200 ezer gyereknek nyújtanak programokat – folytatta az államtitkár.

Rácz András méltatta a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkáját, amely 34 ökoturisztikai bemutatóhelyet üzemeltet, látogatószáma pedig évről évre növekszik, tavaly rekord értékkel meghaladta a 213 ezer főt. A nemzeti park a KEHOP és a VEKOP programokban mintegy 5 milliárd forint forrást felhasználva 15 nagy volumenű beruházást valósított meg több mint 5 ezer hektáron javítva természeti környezet állapotát. Emellett a határon átnyúló Interreg és a LIFE programokban 2,2 milliárd forint összeg felhasználásával 9 fejlesztést hajtott végre a nemzeti park.

Rácz András hangsúlyozta, az állami természetvédelem erőfeszítése – a nemzeti parkok 1300 munkatársával – rendkívül fontos, azonban szükség van a helybéliek, az országgyűlési képviselők, a megyei önkormányzatok, a polgármesterek, valamint a helyi civil és társadalmi szervezetek munkájára, amelyre számítunk a jövőben is – fogalmazott az államtitkár.

Brüsszelnek lépnie kell az itt rekedt ukrán gabona továbbszállítása, valamint az európai és magyar gazdák érdekében - jelentette ki Nagy István agrárminiszter, aki csütörtökön hivatalában fogadta Mikola Szolszkijt, Ukrajna mezőgazdasági és élelmiszerügyi miniszterét.

A tárcavezető arról tájékoztatta partnerét, hogy szerdán az Európai Bizottság képviselőivel egyeztetett a hazánk által ideiglenesen bevezetett ukrán mezőgazdasági termékek importtilalmáról. Ezekből a tételekből Brüsszel négyet: a búzát, a kukoricát, a napraforgómagot és a repcemagot az unió kereskedelmi liberalizációs kedvezmény záradéka alá helyezné. Nagy István a magyar korlátozásokkal kapcsolatban leszögezte, az intézkedés ideiglenes, azokat a magyar gazdák és fogyasztók védelme érdekében vezette be hazánk.

A háború következtében azonban az orosz agresszió jelentősen megnehezíti a tengeri transzportot, ezért helyeződött át a hangsúly a drágább szárazföldi szállításra. A termékek a költségnövekedés miatt így nem jutnak el a korábbi, hagyományos piacokra. Kifejtette, a Szolidaritási Sávok nem érték el eredeti céljukat, az Ukrajnából importált áru nem haladt tovább a rászoruló piacokra, hanem a szomszédos EU tagállamok piacain beragadva jelentős károkat okozott a gazdálkodóknak. Nagy István ezért az európai szolidaritás jegyében uniós progresszív tranzittámogatás bevezetését szorgalmazza, hogy az ukrán gabona eljusson a korábbi, hagyományos piacaira.

Nagy István kitért arra is, hogy Magyarország nem tiltja az ukrán mezőgazdasági termékek hazánk területén történő átszállítását, azaz a tranzitszállítmányok továbbra is engedélyezettek. Azonban azokat az illetékes hatóságok zárral látják el a határon, elektronikus eszközökkel és járőrök segítségével nyomon követik őket, és az ország egész területén ellenőrizni fogják az érintett termékek árutovábbítási eljárásait.

A miniszter leszögezte, folyamatosan vizsgálják azokat az intézkedéseket, melyek megoldást jelenthetnek a mezőgazdasági piaci nehézségekre. A magyar kormány mindig a magyar gazdák mellett áll.

Az új szabályok lényeges szakmai tartalmát a gazdálkodók az elmúlt hónapokban kiadványokból, szakmai anyagokból és tájékoztató fórumokon már megismerhették.

A jogszabályok itt olvashatóak.

Ezzel hivatalosan is elindul az új Közös Agrárpolitika végrehajtása Magyarországon, az új rendszerben és az új uniós szabályok alapján meghirdetett támogatási jogcímekre vonatkozó első egységes kérelmét közel 162 ezer gazdálkodó nyújthatja be. Az erre szolgáló elektronikus felület 2023. április 20-án, az esti órákban nyílik meg, ekkortól június 9-ig szankciómentesen nyújthatók be a kérelmek. (Az idei esztendőben, az új szabályokra való tekintettel az Agrárminisztérium eltekint a késési szankció alkalmazásától.)

A kérelembenyújtás indulásához szükséges nyolc nemzeti végrehajtási jogszabály között három átfogó jellegű, horizontális elem (eljárási kérdéseket rögzítő rendelet, aktív gazda vizsgálat, környezeti feltételesség szabályai), valamint öt, az egyes támogatások részletszabályait rögzítő jogcímrendelet található.

A gazdák, az őket segítő falugazdászok, a szaktanácsadók és egyéb közreműködők felkészítése azonban továbbra is folyamatos, a képzések és a fórumok folytatódnak. Érdemes rendszeresen felkeresni a KAP Stratégia Terv ismertetését és a végrehajtással kapcsolatos tájékoztatást szolgáló új tematikus honlapot, amely a https://kap.mnvh.eu/ címen érhető el. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tematikus, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjai is a gazdálkodók következetes tájékoztatását célozzák. Ezeken túl a Magyar Államkincstár honlapján hamarosan elérhetővé válnak a kérelembeadással kapcsolatos, szokásos tájékoztató közlemények is.

Az államtitkár beszédében kifejtette, hogy a „Hidden landscapes” – horvát-magyar határon átnyúló együttműködésben megvalósított turisztikai, környezeti nevelési tárgyú közös fejlesztés keretében többek között a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén a Mecsek Tájegységet bemutató kiállítás létesült, valamint felújították a Tettye Oktatási Központot és a Pintér-kerti vendégházat. A projekt keretösszege 1,7 millió euró, amelyből a hazánkban felhasznált összeg több mint 480 ezer euró volt – tette hozzá Rácz András.

Ezek alapján a megkérdezettek 95 %-a tölti szívesen szabadidejét a természetben, 70 %-uk pedig tudatosan keresi a nemzeti parkok programjait. Ezt a társadalmi igényt figyelembe véve alakítjuk a nemzeti parkok ökoturisztikai infrastruktúra hálózatát – emelte ki Rácz András.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy az országban jelenleg mintegy 700 ököturisztikai létesítményt tartanak nyilván – amelynek felét a nemzeti park igazgatóságok üzemeltetik – éves szinten mintegy 1,6 millió regisztrált látogatóval. Ebben a munkában a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is aktívan részt vesz, hiszen a nemzeti park látogatószáma évről évre nő, tavaly pedig rekord értékkel meghaladta a 148 ezret.

A jelenleg záruló projektben nemcsak a horvát és a magyar munkatársak működtek együtt, a siker érdekében szükség volt az állami szereplők, a nemzeti park, az erdészetek, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a helyiek együttműködésére is – fejtette ki az államtitkár.

A tárcavezető kifejtette, a jelenlegi piaci folyamatok folytatódása olyan komoly károkat okozna a magyar mezőgazdaság számára, hogy rendkívüli intézkedésekkel kell ezeknek gátat szabni. Az Európai Unióban már meg nem engedett termelési gyakorlatokkal, ennek következtében rendkívül alacsony termelési költséggel működő ukrán mezőgazdaság a teljes körű vámmentesség és szabad kereskedelmi lehetőségek birtokában

az európai piacra a gabona és olajosmagvak mellett olyan nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet is kezdett exportálni, ami ellehetetlenítette a hazai és a közép-európai gazdálkodók értékesítési lehetőségeit

- tette hozzá.

Hangsúlyozta, a Magyarországra történő behozatal korlátozása átmeneti jellegű és 2023. június 30-ig tart, ez elegendő idő lehet érdemi és tartós megoldást jelentő uniós intézkedések meghozatalára, az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolására. Az agrárium szereplői elvárják az európai mezőgazdaság tisztességes piaci viszonyainak biztosítását az Európai Uniótól.

A magyar kormány mindig a magyar gazdák mellett áll és megvédi a magyar mezőgazdaságot - emelte ki a tárcavezető.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az orosz-ukrán háború, az elhibázott brüsszeli szankciók, az energiaválság és a megnövekedett inputköltségek embert próbáló nehézséget okoznak a magyar gazdáknak.

A kialakult helyzetet tovább nehezíti, hogy az Ukrajnával határos tagállamokba, így hazánkba is soha nem látott mennyiségben érkezik be és marad is itt a gabona- és olajosmag import.

Emellett a teljes körű vámmentességet élvező ukrán mezőgazdaság az európai piacra nagy mennyiségű baromfit, tojást és mézet kezdett exportálni, melyek kiszorítják hagyományos piacairól a magyar termékeket, és a termelési költségek szintje alá süllyesztik a gazdálkodók értékesítési árait - tette hozzá.

Nagy István kiemelte, a kialakult helyzet orvoslása érdekében a magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy haladéktalanul hozzon intézkedéseket az Ukrajnából érkező megnövekedett gabonaimport okozta tarthatatlan helyzet kezelésére. Hangsúlyozta,

Ebben a helyzetben Brüsszel ne lehetetlenítse el, hanem támogassa és védje meg az uniós termelőket - hívta fel a figyelmet a tárcavezető.

A miniszter kezdeményezi a főbb gabona és olajosnövény termények esetében is az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kötelezettségének bevezetését. A bejelentésekkel egyrészt pontosabb képet kaphatunk a közúton beérkező gabona és olajosnövény mennyiségről, másrészt büntethetővé válnak azok a szállítmányok, amelyek nem felelnek meg a bejelentési kötelezettségnek. A be nem jelentett szállítmány igazolatlan eredetűnek minősül, mulasztási bírság szabható ki rá, vagy akár biztosítékként le is foglalható. Kifejtette, az Európai Bizottság nemet mondott a vámok általános visszaállítására az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, ezért azt is kezdeményezzük, hogy legalább átmeneti jelleggel, a termékek egy csoportjára, a szárazföldön érkező ukrán gabona és olajosnövény importra vezessék be újra a vámokat és a mennyiségi korlátokat. Mindezek mellett

hazánk tovább erősíti az import termékek ellenőrzését, külön figyelmet szentelve a tranzitszállítmányokra annak érdekében, hogy az átszállításra jelölt szállítmányok valóban el is hagyják az országot

- húzta alá a tárcavezető.

Nagy István leszögezte, az agrártárca mindig a magyar gazdák oldalán áll, és megteszi a szükséges intézkedéseket az ukrán gabonadömping és az elhibázott brüsszeli intézkedések által kialakult piaci nehézségek kezelése és a magyar gazdálkodók támogatása érdekében.

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejét óvó, kezelő Gemenc Zrt. az elmúlt öt év alatt közel 2,5 ezer hektáron végzett erdőfelújítást, 67 hektáron új erdőt telepített, összesen pedig 5,3 millió őshonos facsemetét ültetett el. A szociális tűzifa programban legutóbb majd 6 ezer köbméter fát biztosítottak a rászorulóknak.

A védett madarak, a világhírű gímszarvas- és nagyvadállomány, a ritka állatfajok és a különlegesnek számító növényvilág, valamint a törvényi oltalom alatt álló erdőállományok olyan csodát nyújtanak, amelyek mindenki számára megismerhetők a gemenci erdészek segítségével.

A Gemenc Zrt. Ökoturisztikai Központja Pörbölyön található. Ez a kezdő- és végpontja a legtöbb szervezett túrának, innen indul a Gemenci Állami Erdei Vasút, és itt lehet megtekinteni az interaktív és ismeretterjesztő „Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben” című kiállítást, valamint Habsburg Frigyes vadászkastélyt mintázó, újjáépített, vörösfenyőből készült Millenniumi Pavilonját, amelyet 1896-ban a városligeti Ezredéves Kiállításon is felállítottak. Ez az épület ad otthont a „Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas” című kiállításnak is.

A központtól induló ösvényen néhány perces sétával elérhető a nagyrezéti Vadmegfigyelő, ahol gímszarvasokkal és vaddisznókkal találkozhatnak az érdeklődők.

A legkisebbeket játszótér is várja, ezen kívül ingyenes parkolás, büfé és vizesblokkok teszik komfortossá az ökoturisztikai élményeket. A világhírű gemenci gímszarvas bőgési időszakában a Gemenc Zrt. olyan szarvasbőgés-hallgató túrákat szervez, amelyeken bárki megcsodálhatja a szerelmes bikák évenként csak ebben az időszakban hallható különleges nászdalát úgy, hogy közben nem zavarja a vadállományt.

A Gemenci Állami Erdei Vasút a bakancsos, kerékpáros és a vízi turisták kiszolgálása mellett azon kevés hazai kisvasutak egyike, ami még az erdőgazdálkodást is segíti, illetve az árvíz megérkezése előtti utolsó pillanatokig a mentésből is kiveszi a részét. Nagy népszerűségnek örvend, hiszen a Pörbölyről induló menetrendszerinti járatok megállóhelyei nemcsak csodálatos ártéri tájakkal, hanem különleges kiállításokkal is várják a kirándulókat.

A legizgalmasabb pedig belesni az üvegfalu kaptárokba, ahol valódi méhcsaládok élnek és szorgoskodnak. Az országban egyedülálló feladatot lát el Nyárilegelő megálló, hiszen a vízitúrázók itt szoktak leszállni és a kisvonat speciális teherkocsijaiból itt emelik le és bocsájtják vízre a kenukat. Az erdőgazdaság képzett túravezetői biztosítják, hogy a kevésbé gyakorlott, vagy éppen kezdő vízitúrázók is emlékezetes élményekkel térhessenek haza.

A Bati-kereszt kilátó egyedi panorámája nemcsak a Szekszárdi borvidék hangulatos táját foglalja magába, hanem jó időben a Duna vonalában húzódó Gemenci erdőtől egészen a Kelet-Mecsekig tekinthet a szemlélődő.

Az Alsó-Duna vidékén, néhány hektárnyi területen legendás történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhely található: a Karapancsa Kastély és Major. Karapancsa nemcsak a Gemenc Zrt. most is működő erdő- és vadgazdálkodási bázisa, hanem két kastély és egy egyedi történelmi díszkert helyszíne, valamint a környéken 1986-ban elejtett világrekord karapancsai trófea névadója is.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét!

Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a Gemenc Zrt. legszebb területére! A szavazók között hetente nyereményeket sorsolunk ki.

A kárenyhítő juttatások mértékének megállapításában fontos szerepe van a mezőgazdasági biztosítások meglétének. A korábbi gyakorlati tapasztalatok alapján az idei esztendőtől változtatás történt, a kárenyhítő juttatás összegének megállapításánál csak az a mezőgazdasági biztosítás fogadható el, amelyet már az első káresemény bekövetkezése előtt megkötöttek.

Ezúton szeretnénk felhívni a tavaszi fagykárral érintett gazdálkodók figyelmét, hogy mindenképpen érdemes az elektronikus kárbejelentést megtenni az agrárkár-megállapító szerv (vármegyei kormányhivatal) részére annak érdekében, hogy – az egyéb támogatási feltétel teljesülése esetén – a termelői károk a későbbiekben kompenzálhatóak legyenek. A kárenyhítő juttatás iránti jogosultság érdekében már a kárbejelentéskor körültekintően kell eljárni a mezőgazdasági termelőnek, amelyhez ezúton kívánunk segítséget nyújtani.

Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn.

Erről a termelő az OMSZ honlapján tájékozódhat. Fontos, hogy a termelő az OMSZ adat helyességét - ellenkező bizonyításig - vélelmezze és a kárenyhítési eljárásban kötelezően alkalmazza.

A termőre fordult és szakszerűen művelt gyümölcsösöknél a kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogszabályban megállapított, tárgyév május 31-ei véghatáridőig szükséges megtenni.

A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség a károsodással érintett területen bekövetkezik. A kárbejelentés elektronikus felülete a ide kattintva érhető el.

A tárgyévben bejelentett károk után kárenyhítő juttatásra az a károsult termelő lehet majd jogosult, aki:

- a jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan benyújtotta a kárbejelentését,

- akinél a növénykultúra – tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év hozamának számtani átlagához képest – 30%-ot meghaladó terméskiesését és 15%-ot meghaladó termelésiérték-kiesését az agrárkár-megállapító szerv igazolta,

- a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig megfizette és

- a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig, a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta.

A társadalmi egyeztetés - a vonatkozó törvényi határidőket figyelembe véve - 2023. április 18-ig tart. A tervezetek minden olyan hazai javaslatot és megoldást már tartalmaznak, amelyek megfeleltethetőek az uniós jogszabályoknak, az Európai Bizottság elvárásainak, és az általa elfogadott magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervnek. A tervezetek ide kattintva érhetőek és olvashatóak el.

Az Egységes Kérelmek (EK) indulásához szükséges nyolc nemzeti végrehajtási jogszabály között három átfogó jellegű, horizontális elem (eljárási kérdéseket rögzítő rendelet, aktív gazda vizsgálat, környezeti feltételesség szabályai), valamint öt, az egyes támogatások részletszabályait rögzítő jogcímrendelet található.

Az érintett támogatások az alapszintű-jövedelemtámogatás, az újraelosztó támogatás és az átmeneti nemzeti támogatások, a termeléshez kötött támogatások, a fiatal gazda támogatás és az agro-ökológiai program.

A jogalkotási munkával párhuzamosan a Magyar Államkincstár által működtetett elektronikus kérelembenyújtó felület fejlesztése is befejeződik. Az Egységes Kérelmek benyújtására szolgáló elektronikus felület 2023. április 20-án nyílik meg, ekkortól lesznek beadhatóak a kérelmek. Az idei esztendőben, az új szabályokra való tekintettel az Agrárminisztérium eltekint a kérelembenyújtás esetén a késési szankció alkalmazásától, így június 9-ig szankciómentesen nyújthatóak be a kérelmek.

A gazdák, az őket segítő falugazdászok, a szaktanácsadók és egyéb közreműködők felkészítése azonban továbbra is folyamatos, a képzések és a fórumok folytatódnak.

Érdemes rendszeresen felkeresni a KAP Stratégia Terv ismertetését és a végrehajtással kapcsolatos tájékoztatást szolgáló új tematikus honlapot, amely a kap.mnvh.eu címen érhető el. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tematikus, valamint a Magyar Államkincstár (MÁK) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapjai is a gazdálkodók következetes tájékoztatását célozzák.