Agrárminisztérium

A tárcavezető kifejtette, a felhívás keretében rendelkezésre álló forrásokat a már jelenleg is futó hasonló támogatás folytatásaként a nőivarú, tejtermelő szarvasmarhák tartása esetén lehet majd igénybe venni. Az alaptámogatáshoz kapcsolódó kötelezettségeket minden igénylőnek vállalnia kell. Így az állatsűrűségre, gondozói felügyeletre, valamint a fejési technológiára és preventív beavatkozásokra vonatkozó kötelezettségeknek is eleget kell tenni.

A kötelezettségek betartásával az állatok általános jóléte javul, viszont az állattartás költségei ezzel párhuzamosan emelkednek. Ezért a megnövekedett többletköltségek kompenzálását célozza a támogatási konstrukció. Kérelmet minden olyan mezőgazdasági termelő benyújthat, aki a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként bejegyzett állattartóként szerepel, és akinek tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak, illetve a felhívásban részletezett feltételeknek.

A részletek a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg részleteiben. A kötelezettségvállalási időszak 2023. május 1-től 2024. december 31-ig tart – tette hozzá a tárcavezető.

Az államtitkár elmondta, hogy az idei tavaszi szezonális ellenőrzéseket is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal irányításával a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervek és a Nébih szakemberei végzik. Kiemelte, hogy a hatósági felügyelet célja, hogy az ismeretlen eredetű, nem biztonságos és nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a fogyasztók asztalára a húsvéti időszakban. A hatóság kiemelten ellenőrzi az étkezési tojást, a pácolt, füstölt húskészítményeket, a hidegkonyhai készítményeket, az édesipari termékeket, a primőr import zöldségeket és gyümölcsöket, a borászati termékeket és szeszes italokat.

Dr. Nobilis Márton hozzátette, hogy a szezonális ellenőrzés első időszakában, március 14-26 között 1154 ellenőrzésre került sor. Ezen belül

a szakemberek 142 élelmiszer-előállító helyet, 657 élelmiszer-forgalmazó és 202 vendéglátóhelyet, valamint 133 kistermelőt és 20 őstermelőt vizsgáltak.

A szabálytalanságok miatt az ellenőrök 12 alkalommal figyelmeztetést, 87 esetben bírságot adtak, és összesen több mint 6,3 millió forint büntetést szabtak ki.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a létesítmények ellenőrzése során az ellenőrök idén is a leggyakrabban, összesen 61 esetben higiéniai problémákat találtak, valamint a nyomon-követhetőségre vonatkozóan 47 esetben találtak hiányosságot. Ugyanakkor pozitív tapasztalat, hogy a tojáscsomagolókban nem merült fel sem higiéniai, sem nyomon-követési hiányosság.

A szakemberek

Pozitívum, hogy lejárt sonkát eddig nem találtak az ellenőrök, és a hidegkonyhai készítmények laboratóriumi vizsgálata is kedvező eredménnyel zárult – tette hozzá az államtitkár.

Még februárban rendelt el szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést az Ukrajnából hazánkba érkező gabonák esetében az agrárminiszter. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált vizsgálat Magyarország teljes területére kiterjed.

Az ellenőrzések nemcsak a feldolgozatlan gabona terményekre, hanem a Magyarországra érkező ukrán eredetű búzalisztekre is kiterjedtek, mivel azok kapcsán is megfogalmazódott a minőségi kifogás gyanúja. Ezen termékkörnél az ellenőrzések kiterjedtek a hamutartalom szárazanyagra, nedvessikér-tartalomra, a sütőipari értékcsoportra, növényvédőszer-tartalomra, és a radiológiai vizsgálatokra is.

A több héten át tartó munka során a szakemberek három esetben találtak mikotoxinnal szennyezett kukoricát és ugyancsak három minta mutatott pozitív eredményt a GMO vizsgálatot követően. Mindezek mellett két esetben szója szennyezettséget mutattak ki.

A hatóságok a magyar piacra érkező gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetnek alá. Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használjanak csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. A szennyezett gabonából nem került és nem is kerülhet a magyar fogyasztókhoz. Az agrártárca elkötelezett abban, hogy a magyar családok asztalira biztonságos élelmiszerek kerüljenek.

Az állami erdőgazdaság az elmúlt öt évben 54 hektáron telepített új erdőt, mintegy 4100 kg makk és 237 ezer csemete elültetésével. Kezelt területeinek több mint háromnegyede áll természetvédelmi oltalom alatt. Az erdőket sújtó természeti károk miatt összesen mintegy 26 hektáron végzett pótlást 124.500 csemete felhasználásával. Az erdőgazdaság részt vett a Településfásítási Programban is, amely keretében 98 helyszínen 2900 fát ültettek el.

A Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park egyaránt különböző fokú védettség alatt álló területein jött létre. Ezen kívül a Zempléni- és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet, valamint négy természetvédelmi terület található itt. Az erdőgazdaság változatos, hegy-, domb-, és síkvidéket egyaránt magába foglaló földrajzi tájakon, rendkívül sokszínű geológiai- és talajviszonyok mellett dolgozik. Működési területén található a Tisza folyó észak-magyarországi vízgyűjtő területe, a Sajó, a Bódva, a Hernád és a Bodrog magyarországi szakasza. Hegyvidéki területei a Bükk és a Zemplén hegységben, valamint az Aggtelek-Rudabányai hegyvidéken vannak.

Az állami erdőgazdaság tanösvényekkel, sétautakkal, turistaszállókkal, kilátókkal együtt több mint kétszázötven kirándulóhelyet üzemeltet. A 18 történelmi emlékhely mellett egy erdészeti, vadászati és természetvédelmi gyűjteményt, illetve Lillafüreden ökoturisztikai központot tart fenn. A Lillafüredi és Pálházi Állami Erdei Vasutak évente kirándulók százezreit szállítják a Bükk, illetve a Zemplén erdeibe.

Kihagyhatatlan célpont a Palotaszálló, a Hámori-tó, illetve a társaság által tavaly újjáépített Zsófia-kilátó, amely elnyerte az év kilátója címet. A tíz kilométer hosszú nyomvonallal rendelkező Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi ilyen jellegű létesítménye. Pálházától Rostallóig közlekedik a Kemencepataki völgyében, útja során a Zempléni Tájvédelmi Körzet legszebb részeit érinti.

A társaságnál vallják, hogy az erdész hivatás gyakorlásának szerves része az ifjúság nevelése, a környezettudatosság közvetítése. Ennek érdekében három erdészeti erdei iskolát működtetnek. A Bagoly-Vár Fónagyságon, a Bikk-Makk Répáshután, a Csanyiki Erdőház pedig a Bükk keleti kapujában várja a fiatalokat. Mindenütt természetes környezetben, a szabadban zajló foglalkozásokat szorgalmazva biztosítanak lehetőséget a gyermekek számára az erdei életközösséggel, az erdőgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek elsajátítására.

Találjuk meg együtt Magyarország legszebb erdejét!

Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. legszebb területére!

A szavazók között hetente nyereményeket sorsolnak ki.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Magyar Regionális Tudományos Társaság és a Széchenyi István Egyetem által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Mayer Gáborral, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős államtitkárával és Goda Pállal, az Agrárközgazdasági Intézet főigazgatójával a vidékfejlesztés eredményeiről és jövőbeli lehetőségeiről beszélt. Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy

Feldman Zsolt szólt arról, hogy az elmúlt években a Vidékfejlesztési Program forrásai a leginkább hátrányos térségekbe jutottak el a legnagyobb mértékben és arányban. A támogatásoknak kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy az ezeken a területeken a foglalkoztatásban, gazdasági teljesítményben nagy szerepet játszó agrárvállalkozások az elmúlt időszakban gazdaságilag talpon tudtak maradni, és sok területen előre tudtak lépni. Az államtitkár az új KAP forrásainak célterületeivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy elképzelésük szerint – több száz millió eurós keretösszeggel - szeretnék a kisebb vidéki települések infrastrukturális fejlesztéseit segítő pályázatokat újraindítani, amelyek ahhoz kellenek, hogy akár a helyi szolgáltatások minőségét, az önkormányzati intézmények energiahatékonyságát javítsák, vagy lokális energiatermelő kapacitásokat hozzanak létre, például a biomasszára építve, amelyek ezen kisebb települések energiaellátását helyi erőforrásokra alapozva olcsóbbá tenné – mondta az államtitkár.

Elmondása szerint a tervezett „okos falu” program a helyi kistelepüléseken élők életminőségét javító szolgáltatások fejlesztését szolgálná. A pályázati felhívások előkészítése 2023 második felében kezdődik majd.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy rendkívül fontos a jövőbeni fejlesztés során az élelmiszerlánc egészére vonatkozóan meghatározni a stratégiai célokat és eszközöket.

A kormány is ezt a szemléletet képviseli, hiszen az Agrárminisztériumhoz, azon belül is egy államtitkársághoz tartozik az élelmiszeripar és a kereskedelempolitika is. Ez az irány megfelel az Európai Unió Farm to Fork stratégiáját jellemző megközelítésnek.

Dr. Felkai Beáta Olga hozzátette, Magyarország élelmiszeripara heterogén ágazat, közel 3.900 vállalkozásból áll. Az ágazat árbevétele évek óta növekvő pályán van, a 2021-es évben 4.500 milliárd forintot termelt. A vállalkozások 90 százaléka mikro- és kisvállalati keretek között működik és 10 százalék a közepes és nagyvállalat, amelyek képesek nagy mennyiségű árualapot előállítani.

Hozzátette, a mostani támogatási időszakban csak a Vidékfejlesztési Programból 750 milliárd forintot különítettek el az élelmiszeripari fejlesztésekre. Ez is azt mutatja, hogy a következő évek nagy agrárpolitikai feladata a hazai tulajdonú élelmiszeripar és az ellátási láncok megerősítése.

A helyettes államtitkár kiemelte, az elmúlt években a covid és az infláció hatására megváltoztak a vásárlási szokások, melyet szem előtt tartva az agrártárca folyamatosan kommunikál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal és más iparági szereplővel, és közösen hozzák meg a változó, piaci igényekhez alkalmazkodó szabályozást és döntéseket.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az Agrárminisztérium elkötelezett a felelős vízgazdálkodás és az öntözéses gazdálkodás kiszélesítése mellett. E cél érdekében módosult korábban a vízgazdálkodásról szóló törvény is.

A bonyolult adminisztráció helyett egy egyszerűsített adatlapon kell a bejelentést megtenni, ha a vízkivétel kizárólag talajvízből történik. A szabályozás célja az volt, hogy megoldódjon az az évek óta súlyosbodó probléma, amelyet az engedély nélkül kialakított kutak jelentenek a mezőgazdaságnak és a környezetnek. Fontos kitétel, hogy a kutat karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele nélkül, talaj-, illetve talajvíz-szennyezéssel nem érintett területen létesítsék, és annak talpmélysége az 50 métert nem haladja meg, illetve az első vízzáró réteget nem éri el. Lényeges továbbá az is, hogy a kút csak az üzemeltetője művelésében álló földterületek öntözését biztosíthatja – tette hozzá. Nagy István kitért arra is,

A bejelentés, illetve az engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól, aki ennek eleget tesz továbbra is díjmentesen üzemeltetheti a kútját – húzta alá az agrárminiszter.

Az államtitkár a Csongrád-Csanád vármegyei község ünnepségén kifejtette, a vidéken működő vállalkozások és az ott élők számára kiemelt jelentőségű, hogy külterületeik is jól megközelíthetőek legyenek.

Ebből a keretből épült újjá az Üllés szélén futó útszakasz is, amely egyrészt eloszlatja a községen átmenő forgalmat, valamint biztonságos és korszerű elérést biztosít a település környezetében lévő vállalkozásoknak, az itt üveg- és fóliasátrakban nagy értéket előállító kertészeteknek, a település határában lévő több ezer hektár föld megműveléséhez.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, az országos nagy autóút fejlesztési programok jelentősen javítják a vidéki térségek elérhetőségét, emellett pedig a falvak számára ugyanilyen fontosak a jó minőségű külterületi utak, amelyek összekötik a tanyákat, a vállalkozások telephelyét a településsel és segítik igazi gazdasági egységként működni e településeket. A komfortos élet mellett hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez is. Üllés település eredményesen pályázott, így mintegy 200 millió forintból újult meg az itt élők számára oly fontos útszakasz – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta, a kormány és az agrártárca megadja az alapokat a jövő agrárszakemberei számára: modern oktatással, intézményrendszerrel, felújított iskolákkal, szakképzéssel és a 2023-ban elindult új Közös Agrárpolitika magyar Stratégiai Tervében megfogalmazott célkitűzésekkel, forrásokkal. A Déli ASzC Bereczki Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola lassan 120 éve kiváló szakembereket ad a magyar agrárium számára, a célja nem módosult az idők során: az agrárium szeretetét beoltani a diákokba és nézni, ahogyan a rügy duzzadni kezd és éltre kel.

Nagy István arról is beszélt, hogy az elmúlt években az agrárszakképzés strukturálisan megújult. Az Agrárminisztérium fenntartásában működő agrárszakképzési centrumokban a mezőgazdasági valamint élelmiszeripari cégek, társaságok biztos partnerekre találtak, és a maguk társadalmi környezetének megbecsült, elismert oktatási szereplői lettek. 2019 óta folyamatosan emelkedik a beiratkozó tanulók létszáma, a 2022/23-as tanévre az előző évhez képest 5 százalékkal többen, 4638-an iratkoztak be. Kedvező adat, hogy az előző tanévhez viszonyítva a technikumba jelentkezők száma ismét nőtt, húzta alá.

A miniszterelnöki biztos elmondta, az agrártárca célja az, hogy ezek a kutyafajták szeretettek, kedveltek legyenek. A program rávilágít arra, hogy ennek a gyönyörű megjelenésű, méltóságot sugárzó kutyafajtának régi "funkcióját", az őrző-védő tevékenységet a 21. századi körülmények között is kiválóan lehet alkalmazni.

V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy az Agrármisztérium 2 millió forinttal járult hozzá a kutyák megvásárláshoz és kiképzéséhez.

A harmadik kapcsolódás pedig a hungarikumok ügye. Mikor magyar nemzeti értékekről beszélünk, akkor nemcsak az érinthetetlen, üvegbúra alatt őrzött tárgyakra, "vasárnapi" elemekre gondolunk, hanem a magyar életmód védelmére is. Azt szeretnénk, hogy az értékekhez való ragaszkodás az életünk részévé váljon. Mind ételek tekintetében, mind viseletben, vagy jelen esetben, a magyar kutyafajtákban - tette hozzá.