Agrárminisztérium

Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitika meghatározó és Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró támogatási konstrukció a termeléshez kötött támogatások rendszere. 2022. év végén 4,5 milliárd forintot már előleg formájában kifizettek a juhágazat számára, a napokban pedig több, mint 7.000 állattartó részére érkezik csaknem 5,5 milliárd forint támogatás.

ami az általános információk mellett sorra veszi a növénytermesztéshez, illetve az állattenyésztéshez tartozó termeléshez kötött támogatásokat is. A kiadvány elérhető a tematikus KAP honlapon, a https://kap.mnvh.eu/publications címen. Ezen felül a gazdálkodóknak érdemes megtenniük mindent az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben lévő adatok naprakész biztosítása érdekében, az idei évi egységes kérelemben megjelenő állatok megszemélyesítése miatt.

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte, hogy hazánkban a Natura hálózat gyep hasznosítású területeire speciális földhasználati előírások vonatkoznak, amelyek betartása többletköltséget, illetve adott esetben bevételkiesést jelent a gazdálkodók számára. Ennek ellentételezésére támogatást igényelhettek az érintettek.

A kompenzációs támogatásra több mint 9200 kérelem érkezett, és az érintett gazdák normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatásban részesülnek. A felhívásra az egységes kérelem keretében 2023-ban is lehet beadni támogatási kérelmet, amely egyúttal kifizetési igénylésnek is minősül – hangsúlyozta Feldman Zsolt.

A magyar kormány elkötelezett a biológiai sokféleség helyreállításának, megőrzésének és javításának előmozdításában, amelyet az aktív mezőgazdasági termelők együttműködésével kíván megvalósítani.

A tárcavezető kiemelte, a vetőmagtermesztésben komoly együttműködési lehetőség van Georgia és Magyarország között. Hazánk kész arra, hogy kiváló minőségű terményeket szállítson a kaukázusi országba, és így azok a helyi adottságoknak megfelelően továbbszaporítva eljuthatnak más keleti piacokra is.

További lehetőség rejlik abban, ha az egyetemek és a kutatóintézetek szintjén is szorosabb lenne az együttműködés. A szakemberek és a diákok kölcsönös cseréje tovább erősítheti ezt a folyamatot.

Nagy István elismerően szólt a georgiai méhészek munkájával kapcsolatban, hazánk pedig segíthet abban, hogy a georgiai méz eljusson az Uniós piacokra is. Emellett komoly lehetőségek vannak a gyümölcsfajták tanulmányozásával kapcsolatban is, különös tekintettel a barackra és a paradicsomra. A miniszter felhívta a figyelmet a georgiai szőlő és borkultúra gazdag örökségére, amit nemcsak a kereskedelem, hanem a tudomány területén is érdemes tovább bővíteni.

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a magyar élelmiszer- és feldolgozóipar átfogó megújuláson megy keresztül, ezért hazánk számára is lehetőséget jelenthetnek a georgiai alapanyagok.

A tárcavezető hangsúlyozta, a természet az egyik legnagyobb kincsünk, ezért mindent meg kell tenni azért, hogy fenntartható és biztonságos környezetben élhessünk. Nagy István kiemelte, az Európai Unióban mintegy 17 millió méhkaptár van, és 600 ezer méhész dolgozik. Összehasonlításul:

Hozzátette, az Agrárminisztérium nagyra becsüli a magyar méhészek munkáját. Nagyon jól tudjuk, hogy bár az agrárium legkisebb ágazatáról van szó, hiszen alig egy százalékát teszi ki az a gazdasági eredmény, amely a méheknek köszönhető, a közvetett haszonra tekintve viszont azt látjuk, hogy az egész mezőgazdaság, a teljes élelmiszeripar és mindannyiunk jövője a méhek tevékenységén múlik. Az elmúlt 50 évben megháromszorozódott azon termések, élelmiszerek mennyisége, amelyek méhes beporzást igényelnek. A miniszter kitért arra is, hogy ha a méhek nem végeznék el a beporzást, akkor pillanatok alatt minden hatodik élelmiszer eltűnne a boltok polcairól. Szinte észre sem vesszük őket, láthatatlanul tevékenykednek, de a munkájuk nélkülözhetetlen – fejtette ki.

Az agrártárca éppen ezért ehhez igazította a támogatásokat is: 2023 és 2027 között a méhészeti ágazat a hazai forrásokkal együtt mintegy 42,7 millió euró támogatásban részesül, továbbá a méhek után is igényelhető állatjóléti támogatás. A miniszter szerint minderre azért van szükség, mert ha méhészetről beszélünk, természetes módon a mézre gondolunk, de ahhoz, hogy művelőinek megfelelő megélhetést nyújtson, át kell alakítani az ágazat bevételi szerkezetét. A jövőben így nem csupán a méztermelést kell figyelembe venni, hanem a beporzásban végzett tevékenységet is. A kiszámítható jövő érdekében biztonságban kell tudni a méhcsaládokat és a méhészeket egyaránt – húzta alá a tárcavezető.

A programra 2023. március 22-től április 22-ig – a Víz Világnapjától a Föld Napjáig – várják azon 18 és 24 év közötti fiatalok jelentkezését, akik betekintést szeretnének kapni a gyakorlati természetvédelembe. A jelentkezéseket a www.ifjukocsagor.furgediak.hu weboldalon keresztül lehet elküldeni. A résztvevő diákok az általuk kiválasztott nemzeti parkban tölthetnek el egy tíz napos szakmai gyakorlatot.

„Ifjú Kócsagőr Programunk az elmúlt évek alatt bebizonyította, hogy nemcsak természetvédelmi szemléletet ad, hanem gyakorlatias feladataival az életre is nevel. A résztvevők a megszokott közegükből kilépve és az elméleti ismereteken túl erősíthetik kommunikációs és problémamegoldó képességüket, fellépésüket. Ez a későbbiek során előnyt jelent számukra az élet számtalan területén, legyen az akár egy állásinterjú, konfliktushelyzet, vagy egy előadói szerepkör” – mondta el Dukát Zsófia, az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályának vezetője, az Ifjú Kócsagőr Program döntő zsűrijének elnöke.

Az országos döntővel egybekötött háromnapos záróeseményt 2023. szeptember 20-22. között az idén 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság rendezi meg.

A HNPI igazgatója az Ifjú Kócsagőrökben a leendő kollégákat látja. Medgyesi Gergely Árpád kifejtette, a program keretében tovább mélyíthetik a megmérettetésben résztvevőkben a természetvédelem szeretetét és a versenyzők megismerhetik a természetvédelmi őrök változatos munkáját. Hozzátette, a környezeti nevelés kiemelten fontos feladat. A program résztvevői az iskolarendszerben el nem sajátítható képet kapnak világunk sokszínűségéről, valamint a természeti rendszerek egymásra épüléséről. Medgyesi Gergely Árpád örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy hazánk unikális természeti és kultúrtörténeti értékeinek megismeréséhez és az országos döntő lebonyolításához az idén 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kiemelten járulhat hozzá.

Az Ifjú Kócsagőr Program a korábbi évekhez hasonlóan az Agrárminisztérium, a tíz nemzeti park igazgatóság, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet, a 30Y zenekar, valamint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. összefogásával valósul meg. Az Ifjú Kócsagőr Program felhívása elérhető a www.ifjukocsagor.furgediak.hu weboldalon.

A történelmi léptékű szárazság okozta károk enyhítése az agrárpolitika számára kiemelt feladat a gazdálkodók talpon maradásának segítése érdekében. Tavaly kifejezetten súlyos aszály pusztított az ország mezőgazdasági területeinek 80 százalékán, melyből 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt - hangsúlyozta Nagy István. Egyúttal a miniszter kijelentette, hogy

a 2022. évi károk kompenzálására az erre jogosult 22.583 gazdálkodónak 2023. március 31-ig 50,6 milliárd forint kerül kifizetésre. Ebből 49,7 milliárd forint az aszálykárok után, a többi forrás pedig más káresemények ellentételezésére.

Kiemelte, a többletforrások biztosításával a kormány az agrárkár-enyhítési alap forrásait több, mint négyszeresére emelte.

Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítési alap mellett a díjtámogatott növénybiztosítások jelentenek komoly segítséget. A biztosítási díjtámogatásoknak köszönhetően többszörösére emelkedett az aszálybiztosítással rendelkező gazdaságok száma, így a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek a tavalyi aszálykár és más, a szélsőséges időjárás okozta károk enyhítésére.

A 2022. évi, történelmi léptékű aszály következményeinek kezelése érdekében a kormány Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset állított fel, amelynek javaslatára rendkívüli intézkedéseket is hozott a mezőgazdasági termelés finanszírozási hátterének biztosítása érdekében. A kormány gazdálkodói hitelek finanszírozási lehetőségeinek megsegítésére hitelmoratórium lehetőségét biztosította az agárszektor számára, amelynek révén a termelők 286,6 milliárd forintnyi mezőgazdasági hitel visszafizetéséhez kapcsolódóan kaphattak 2023 végéig haladékot. A kis- és középvállalkozások piaci alapú, változó kamatozású és nem kamattámogatott hiteleihez kapcsolódóan kamatstop került bevezetésre a tavalyi év végétől.

Az aszály által sújtott mezőgazdasági termelők és az állattartók számára, forgóeszköz finanszírozásuk segítése érdekében megnyílt a kiemelt, legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás lehetősége az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel keretében. Szintén 2022-ben az üzemanyag hatósági ár mezőgazdasági gépekre történő kivételes alkalmazása révén mintegy 39 milliárd forintot takaríthattak meg a mezőgazdasági termelők.

A mezőgazdaság finanszírozási helyzete érdekében tett intézkedéseknek, a korábbi évek ágazati pénzügyi erősödésének is köszönhetően a magyar mezőgazdaság helyzete a tavalyi tragikus aszály súlyos következményei mellett is stabil, melyhez a kárenyhítési alapon keresztül is most komoly segítséget kapnak a gazdálkodók - tette hozzá az agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese Budapesten, a Vajdahunyadvárban rendezett eseményen úgy fogalmazott: az erdőt ismerő és szerető ember jól tudja, mennyire szervesen és harmonikusan kapcsolódnak egymáshoz a teremtett világ élőlényei.

Az erdő létezése nem magától értetődő. Az erdőgazdálkodók, vadgazdálkodók tudják a legjobban, hogy tudatosan kell törekednünk megőrzésükre, és tudatosan kell hasznosítanunk az erdők ökoszisztéma-szolgáltatásait. Ismerni és érteni kell az erdőt, ahogyan Önök is teszik – szólt az ünnepségen jelenlévő szakemberekhez a miniszterhelyettes. Mint fogalmazott, erdeink védelméhez az erdészek, természetvédők, ökológusok tarsolyában lévő tudást minél szélesebb körnek tovább kell adni.

Farkas Sándor történelmi lehetőségnek, egyben felelősségnek nevezte a következő öt évben a hazai erdőkre fordítható mintegy 310 milliárd forintot. Mint mondta, a célunk közös: erdeink óvása, gondozása, ápolása, telepítése, a felelős erdőgazdálkodás további erősítése. Megtalálni és megtartani az erdő védelmének és használatának bölcs egyensúlyát. Ma azokat a szakembereket köszöntjük, akik ebben a feladatban a legkiválóbbat nyújtották.

Az ünnepség végén Farkas Sándor miniszterhelyettes és Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár miniszteri elismeréseket adott át 23 erdész-vadász szakembernek. A kitüntetettek névsora itt érhető el.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány kiemelkedően fontosnak tartja az erdők egészségi állapotának megőrzését és javítását. Hangsúlyozta, a magyar erdők már napjainkban is a leglátogatottabb belföldi turisztikai célpontnak számítanak. Felkeresésük jelentősen megugrott a világjárvány időszakában, és azóta sem csökkent, meghaladja az évi 40-50 millió látogatási alkalmat. Zambó Péter fontos tapasztalatként említette, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak a látogatási szokások.

A társadalom egyre nagyobb mértékben és egyre változatosabb formában igényli az erdei kikapcsolódás lehetőségét.

Hozzátette, a magyar kormány elkötelezett abban, hogy minden magyar állampolgár élvezhesse az ország erdeinek hasznait. 2010 óta következetesen támogatják az aktív erdei turizmust. A Bejárható Magyarország Program, a Téry Ödön Turistaház Fejlesztési Program és számos egyéb kezdeményezés eredményeként Magyarország olyan erdei turisztikai infrastruktúrával rendelkezik, amely képes kiszolgálni az évi 40-50 millió látogató igényeit. Ennek a munkának az élén jár az állami erdőgazdasági cégcsoport, melynek tagjai mintegy 33 milliárd forintot fordítottak az elmúlt időszakban turisztikai fejlesztésekre.

Az államtitkár kitért a világnappal összefüggésben az erdők egészségi állapotára is, ahol kényes egyensúlyt kell fenntartani, hiszen minél több embernek kínálnak kikapcsolódást az erdőterületen, miközben magukat az erdőket is meg kell menteni a klímaváltozás káros hatásaitól.

Zambó Péter kifejtette, a cél, hogy több erdőnk és jobb, egészségesebb erdeink legyenek, amelyeket ütős vállalkozások kezelnek. Ebben támogatják az erdőgazdálkodókat, hogy a társadalmi hasznot is jelentő tevékenységük a hazai és az európai piacokon is versenyképes legyen. Kiemelte továbbá, hogy folytatódik az Országfásítási Program is, amelynek kézzelfogható eredménye, hogy az ország fával borított területe már eléri a 25,4%-ot.

Az elmúlt években többszörösére nőtt az erdőlátogatók száma Vas vármegyében. Az FSC tanúsítással rendelkező állami erdőgazdaság 2005-ben 167 hektáron, 15 erdőrészletben kezdett folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodásba, míg ma már közel 5.300 hektár az így kezelt erdeik területe, miközben az örökerdőként művelt területük nagysága már 1.150 hektárra nőtt. Az Országfásítási Program részeként az Újszülöttek erdejében Vas vármegyében minden megszületett gyermek után, legalább tíz darab őshonos fát ültetnek el évente. Emellett több ütemben és helyszínen folytatnak mintafásítási erdőtelepítést.

Vas vármegye legnagyobb összefüggő, 7.200 hektáros erdőtömbje a Farkas-erdő, mely körülöleli a vármegye első természetvédelmi területét, a Lajos-bükköket.

Az erdőségen áthalad az Országos Kéktúra útvonala. Közepén áll a Káld-Hidegkúti Ökoturisztikai Központ vadászházzal, konferenciateremmel, az erdő és rét határán a páratlan szépségű Kisboldogasszony erdei kápolnával, valamint az idén felavatott korszerű turistaházzal.

202,5 méteres tengerszint feletti magasságban épült meg a vadászok egykori "panoráma lesének" helyére a vasi haranglábakat mintázó, közel 20 méteres, Scherg Lőrinc erdőmester nevét viselő kilátó, amelyről nemcsak a hatalmas egybefüggő erdőterület, hanem a Ság-hegy, a Kis-Somlyó, Sümeg és a Bakony is látható.

Gróf Ambrózy-Migazzi István, a "virágos gróf" 1922-ben 5 hektáron hozta létre az örökké zöldellő kertet, amely - a Szombathelyi Erdészeti Zrt. folyamatos fejlesztéseinek eredményeként - ma már több mint 100 hektáron, a jól ismert rododendronok (havasszépe) mellett magnólia és hortenzia telepekkel, nárciszszőnyeggel, számos növénykülönlegességgel és többek között az óriások erdejében létrehozott lombkorona tanösvénnyel nyújt felejthetetlen élményt a családok számára.

Bár a vélemények megoszlanak arról, hogy a Dunántúl legmagasabb csúcsán, az Írott-kőnél az Országos Kéktúra és a Dél-dunántúli Kéktúra kezdő vagy végpontja van-e, az biztos, hogy a legismertebb túraútvonala, amelyből 71 km a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által kezelt állami területen halad.

Vas vármegyét egyébként több mint ezer kilométernyi túraútvonal hálózza be, amely mellett az erdőgazdaság mintegy 300 kilométer kerékpározható utat is kijelölt.

Kilenc erdei szálláshelyével a Szombathelyi Erdészeti Zrt. a térség meghatározó természeti szépségeinek közvetlen közelében igazi kikapcsolódást kínál. 11 tanösvényük, valamint a Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola a gazdag állat- és növényvilágot, valamint az erdészek szerteágazó, elkötelezett munkáját ismerteti meg a diákokkal és a természetszerető kirándulókkal.

Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a Szombathelyi Erdészeti Zrt. legszebb területére! Találjuk meg együtt Magyarország legvonzóbb erdejét!

Felkai Beáta Olga kiemelte, az emberek több mint 70%-a megbízik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkájában, melynek színvonalát stabilnak tartják. A megszolgált bizalmat támasztja alá a 11 éve megalakult szervezet 2022-es rövid eredményösszefoglalója is.

Félévente készül 1000 fős reprezentatív felmérés az élelmiszerlánc-biztonság lakossági megítéléséről. A legutóbbi, 2022 őszi kutatás eredményei közül a helyettes államtitkár kiemelte,

az élelmiszerlánc-biztonságot az egészségügy és a katasztrófavédelem mellett a legfontosabb szakterületek között tartják számon a magyarok,

melynek teljesítményével kiemelten elégedettek, a katasztrófavédelem után a második helyre sorolják. A felmérés szerint a lakosok 71%-a megbízik a Nébih munkájában, ami a Mentőszolgálat és a Katasztrófavédelem után a 3. legjobb eredmény, a klasszikus felügyeleti szervek között a legjobbnak számít.

A magyarok továbbra is elkötelezettek a hazai termékek iránt: a megkérdezettek 43%-a mindig, 32%-a pedig bizonyos termékeknél odafigyel arra, hogy magyar élelmiszert vásároljon. Utóbbi csoport tagjai leginkább a zöldségek, a gyümölcsök, a hús, a tej és a tejtermékek esetében tartják fontosnak a magyar eredetet - ismertette Felkai Beáta Olga.

Felkai Beáta Olga hangsúlyozta, a kormány számára mindig is kiemelten fontos volt a lakosság biztonságos, minőségi élelmiszerrel való ellátása, melynek alapja a hazai gazdák és előállítók kiváló munkája. Uniós szinten elsők között vezette be Magyarország a közigazgatásban az élelmiszerlánc szemléletet, a Nébih-et, valamint formabontó kezdeményezésként elindult az "utolsó láncszem", azaz a fogyasztók védelme érdekben az ingyenesen hívható Nébih Zöldszám. A hivatal március 15-én ünnepelte 11. évfordulóját. Sikerességét a felmérés eredményei is alátámasztják: a magyarok nemcsak ismerik, de bíznak is a hivatalban, munkájának színvonalát stabilnak érzik.

A Nébih 2022-es legfontosabb eredményei kapcsán a helyettes államtitkár kifejtette, a láncszemléletnek megfelelően rendkívül sokszínű, szerteágazó eredménylistát tudhat magáénak a szervezet. Csupán néhány példát kiragadva elmondható, hogy tavaly nemcsak lelassítani, de megállítani is sikerült az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését a vadállományban, amellett, hogy a házisertés-állomány továbbra is védett maradt a betegségtől.

A Nébih élelmiszerlánc-biztonsági vizsgálatokat folytató laboratóriumai több mint 167 ezer mintán csaknem 2 millió vizsgálatot végeztek, a csalásokra, a feketegazdaság felszámolására szakosodott részleg pedig 559 ellenőrzést tartott, 203 tonna termékkel szemben intézkedett, 158 esetben bírságolt, összesen több mint 115 millió Forint értékben.

Felkai Beáta Olga az évösszefoglalóból kiemelte azt a számottevő szakmai eredményt, hogy hosszú évek kitartó munkájával tavaly Magyarország mentes lett a sertések PRRS betegségétől. A Nébih halőrei 27 nagytestű pontyot tudtak visszaszállítani eredeti élőhelyükre, természetes vizeinkbe. Az EUTR ellenőrök által elkobzott faanyagból pedig 596 köbmétert, valamint több mint 300 bútort és akác oszlopot adott át a hivatal ingyenesen közérdekű célra önkormányzatoknak, egyházaknak és közhasznú szervezeteknek.

Az informatikai fejlesztések közül említést érdemel, hogy az ügyfelek kényelmének növelése érdekében elindult a hivatal Ügyfélprofil rendszerében az online fizetés, továbbá a teljeskörű online meghatalmazáskezelés. Emellett csaknem 400.000 őstermelő és az őstermelők családi gazdaságának képviselője intézheti ügyeit a Nébih e-ügyintézési felületén,mintegy 600 falugazdász ügyintézői támogatásával.

E szellemben a Nébih ügyfélszolgálata több, mint 120.000 megkeresést fogadott, továbbá 2022-ben elkészült a "kettős minőség útmutató" a gyártóknak, a lakosság számára a "Biztonságos Étkezés a Várandósság alatt" kiadvány, míg a "Maradék nélkül" program szakemberei hiánypótló "lejárati útmutatót" állítottak össze - foglalta össze Felkai Beáta Olga.

Az élelmiszerlánc-biztonság lakossági megítélését vizsgáló kutatás kivonata, valamint a Nébih 2022-es eredményösszefoglalója elérhető a hivatal weboldalán.