Agrárminisztérium

Az akció mintaprogramja a Pilis Parkerdő Zrt. területén indult, ahol közel 200 köbméter szeméttől mentesítettek egy budapesti erdőfoltot a IX. kerületben.

Ennek a mennyiségnek az egyharmadát, mintegy 350 köbmétert a hulladékradaron keresztül jelentettek be a lakosok, kétharmad részt pedig az erdőgazdaságok saját munkatársai derítettek fel.

Az erdészetek tapasztalatai alapján a legtöbb esetben vegyes kommunális hulladék kerül ki az erdőterületre, de jelentős az illegálisan lerakott építési törmelék aránya is.

Az őszi időszakban a legtöbb hulladékot a nagyobb településeket körülvevő parkerdőkből szállították el Budapest, Pécs és Sopron környékén, de a Bakonyban és a Balaton-felvidéken is több száz köbméter szeméttől szabadították meg az erdőket.

A munka folytatódik, az ünnepek előtt újabb takarítási akcióval készülnek az erdőgazdaságok.

A járvány miatt ugyanis jelentősen megnőtt az erdők látogatottsága, így a hulladékmentesítés hozzájárul, hogy tiszta és egészséges környezetben pihenhessenek az emberek. Az állami erdőgazdaságok hosszabb távon a megelőzésre helyezik a hangsúlyt, ezért elkészítették azokat a terveket, amik alapján a megtisztított területekre a jövőben 900 kamerát, és több mint 300 sorompót helyezhetnek ki, hogy megakadályozzák a hulladék újbóli lerakását az erdőkben.

A Tisztítsuk meg az országot! program december 31-ig tartó első ütemében összesen 155 helyszínen dolgoznak a nemzeti park igazgatóságok területén.

A munkák gőzerővel zajlanak, az eddigi tapasztalatok szerint háztartási, építési-bontási, veszélyes és zöld hulladékot egyaránt találnak ezeken a helyszíneken.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság csak a Bajai Földikutya-rezervátum Természetvédelmi Területről majdnem 1500 köbméter építési-bontási hulladékot és kommunális szemetet szállíttatott el. Kiemelten fontos helyszínről van szó, hiszen itt él a fokozottan védett, 1 millió forint eszmei értékű délvidéki földikutya legnépesebb populációja.

Több mint 4 kilométer hosszan szabadított meg a szeméttől folyóparti és ártéri területeket az Aggtelei Nemzeti Park Igazgatóság a Bodrog mentén. A szelektíven gyűjtött, zömében üveg- és műanyag hulladékkal összesen 1820 darab szemeteszsákot töltöttek meg. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság már 21 kijelölt helyszínen végzett a munkákkal, köztük olyan népszerű kirándulóhelyet tisztítottak meg az eldobált szeméttől, mint a Zselici Tájvédelmi Körzetben található Fekete harkály tanösvény.

A hulladék felszámolása mellett a program fontos eleme a megelőzés is. Az igazgatóságok sorompók és térfigyelő kamerák telepítésével próbálják megakadályozni a szemét folyamatos újratermelődését. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság két területre már ki is helyezett sorompót, egy helyszínt vadkerítéssel vettek körbe, a napokban 10 vadkamerát telepítenek ki a már megtisztított területekre. Hasonló beruházásokkal az összes nemzeti park igyekszik a jövőben megóvni a védett területeket a szemetelőktől.

Az első ütemben állami szereplők, köztük a nemzeti park igazgatóságok is részt vesznek. A védett természeti területek hulladékmentesítése Mezőcsáton kezdődött, a munkák azóta folyamatosan zajlanak. A programnak köszönhetően egyebek mellett Ordacsehiben több mint 700 köbméter hulladéktól sikerült megszabadítani azt a területet, ahol a közeljövőben felépülhet a térség természeti és kulturális értékeit bemutató Berek Világa Látogatóközpont.

Az állatvédelemért felelős miniszteri biztos kiemelte, 2020-ban az Európai Unió több tagállamában számos COVID kitörés történt nyérc farmokon, Dániában pedig a teljes nyérc állomány felszámolásáról döntöttek.

Ovádi Péter hangsúlyozta, fenti okok miatt különösen fontosnak tartotta, hogy az állatvédelmi és közegészségügyi kockázatok csökkentése miatt időben és hatékonyan léphessenek fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosítása ellen a vonatkozó szabályozás felülvizsgálatával egy ütemben.

A húsevő prémes állatok prémcélú hasznosítását módosító rendeletet Nagy István miniszter kedden aláírta, a részletszabályok a Magyar Közlönyben jelennek meg.

Az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés”, az „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” és a „Védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése” pályázati felhívások kötelezettségvállalási időszakának meghosszabbítása 2020. november 23-tól 2020. december 20-ig, a Magyar Államkincstár által közzétett elektronikus formanyomtatvány ügyfélkapun keresztül történő benyújtásával kérelmezhető. A benyújtásra rendelkezésre álló határidő jogvesztő.

A kötelezettségvállalási időszak meghosszabbítására irányuló kérelem visszavonására a Kincstár 2021. január 15-ig lehetőséget biztosít. Amennyiben a gazdálkodó nem kíván élni a kötelezettségvállalási időszak meghosszabbításának lehetőségével, úgy nem szükséges kérelmet benyújtania. A vállalt tevékenységeket a kötelezettségvállalás teljes időtartama alatt be kell tartani.

és az érintetteknek 2021. január 15-ig lehetőségük nyílik bármelyik teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület visszavonására.

A pályázati felhívások és a módosítás részleteit tartalmazó közlemények a palyazat.gov.hu oldalon érhetőek el.

Nem csupán élőhelyül szolgálnak az állatok és növények számára, de lényeges szerepet játszanak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és más környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásában is.

Az erdőtelepítés a magyar kormányzati politika kiemelt céljai között szerepel. Hazánk az elmúlt évtizedekben csaknem megduplázta erdőterületét, ezzel az erdősültség mára meghaladja a 21 százalékot.

Az unió nem rendelkezik közös erdészeti politikával, ez elsősorban nemzeti kompetencia. Ettől függetlenül szükség van az erdőgazdálkodást érintő uniós politikák közötti összhang megteremtésére. A tagállamok egyetértenek abban, hogy szükséges az erdészeti vonatkozású uniós szakpolitikák széttagoltságának csökkentése, koordinációjuk javítása, stratégiai szintű kezelése.

A cél egy olyan új, független és önálló uniós Erdészeti Stratégia kidolgozása, amely a fenntartható erdőgazdálkodás holisztikus megközelítésére épül és figyelembe veszi az erdőalapú értéklánc valamennyi gazdasági, társadalmi és környezeti szempontját.

A stratégia hasznos összefoglalója az EU-n belüli, erdőgazdálkodást érintő feladatoknak, politikáknak, amely alapul szolgál a hazai Nemzeti Erdőstratégia végrehajtásához is.

Az elfogadott következtetések kiemelik az erdőknek az Európai Zöld Megállapodás céljai elérésében - így egyebek mellett a biológiai sokféleség megőrzésében, a klímaváltozás ütemének mérséklésében - betöltött szerepét. Hangsúlyozzák továbbá az erdők multifunkcionális jellegének jelentőségét.

Az Európai Bizottság várhatóan 2021 első felében mutatja be a 2020 utáni időszakra vonatkozó EU Erdészeti Stratégiát.

Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése.

Nagy István emlékeztetett: a kisebb őstermelők számára az adómentességi értékhatár növekszik és nem terheli majd személyi jövedelemadó az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételt, ami az idei értékekkel számolva 9,7 millió forintot jelent. Emellett az új szabályozás minden esetben a minimálbérhez köti az értékhatárokat, ezzel biztosítva a kedvezmények értékállóságát.

A tárcavezető kitért arra is, hogy az érintettek kedvezményes adózási értékhatára, átalányadó választásával is magasabb bevételig lesz lehetséges, ami 8 millió forint helyett az éves minimálbér tízszeresére nő, és a 2020-as adatok szerint eléri a 19,3 millió forintot. Az adóteher csökkentését szolgálja az is, hogy a jövőben az őstermelői bevétel számításánál nem kell figyelembe venni az e tevékenységgel összefüggő támogatás összegét. Az agrárminiszter szerint a bürokrácia csökkentését szolgálja az az új lehetőség is, hogy az őstermelői bevétel része lehet – 25%-os mértékig – a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység, például a falusi turizmus vagy a mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása.

A családi gazdálkodási forma legalább két hozzátartozó mezőgazdasági termelő közös gazdálkodására alapulhat. A kedvezményes adózást lehetővé tevő átalányadózást a családtagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig tartó bevételig választhatják. Az értékhatár azonban legfeljebb a minimálbér negyvenszerese lehet, ami az idei adatokkal számolva több mint 77 millió forintot jelent.

Kifejtette: a családi mezőgazdasági társasággá minősítés lehetőségét azoknak a vállalkozásoknak dolgoztuk ki, akik már kinőtték a helyi termelés kereteit és országos, sőt nemzetközi szinten is mérhető üzemmé fejlődtek.

A jogszabály külön rendelkezéseket tartalmaz a méhészek számára, ami a Kormány egyértelmű elköteleződését bizonyítja a biodiverzitás védelme mellett. A méhész őstermelők személyi jövedelemadó mentessége nem a minimálbér ötszörösét, hanem tízszeresét elérő bevételig lehetséges. Ez a kedvezmény a 2020-as értékeket figyelembe véve meghaladja a 19 millió forintot – emelte ki a tárcavezető.

Ezzel semmibe venné a társjogalkotó Mezőgazdasági és Halászati Tanács és az Európai Parlament több mint két éves munkáját és teljes bizonytalanságba taszítaná uniós termelők százezreit – közölte Nagy István agrárminiszter. Frans Timmermans ügyvezető alelnök úrnak nagy valószínűséggel még nem volt ideje érdemben megvizsgálni a Mezőgazdasági és Halászati Tanács és az Európai Parlament elmúlt hetekben elfogadott álláspontjait.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be az Európai Zöld Megállapodásról szóló közleményét, melyben a KAP is nevesítésre került azon uniós politikák között, amelyeket a Bizottság szerint a Zöld Megállapodás keretében újra kell gondolni. Ursula von der Leyen bizottsági elnök megválasztását követően tartott székfoglaló beszédében azonban megerősítette, hogy a KAP-reformot a már meglévő bizottsági javaslat alapján kell lezárni – emlékeztetett a tárcavezető.

Nagy István szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság ügyvezető alelnöke a COVID-19 járvány okozta rendkívüli helyzetet figyelmen kívül hagyva fenyegetőzik a javaslatok visszavonásával.

Ennek ékes bizonyítéka, hogy teljes mértékben semmibe veszi a tagállamokat. Hivatalba lépése óta egyetlen egy alkalommal vett részt a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén, akkor bevezető beszédét követően egyéb elfoglaltságra hivatkozva egyetlen miniszteri hozzászólást sem meghallgatva, sietve eltávozott. Ahelyett, hogy érdemi egyeztetést folytatna, a médián keresztül üzenget. Megfogalmazódik a kérdés, hogy Timmermans alelnök úr milyen jövőképet szán az európai termelőknek?

Az idén tavasszal nyilvánosságra hozott Termőföldtől az Asztalig- és a Biológiai Sokféleségről szóló Stratégiáknak lehetőséget és nem teljesíthetetlen terhet kell jelenteniük az európai gazdák számára. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a versenyképesség és a klímavédelmi intézkedések ambíciószintje között.

A növényvédőszerek használatának felére csökkentése, vagy az összes mezőgazdasági terület 25%-ának kötelezően ökológiai termelésbe vonása 2030-ig teljesíthetetlen követelmények, alternatív megoldások és módszerek hiányában pedig nem csak az uniós versenyképességet, de akár az élelmezésbiztonságot is veszélyeztethetik. A tagállami kiinduló értékek meghatározásakor mindenképpen figyelembe kellene venni a tagállamok által eddig megtett klímavédelmi intézkedéseket. Timmermans szerint a KAP egyik legfőbb hozzáadott értéke, hogy olcsó áron állít elő kiváló minőségű élelmiszert. Kérdésesnek tartja azonban, hogy eleget fizetünk-e az élelmiszerért?

Akkor, amikor nemcsak az Európai Uniót, hanem az egész világot a koronavírus-járvány sújtja, rendívül felelőtlen magatartás a Bizottság ügyvezető alelnöke részéről, hogy a médián keresztül azzal fenyegetőzik, hogy a Bizottság visszavonja KAP javaslatait.

A Bizottságnak - és így Frans Timmermansnak is - tiszteletben kell tartania a Tanács álláspontját, amely 27 tagállam közös több mint két éves demokratikus erőfeszítésének eredménye. Bízunk benne, hogy a Bizottság az előttünk álló tárgyalások során felelős módon fogja elősegíteni a megállapodást, amely megtalálja a megfelelő egyensúlyt a gazdák versenyképessége és a környezet- és klímavédelmi szempontok érvényesülése között – tett hozzá az agrárminiszter.

Az európai gazdáknak ebben a rendkívüli helyzetben nem fenyegetésre, hanem inkább köszönetnyilvánításra van szükségük - emelte ki Nagy István.

A szőlő szerkezetátalakítási támogatás a szőlőtermelők legfontosabb támogatási lehetősége, amelynek igénybevételéhez az Agrárminisztérium új rendeletet készített. A korábbi évektől eltérően az egyéni terveket az idei évtől kezdődően a Magyar Államkincstár erre a célra kialakított elektronikus felületén kell benyújtani.

Az új rendelet alapján a támogatás részleteit tartalmazó egyéni tervben legfeljebb három éves időtartamra lehet a szőlőültetvények megújítását vállalni.

Az egyéni terveket 2020-ban november 16. és 30. között lehet benyújtani (2021-től november 2. és 30. között), a Magyar Államkincstár a benyújtott egyéni terveket pedig február 28-ig bírálja el. A telepítés befejezését követően a kifizetési kérelmet minden évben április 1. és július 1. között lehet benyújtani. A támogatás nagysága a támogatható költségek 40 és 75 százaléka közé eshet.

A rendelet és a tudnivalók ezen a linken érhetők el: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/fooldal/-/journal_content/56/20182/8946600?refererPlid=20185&controlPanelCategory=current_site.content​​​​​​​

Magyarországot az Agrárminisztérium helyettes államtitkára képviselte, aki - Németország és Finnország mellett - hozzászólásában rámutatott, hogy ezt a körforgásos és fenntarthatóság alapú gondolkodást hazánk már évek óta magáénak vallja. Bemutatta a BIOEAST kezdeményezés keretében eddig elért eredményeinket.

Juhász Anikó megemlítette, hogy hazánk aktív, társelnöki szerepet vállal a Kutatási és az Agrár Bizottság közös tanácsadó testületének Agrártudás és Innovációs Rendszerrel foglalkozó stratégiai munkacsoportjában. Ezzel elősegítve, hogy az új KAP tervezésekor a hazai gazdálkodóink számára kialakított fenntarthatósági tanácsadási és innovációs szolgáltatások a legjobb európai gyakorlatokon alapulhassanak, másrészt, hogy minél objektívebb és pozitívabb kép alakulhasson ki a hazai tudásközvetítő szereplőkről, a jó gyakorlatokról.

A „bioeconomy”, azaz a biomassza alapú gazdaság alapját maga a biomassza adja, amelynek legnagyobb része a mezőgazdaságban és erdészetben képződik. Fenntartható feldolgozásuk, a felhasznált erőforrások visszapótlása azonban túlmutat rajtuk, ezért a biomassza alapú gazdaság széles körű, ágazatok közti együttműködést igényel.

A nemzeti stratégiák és cselekvési tervek megvalósítása csak akkor lehet eredményes, ha azok beépülnek a meglévő agrár- és ipari szabályozási és támogatási területekbe és nem különálló szakpolitikai területként próbálják bevezetni őket, hanem egységesen, ágazatokat összekötő stratégiaként. A biomassza előállító mező- és erdőgazdasági és egyéb ipari szereplők számára akkor lesz vonzó a fenntartható és körforgásos modell, ha kedvező üzleti lehetőségeket látnak benne.

Ez utóbbihoz kapcsolódva a megbeszélés résztvevői fontos tématerületként azonosították a tudásmegosztást mind a társadalmi kommunikáció, mind a szakértői hálózat kialakításával kapcsolatban. Hazánk a BIOEAST kezdeményezés eredményeit és a SCAR AKIS munkacsoport kapcsolódását ajánlotta fel a nemzetközi együttműködés keretében.

Az online díjátadó-ünnepségen Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára és Belánszky-Demkó Zsolt, a tárca nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a diákokat. Bagdán Boglárka az ünnepségen elmondta, hogy a fel nem használt élelmiszerrel a fogyasztó nemcsak a termék árát dobja ki az ablakon, hanem az élelmiszer előállítása során feleslegesen felhasznált erőforrások, munka és energia is kárba vész, nem beszélve a hulladék elszállításának és kezelésének költségéről.

Belánszky-Demkó Zsolt emlékeztetett arra, hogy Magyarországon bőven van és lesz is elegendő élelmiszer.

Senkinek nem kell felhalmoznia olyan mennyiségeket, amelyeket aztán esetleg nem használ fel és szemétbe kerülnek. Az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem a tudatos vásárlással kezdődik. Ezzel is támogathatjuk a hazai termelőket, amelyekkel magyar munkahelyeket védünk meg – hangsúlyozta Belánszky-Demkó Zsolt.

Az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Belánszky Demkó Zsolt felidézte, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felmérése szerint az elmúlt három évben 4 százalékkal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar állampolgár 65 kg élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi, 68 kg/fő/év tétellel.

A minisztérium felhívására 13 agrárszakiskola pályázott szemléletformáló kisfilmmel, amelyek között akadt „híradós tudósítás”, „játékfilm” és ismeretterjesztő klip egyaránt. A NÉBIH, FAO, és az Agrárminisztérium munkatársaiból álló szakmai zsűri pontozta a videókat megadott szempontok alapján.

A pályázaton első helyezést ért el az Alföldi ASzC Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiuma.

 

Második helyezett lett az Alföldi ASzC Bársony István Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapata.

 

Harmadik helyen végzett az Északi ASzC Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiuma.

 

A közönségszavazáson a Közép-Magyarországi ASzC Toldi Miklós Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium bizonyult a legjobbnak.