Agrárminisztérium

A tárcavezető kifejtette,

A szervezet céljai megegyeznek a magyar kormány törekvéseivel. Egyrészt a Program a menekültek számára a lakóhelyükhöz közel vagy a szomszédos országokban biztosít ellátást annak érdekében, hogy a lakosság mielőbb visszatérhessen otthonába. Az általuk nyújtott támogatások nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a támogatott személyek nem indulnak útnak. Másrészt a budapesti központ létrehozása összhangban áll azzal a kormányzati célkitűzéssel is, hogy minél több magas hozzáadott értékkel és fejlett technológiával rendelkező munkahelyet hozzon létre Magyarországon - emelte ki a miniszter.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a központ létrehozása elősegítheti a nemzetközi migráció mérséklését is, illetve megelőzését azzal, hogy a kibocsátó országokban az embereket a helyben való boldogulásra ösztönzi többek között az ellátás biztosítása, valamint az élelmezésbiztonság erősítésén keresztül.

Az ősztől 81 fővel működő központ legalább 85 százalékban magyar szakembereket fog alkalmazni.

Mivel az új rendszer elindulását követően a számlázással, kifizetésekkel jelenleg foglalkozó Világélelmezési Program munkatársak közül többen maradnak a terepen, és a többi folyamatot Budapestről irányítják, a szervezet jelentősen megnöveli a hatékonyságát is. Ahogy David Beasley, a Program ügyvezető igazgatója fogalmazott: több millió dollárt spórolnak meg a magyarországi központ megnyitásával, amit életek megmentésére fordíthatnak.

A miniszter hozzátette, az éhínség határán lévők száma drasztikusan növekedett az elmúlt években, tekintettel a számos válsághelyzetre és az azok nyomán kialakult népességmozgásokra.

A jövőben a budapesti központ is hozzájárulhat ahhoz, hogy ezt a számot sikeresen csökkentsék. Azonban a háború egyetlen megoldása a béke, húzta alá a tárcavezető. Nem újabb szankciós csomagokra, hanem tárgyalásokra van szükség ahhoz, hogy az európai és a globális élelmiszerpiac stabilizálódjon, és mindenki számára biztosított legyen a biztonságos élelmiszer-ellátás - emelte ki a tárcavezető.

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a siófoki rendezvényen elmondott köszöntőjében röviden összefoglalta az agrárágazat elmúlt évtizedben elért eredményeit. Úgy fogalmazott: a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar 2010 óta jelentős fejlődésen ment keresztül, hatékonysága és eredményessége is javult.

Ez az érték Írország után a második legjobb eredmény az Európai Unióban és messze meghaladja az Unió egészének 26 százalékos értékét. A mezőgazdaságban a reáljövedelem 111 százalékkal emelkedett, amely a harmadik legjobb eredmény az unióban.

Az agrárexport bővülése mellett a mezőgazdasági beruházások is látványosan bővültek 2010 és 2022 között, ami hozzájárult az ágazat modernizációjához, termelékenységének és versenyképességének növekedéséhez. A gazdálkodók 2021-ben 542 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, 70 százalékkal többet, mint 2010-ben – hangzott el a beszédben.

Farkas Sándor kitért arra, hogy az elért eredmények nem jelentik azt, hogy minden rendben lenne és ne lenne tennivaló. Hosszú évek óta az egyik legjelentősebb kihívásként jelölte meg az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának helyreállítását. Üdvözölte a siófoki rendezvényt, melynek egyik célja, hogy fórumot biztosítson az állattartóknak és a takarmánygyártóknak.

A miniszterhelyettes említést tett az orosz-ukrán háború, a rendkívüli aszály, az inputárak növekedése, a munkaerőhiány, az elszabadult energiaárak és a szankciós infláció okozta válságidőszakról, amely eddig ismeretlen megoldásokat igényelt valamennyiünktől. Ezek között a viszonyok között kell gazdálkodni és lehetőség szerint a korábbi fejlődési irányt tartani - fogalmazott. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelését az agrárpolitika kulcsfontosságú és központi kérdésének nevezte.

Farkas Sándor úgy fogalmazott:

Biztonságos terméket kell előállítani, minél fenntarthatóbb termeléssel. Büszkék vagyunk arra, hogy a magyar takarmányipar szakmai és műszaki felkészültsége nagyon magas, minden adott tehát a jó minőségű takarmány előállításához, amely nélkülözhetetlen Magyarország biztonságos takarmányellátásához.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a méhészet kicsi ágazat a mezőgazdaságban, de kulcsszerepe van. Beporzás nélkül ugyanis nincs fenntartható fejlődés, fenntartható jövő. Az agrártárca továbbra is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó végrehajtása során is, valamint a nemzeti támogatási rendszerben.

Ugyanúgy igényelhető lesz a méhek után az állatjóléti támogatás, 15 euró jár méhcsaládonként, részletezte Nagy István.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy zavar keletkezett az európai mézpiacon. Itt is érezteti hatását az ukrajnai háború. A harcok kitörése előtt 5000 tonna méz érkezhetett vám nélkül az EU-ba, efölött 17,3 százalékos vám terhelte a tételeket. Az unió döntése értelmében ma korlátlan mennyiségben érkezhet vám nélkül Ukrajnából a méz. Az ukrán méhészek pörgetés után azonnal nyomott áron értékesítették a mézüket, és azok vették meg tőlük, ahová a magyar méhészek is szerették volna értékesíteni a termékeiket.

A mézpiaci zavarok megszüntetése érdekében a Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén 19 másik tagállam agrárminiszterével közösen kérte Magyarország az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására.

Farkas Sándor a Magyar Tudományos Akadémián tartott köszöntőjében leszögezte: az agrárkormányzat egyetért a fenntartható növényvédelem megvalósításával, a környezeti terhelés csökkentésével, a növényvédő szer-használatból fakadó kockázatok mérséklésével. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor nem fogadható el sem a termelési költségek további növelése, sem pedig a termelés csökkentése. Ennek következménye ugyanis a komoly élelmiszerbiztonsági kockázattal járó importnövekedés lenne.

A miniszterhelyettes kifejtette,

Magyarország szorgalmazza, hogy a kémiai növényvédő szerek használatával és kockázatával kapcsolatos kötelező nemzeti célértékek meghatározásánál az unió vegye figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait és eddig elért eredményeit.

Az elmúlt években ugyanis hatalmas erőfeszítésbe és nem kevés anyagi erőforrásba került Magyarország mezőgazdasági termelékenységének és versenyképességének megőrzése és fejlesztése. Az Európai Bizottság fenntartható növényvédelemre vonatkozó irányelvének módosítási javaslata a környezet és az egészség hatékonyabb védelme érdekében 2030-ig a növényvédő szerek használatának és kockázatának 50 százalékos csökkentését kívánja elérni. Magyarország esetében ez azt jelentené, hogy a kémiai növényvédő szerek használatát 48 százalékkal, míg a veszélyesebb növényvédő szerekét pedig 60 százalékkal kellene mérsékelni 2030-ig. Az unió javaslata igazságtalan, hazánk ugyanis évek óta az uniós átlag alatti a növényvédő szer-használat 1 hektárra vetítve: 2020-ban például az uniós átlag hatóanyagban kifejezve 2,1 kilogramm volt hektáronként, míg ez a szám Magyarországon 1,7 kilogrammot tett ki – fogalmazott Farkas Sándor.

Magyarországgal együtt az elmúlt időszakban számos tagország fejezte ki aggodalmát a javaslat hatásvizsgálatának hiányosságai miatt: a fogyasztóknak joguk van tudni, hogy a növényvédő szerek csökkentése miatt mennyivel kell majd többet fizetniük az élelmiszerekért.

Továbbá nem hozható felelős döntés addig, amíg nem ismert, hogy a Bizottság javaslata következtében mennyivel csökken az EU mezőgazdasági termelése, hány mezőgazdasági termelő veszíti el a megélhetését, mennyivel emelkednek az élelmiszerárak és mennyivel nő az importkitettség, ami megjósolhatatlan hatással lesz az élelmiszerbiztonságra – sorolta a kétségeket Farkas Sándor.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta, az integrált növényvédelem alkalmazása jelenleg is kötelező, így a növényvédő szerek csak akkor kerülnek a földekre, ha az feltétlenül szükséges. Ebben támaszkodhatunk az agrárdigitalizáció nyújtotta lehetőségekre. A modern precíziós technológiák célzottabb és okszerűbb növényvédő szer-kijuttatást tesznek lehetővé, így csökkentve a felhasznált növényvédő szerek mennyiségét és a felhasználási kockázatokat is.

A fenntartható növényvédelem megvalósításához a technológiai fejlesztés mellett – vagy inkább azt megelőzően – nagyon fontos a megfelelő szaktudás.

Büszkék lehetünk arra, hogy ezen a területen is jól állunk, hiszen hagyományainknak, valamint a kiváló képzőhelyeinknek köszönhetően jó szakembereink vannak. A növényorvosok szerepe az élelmiszerláncban meghatározó – erősítette meg Farkas Sándor. A növényvédelmi szakemberek együttműködése és az integrált növényvédelmi módszerek együttes alkalmazása ugyanis biztosítja a növényvédő szerek maradványaitól mentes, egészséges élelmiszerek előállítását.

Ennek a hihetetlenül nagy volumenű, több évtizedes munkának állít emléket Bugacon az Alföldfásítási Múzeum. Az értékmegőrzés kiemelkedő példája még az OAKEYLIFE projekt is a Peszéri-erdőben (Kunpeszér közelében), amely hazánk egyik legszebb homoki tölgyes-erdőssztyepp élőhelykomplexe, melynek megóvásáért fogott össze az erdőgazdaság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A KEFAG Zrt. országos hírű Juniperus kertje 1991 óta működik, faiskolai dísznövények termesztésével foglalkozik.

Az Agrárminisztérium Településfásítási Programjához a Juniperus Parkerdészet biztosított eddig 36 000 db sorfát 1352 (10 ezer fő alatti) település-, valamint 7 000 db sorfát a MOL Európa Alapítvány Városfásítási programban 123 (10 ezer fő feletti) település számára.

Kecskemét-Hetényegyházán a - több mint ezer hektáros - Nyíri-erdőben elhelyezkedő Szent Hubertus Parkerdő nemcsak sokak kedvelt pihenő- és kirándulóhelye, hanem csodálatos természeti környezetet biztosít az immáron 20 éve működő Vackor Vár Erdei Iskola foglalkozásaihoz és nyári táboraihoz is. Minden évben március 15-én nagyszabású, hagyományőrző ünnepség idézi itt fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét, és a Nyíri Erdészházban kialakított 1848-1849-es Gyűjtemény bepillantást enged a régmúltba. A több mint 35 éves Kecskeméti Arborétumban a 14 tematikus ösvény mellett pihenőhelyek, játszótér, erdei tornapálya várja a természetben kikapcsolódni vágyókat.

Nemcsak természetjárásra, hanem a szabadidő aktív eltöltésére, sportolásra, kerékpározásra is nagyszerű lehetőséget kínálnak a KEFAG Zrt. által fenntartott kiránduló erdők Kecskemét közelében a Csalánosi-, továbbá a Császártöltési-, és a Sáskalaposi Parkerdő Tompán.

Az Alföldi Kéktúra csaknem 60 km-en a Társaság erdeiben halad. Ezen az úton gyalogolva a magasból is rátekinthet a túrázó a homokos, dimbes-dombos tájra a Kisszállás határában lévő Jánosteleki kilátóról. A Leskowszky Albert Emléktúra mintegy 100 km hosszú Ladánybenétől Bugacon át Petőfiszállásig, valamint a 24 kilométeres Kápolnák Útja a Kecskeméti Arborétumtól a Nyíri-erdei Szent Hubertus Kápolna érintésével Lajosmizséig kínál remek lehetőséget a testi-lelki feltöltődésre. Ezek az utak gyalogszerrel, kerékpárral, s némelyik lóháton is bejárható áthaladási engedéllyel. Az erdőgazdaság nyolc szálláshelyet, kulcsosházat tart fenn, de folyamatosan karbantartják az ismeretterjesztést és a környezeti nevelést szolgáló parkerdeiket, tanösvényeiket is.

Erdeink természeti kincsei minden évszakban csodálatosak, így bármikor érdemes meglátogatni őket!

Szavazzon az Agrárminisztérium Facebook oldalán a KEFAG Zrt. legszebb területére! Találjuk meg együtt Magyarország legvonzóbb erdejét!

Az Agrárminisztérium 2023. február 11-én indult sorozatában hetente bemutat egy állami erdőgazdaságot, illetve a Facebook oldalán hetente megoszt 8 helyszínt az adott állami erdőgazdaság területén, amelyre a közösségi oldalon szavazni lehet. A szavazók között hetente sorsolunk ki nyereményeket.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Közös Agrárpolitika változásairól, az új agrártámogatási rendszerről tartott előadást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei szervezete és a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület Gazdanapi Fórumán.

Az államtitkár kifejtette: az eddig ismert alap és zöldítési támogatások egybeolvadnak, amelyre ráépül az Agrár-ökológiai Program. Az ebben való részvételről minden gazda évente maga dönthet saját gazdaságának adottságától, termelési gyakorlatától, jövőképe alapján. Az Agrár-ökológiai Programban való részvétel esetén a plusztámogatás a minimum-követelményeken túlmutató környezet-és klímavédelmi gyakorlatra adható.

Az államtitkár szólt azokról az átmeneti mentességekről, amelyeket még ebben az évben az unió az orosz-ukrán háború miatt biztosít a gazdálkodók számára. Ezen túl beszélt a talajvédelmemmel, a vetésváltással és a nem termelő területek kötelező fenntartásával kapcsolatos előírásokról. Ebben az évben az új vetésváltási szabályok előírásai alól még mentesség van, néhány növényfaj egymás után termesztése azonban károsítóik miatt idén sem megengedett. 2027-ig pedig rugalmasabb vetésváltási szabályokat sikerült kiharcolni az uniós alapelvárásokhoz képest – fogalmazott az államtitkár.

Feldman Zsolt kitért az új KAP Stratégiai Terv azon szabályára is, amely üzemmérettől teszi függővé, hogy mely gazdaság mekkora összeget kaphat újraelosztó támogatásként, amely összeg az alaptámogatás fölött jár majd.

Az államtitkár a támogatást azzal indokolta, hogy az orosz-ukrán háború és az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók következményeként kialakult energiaválság és a nehéz gazdasági környezet kihívások elé állítja a kiskereskedelem szereplőit. Az agrártárca ezért folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget nyújthatnak az ágazat számára. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett - tette hozzá.

A támogatással olyan mikrovállalkozások élhetnek, amelyeknek fő tevékenységi köre a hús, húsáru kiskereskedelmét fedi le. További feltétel, hogy a hentesüzlet rendelkezzen lezárt üzleti évvel, továbbá vállalja, hogy legalább 2023. december 31-ig folytatja a tevékenységét. Fontos kikötés, hogy a pályázó a kérelem benyújtásakor nem állhat felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, illetve nem rendelkezhet köztartozással. Egy vállalkozás egy pályázat benyújtására jogosult, függetlenül az általa üzemeltetett húsboltok számától. A pályázatok benyújtására 2023. február 20. napjától 2023. március 20. napjáig a hentestamogatas.hoi.hu linken elérhető elektronikus felületen keresztül van lehetőség – hangsúlyozta dr. Nobilis Márton Pál.

Egyszersmind ezen üzletek léte a vidék és különösen a kistelepülések népességmegtartó erejének is alapját képezik, így támogatásuk társadalmi és demográfiai szempontból is kiemelten fontos – fejtette ki dr. Nobilis Márton Pál. Hangsúlyozta, a háború és a brüsszeli szankciók okozta gazdasági nehézséget a fegyveres konfliktus lezárásával lehetne orvosolni, ezért a béke az egyetlen megoldás a jövőre nézve.

A miniszterelnöki biztos kiemelte, egyáltalán nem véletlen, hogy a mohácsi busójárás, mint maszkos télűző szokás, a nemzeti értékeink csúcsán, a Hungarikumok Gyűjteményében helyezkedik el és került fel az UNESCO Szellemi kulturális örökség listájára. Hozzátette,

V. Németh Zsolt kifejtette, az értékmegőrzés lényege az, hogy megerősítse az identitásunkat és összekapcsoljon bennünket. Erre kiváló terepe ez a most felavatott kultúrkikötő is, melyet 3 millió forinttal az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatott. A miniszterelnöki biztos fontosnak tartja, hogy a busó közösségi házba minél többen jöjjenek el és kapcsolódjanak ki, de ami lényeges, hogy itt ne csak kikapcsolódjanak, hanem be is kapcsolódjanak. Őrizzék és becsüljék meg az ilyen kisebb, intimebb tereket, mert ez igazán az alkotás terepe, ahol másokat és magunkat is gazdagíthatjuk a kultúra átadásával, a beszélgetésekkel, a hagyományőrzéssel - tette hozzá.

A mi feladatunk, hogy az európai és a magyar életmódnak megfelelően, értékeinket megtartva segítsük a változást – zárta gondolatait.

A tárcavezető kifejtette, a Belügyminisztérium által meghirdetett program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kapott és kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít. Az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságok idén is jelentős mértékben kivették a részüket a szociális tüzelőanyag program megvalósításából.

Nagy István hangsúlyozta, hogy minden igénylő önkormányzathoz eljutott a szociális tűzifa. Az erdőgazdaságok 2.115 önkormányzatnak mindösszesen 210.426 m3-t (200.091 m3 kemény lombos, 10.335 m3 lágy lombos) tűzifát adtak át, tehát maradéktalanul kiszolgálták a teljes igényelt mennyiséget. A legtöbb megrendelés a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben gazdálkodó NYÍRERDŐ Zrt. és ÉSZAKERDŐ Zrt.-hez érkezett. Az erdőgazdaságok eközben országosan a Tűzifa Programban is folyamatosan teljesítik a lakosság kiszolgálását, emelte ki a tárcavezető.

Magyarországon az erdőgazdálkodás alapja a fenntarthatóság, ami azt jelenti, hogy a hatósági engedéllyel rendelkező fakitermelések nem veszélyeztetik az erdők létét, nem csökkentik az erdők területét, és nem rontják a természetességi állapotukat.

Az elmúlt 12 évben az állami erdőgazdaságok 1.8 millió köbméter, fenntartható módon kezelt erdőkből származó szociális tűzifát biztosítottak az igénylő önkormányzatok számára, hogy minden évben minél többen meleg otthonban tölthessék a téli időszakot.

A tárcavezető kiemelte, az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében a szigorú ellenőrzésekre azért van szükség, hogy megvédjük a magyar gazdák érdekeit. Hozzátette, Brüsszel továbbra is tétlenül nézi, hogy a Szolidaritási Folyosón Észak-Afrikába és a Közel-Keletre szánt ukrán gabona Európában ragad komoly piaci zavarokat okozva ezzel.

Éppen emiatt az ukrán gabonát szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésnek vetik alá Magyarországon - hangsúlyozta Nagy István.

A miniszter emlékeztetett, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária már korábban az Európai Bizottsághoz fordult, hogy tegyen valamit az Ukrajnából beáramló gabonaimport megfékezéséért, ám konkrét intézkedést azóta sem javasolt a Bizottság a kialakult helyzet kezelésére. Brüsszel nem áll ki a magyar és a közép-európai gazdák mellett, nem nyújt olyan segítséget, ami megvédené az egyébként ellehetetlenülő magyar, román, lengyel vagy bolgár termelőket. Az Európai Bizottság az egységes tagállami teherviselés helyett a közép-európai gazdákkal fizettetné meg az ukrajnai gabonaexport árát. Kifejtette, az Ukrajnából nyomott áron érkező méz és baromfihús is a hagyományos exportpiacainkról szorítja ki a magyar termékeket. Hozzátette,

Európában ugyanis olyan, harmadik országokból származó, rendkívül olcsó méztermékek lepték el a piacot, amelyek kiszorítják a jó minőségű magyar mézet.

Nagy István közölte, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által koordinált ellenőrzések folyamatosan zajlanak. Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen jogszabályi alapfelelőssége, hogy kizárólag az uniós és a hazai előírásoknak megfelelő alapanyagot használjanak fel. Ezt is vizsgálja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. A tárcavezető leszögezte, hazánk, ahogy eddig is, továbbra is minden segítséget és támogatást megad ahhoz, hogy a Szolidaritási Folyosó megfelelően működjön, és eljusson az ukrán gabona a harmadik országokba és a Közel-Keletre, de a magyar gazdák érdekeit meg fogja védeni.