Agrárminisztérium

Ezen túl a termeléshez kötött hízott bika támogatás esetében a szakszerű apaállat használat igazolása jelenik meg új elemként, melyhez kapcsolódóan szükséges tudnivalókra szintén ismételten fel kívánjuk hívni a figyelmet.

1. Az egységes kérelemben megjelenő állatok megszemélyesítése

A 2023 áprilisában induló kérelmezési időszakban az állatalapú támogatások esetében figyelmet kell fordítani az ENAR-ban szereplő adatok (pl. állatmozgás és szaporítási adatok) jogszabályban foglaltaknak megfelelő, naprakész vezetésére.

2023-tól a következő jogcímekben kérelmezhető egyedeket személyesítettek meg:

• termeléshez kötött anyajuh tartása támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt),
• termeléshez kötött anyatehén tartása támogatása (az uniós forrásból és az átmeneti nemzeti támogatás keretében meghirdetett jogcímnél egyaránt),
• termeléshez kötött tejhasznú tehén tartása támogatása,
• termeléshez kötött hízottbika tartása támogatása,
• a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás,
• kiskérődző állatjóléti támogatás,

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amikor az állattartó első alkalommal belép az Egységes Kérelem felületre, a Magyar Államkincstár rendszere fel fogja kínálni azoknak a gazdálkodóhoz köthető állatoknak a fülszámát, amelyek a rendelkezésre álló adatok alapján potenciálisan megfelelhetnek az adott jogcím jogosultági feltételeinek. Ez az eljárás megkönnyíti a kérelmezést és csökkenti a hibázás lehetőségét.

A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ és ex situ megőrzése elnevezésű intézkedésekből a juh/kecske és szarvasmarhafélékkel érintett részekkel kapcsolatos kérelem kitöltését az állatok nyilvántartására szolgáló adatbázisok (ENAR) adataival történő keresztellenőrzés segíti.

Szintén fontos hangsúlyozni, hogy az ENAR-t kezelő NÉBIH törekedni fog arra, hogy az állategyedekre vonatkozó bejelentések adatai mihamarabb bekerüljenek a központi adatbázisba, onnan pedig az Egységes Kérelem felületére, ám egyes esetekben ez nem történik meg azonnal. Így, ilyenkor az Egységes Kérelmen esetlegesen még hiányzó ENAR bejelentések adataival a gazdálkodóknak ki kell, illetve ki lehet egészíteniük a kérelmüket.

2. Új feltételek a hízott bika tartás támogatásában

A termeléshez kötött hízott bika támogatás fenntartását az Európai Bizottság olyan új jogosultsági feltétel bevezetéséhez kötötte, amely arra ösztönzi a tartókat, hogy a hosszútávú, gazdasági értelemben vett fenntarthatósággal kapcsolatban pozitív hatást érjenek el. Emiatt a korábbi feltételek változatlanul hagyása mellett új követelményként a szakszerű apaállat használatot is igazolni kell.

Teendők a kérelembenyújtást megelőző időszakban

Annak érdekében, hogy a kérelem tárgyát képező hízott bikára vonatkozóan igazolható legyen a szakszerű, azaz központi lajstromszámmal (KPLSZ) ellátott apaállat használata, szükségessé válik olyan adatok rögzítése is, amelyet a szarvasmarhák ENAR nyilvántartására vonatkozó jogszabály egyébként nem követel meg.

Tekintettel arra, hogy ezen események egy része már megtörtént, az új jogosultsági feltétel teljesítésére történő felkészülés érdekében a következő javasolt:

• A Magyarországon született hízott bika támogatásra jogosult egyedek esetében gondoskodni kell a kérelmezett állat anyjához tartozó termékenyítések, vagy pároztatási események Termékenyítési Rendszerben (TER) történő rögzítéséről, illetve meggyőződni az állat fogantatási időszakában (születés előtt 275-300 nappal korábban) az érintett tenyészet szaporítási eseményeinek megfelelő dokumentálásáról.
• Amennyiben a gazdálkodó importált állatra kíván támogatást igényelni, abban az esetben javasolt, hogy vegye fel a kapcsolatot azzal a tenyészettel, ahonnan az állat származik annak érdekében, hogy a kérelmezett állat apja, vagy vélelmezett apja beazonosítható, származása ezáltal igazolható legyen.

Fontos, hogy a hízottbika támogatásban 2023-ban potenciálisan kérelmezett hímivarú szarvasmarhák esetében az apaállatok KPL számának ellenőrzéséhez elérhető a szarvasmarha ENAR rendszerében a 1452-es kódszámú úgynevezett származási adategyeztető.

A lekérdezés Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) segítségével, többek között ügyfélkapus azonosítást követően, az alábbi elérhetőségeken érhető el: https://upr.nebih.gov.hu/, vagy https://portal.nebih.gov.hu/enar.

Teendők a kérelembenyújtást követően

A nem Magyarországon született egyedekkel kapcsolatban a Kincstár a külföldi dokumentumok megfelelőségét, és így a támogatási feltétel teljesülését az adott fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet bevonásával vizsgálja majd. Ez a tervek szerint a következő lépésekben történhet:

• A nem Magyarországon született egyedeknél a származást igazoló dokumentumokat nem kell az Egységes Kérelemhez mellékleteként csatolni.
• Azon egyedeknél, ahol a Kincstár a szakszerű apaállat használatot nem tudja a kérelem benyújtása során megállapítani, értesítést küld a kérelmet benyújtó gazdának. Ebben az értesítésben felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy a jogosultság igazolása érdekében az érintett egyedek fajtájának fenntartásáért felelős tenyésztőszervezethez kell, hogy forduljon. Az ügyfél az ennek tudomásulvételéről szóló nyilatkozat megtételét követően tudja majd benyújtani kérelmét.
• Az érintett termelők megkeresése alapján az ügyfél által bemutatott külföldi dokumentumokról az adott fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet szakmai állásfoglalást ad ki, amelyet egy adott határidőre megküld a Kincstár részére.
• Az érintett termelőknek tehát az Egységes Kérelem beadását követően – amennyiben a Kincstár erre felhívja figyelmét - meg kell keresniük az illetékes tenyésztő szervezetet, be kell nyújtaniuk az adott egyedekhez kapcsolódó külföldi dokumentumokat annak érdekében, hogy azok feldolgozása időben megtörténhessen, a tenyésztőszervezet pedig vissza tudjon jelezni a Kincstár részére. Az eljáráshoz kapcsolódó konkrét határidőket a termeléshez kötött támogatásokról szóló miniszteri rendelet tartalmazza majd.

A tárcavezető kiemelte, nagyon fontos és komoly gazdasági együttműködés jött létre hazánk és Németország között, amit szeretnénk tovább fejleszteni. A miniszter arra emlékeztetett, hogy 2022-ben rekordforgalmat ért el mind az agrárexport, mind a Németországból származó termékek behozatala.

Hangsúlyozta, a Közös Agrárpolitika vonatkozásában egy új fejezet kezdődik és olyan fejlesztési irányaink és terveink vannak, amelyek Berlin számára is fontosak. Hazánk történelmi döntést hozott azzal, hogy 80%-ra emeli a nemzeti társfinanszírozást a KAP vonatkozásában. Élelmiszeripari üzemeket, húsipari feldolgozókat, raktárakat, szárítókat, hűtőházakat, szeretnénk építeni. Ezért kiemelten fontos, hogy az együttműködés kiváló legyen, mert ennek mentén gazdasági partnerségek is kialakulhatnak a két ország között. A technológiai fejlesztések terén és a precíziós eszközök vonatkozásában szeretnénk Németországra támaszkodni – tette hozzá Nagy István.

Magyarország egyetért azzal az európai uniós kezdeményezéssel, hogy csökkentsük a növényvédőszer használatot, annak mértékét azonban meg kell vizsgálni. Hazánk az uniós csatlakozásakor már mérsékelte a kibocsátást és most is van olyan tagállam, amelynél harmad annyit használunk. Az egységes 50%-kal történő csökkentés így versenyhátrányba hozná a magyar gazdálkodókat. Elkötelezettek vagyunk a természet megóvása mellett, ugyanakkor a termelők versenyképességét is szeretnénk megvédeni - emelte ki Nagy István. A miniszter elmondta, párbeszédet kell folytatni arról is, hogy minden Európába érkező élelmiszerre ugyan azok a követelmények vonatkozzanak, mint amit az unió a közösség tagjainak előír.

Hazánkban 80%-os önellátottság van a sertéshús területén, de ugyanakkor importálunk és exportálunk is alapanyagot.

A tárcavezető kifejtette, újra és újra, mindig bebizonyosodik, hogy a magyar gazdák csak a magyar kormányra számíthatnak, Brüsszel nem hallja meg az európai gazdák hangját. Nem hagyhatjuk, hogy a magyar gazdákat hátrány érje amiatt, hogy egy szolidaritási folyosó nem megfelelően működik. A tárcavezető hangsúlyozta,

nagyon szigorú minőségellenőrzést rendel el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonák esetében.

Nagy István leszögezte, hogy továbbra is minden segítséget és támogatást megadnak ahhoz, hogy a gabona eljusson az eredeti céljához, az afrikai és a közel-keleti fogyasztókhoz. Viszont, ami a magyar piacra érkezik, azzal a gabonával minden élelmiszerlánc-biztonsági szabályt betartatnak, és szigorú ellenőrzésnek vetik alá. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen felelőssége, hogy az uniós és a hazai szabályoknak megfelelő gabonát használhat csak fel. Ezen jogszabályi alapfelelősséget is vizsgálni fogja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság. Hozzátette,

a jelenlegi helyzet tarthatatlan, hiszen megállt a magyar és az egész európai gabonaértékesítés.

A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária nem véletlenül fordult az Európai Bizottsághoz, hogy hozzon azonnali intézkedéseket az Ukrajnából beérkező gabonaimport megfékezésére. A sokkal kevésbé szigorú termelési feltételek mellett előállított import termények ugyanis letörik az árakat, jelentős versenyhátrányt okozva az Ukrajnával szomszédos országok gazdáinak. Brüsszel azonban nem segít, és továbbra sem tesz semmit annak érdekében, hogy megszüntesse a magyar gazdák versenyhátrányát.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az agrárgazdaság 2023-2027 közötti támogatási feltételrendszeréről beszélve elmondta, hogy több fontos - az Európai Unió által előírt - változásra fel kell készülnie az a 2027-ig tartó időszakban a magyar gazdáknak. A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírások alapján -

A különböző tájelemek – így például a táblaszegély, az erózióvédelmi sáv, a fás-cserjés sáv, a szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv vagy a kis vizes élőhely támogatható terület, ha elszámolják a HMKÁ előírásnak a teljesítésébe, de feltétel, hogy a tábla legfeljebb 50 százalékát foglalhatja el, akkor is, ha több tájelem van a táblán és akkor is, ha a 0,25 hektáros támogathatósági küszöb alatt van – hangsúlyozta az államtitkár.

Az első szerint a szántóterület legalább 4 százalékának megfelelő területet kifejezetten nem termelési célú területként vagy tájképi elemként kell fenntartani - ebbe beleértve a parlagon hagyott földterületet is. A második lehetőség pedig az, hogy a szántóterületének legalább 7 százalékból legalább 3 százalékban tartson fenn parlagon hagyott területet vagy nem termelési célú tájképi elemet, a fennmaradó 4 százaléknak megfelelő területen tájképi elem, parlag, ökológiai másodvetés, vagy nitrogénmegkötő növény is lehet.

Erre az évre az unió még lehetővé teszi, hogy a parlagterületet akkor is elszámolhassa a termelő a HMKÁ teljesítésébe, ha azon szántóföldi növénykultúrát termeszt (kivéve kukoricát és szójababot, amit az Európai Bizottság nem engedélyezett).

A helyettes államtitkár beszédében kifejtette, hogy a 2023-as évben a vizes élőhelyek rekonstrukciója adja a világnap központi témáját. A kérdés rendkívül időszerű, hiszen 2022 decemberében Montrealban a Biodiverzitás Egyezmény részes feleinek találkozóján elfogadták a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiát, amely ambiciózus célkitűzéseket fogalmaz meg az élőhelyek helyreállítása tekintetében - folytatta Balczó Bertalan.

A helyettes államtitkár kiemelte:

Az egyezményhez már 172 ország csatlakozott, és világszerte mintegy 2,4 millió négyzetkilométer kiterjedéssel, 2471 ramsari területet tartunk nyilván - fűzte hozzá.

Balczó Bertalan hangsúlyozta, hogy az élőhelyek rekonstrukciójának feladata nemcsak Európa és világszinten, de hazánkban is kiemelt figyelmet kap. Az elmúlt 12 évben a különböző operatív programokban kifejezetten természetvédelmi célra felhasznált források összege 90 milliárd forint, amelyből több mint 460 egyedi beruházást valósítottak meg a hazai nemzeti park igazgatóságok, ezáltal pedig mintegy 300 ezer hektáron javult a környezet állapota.

Ezen projektek több mint fele élőhely-rekonstrukciót célzott, ahogy a 2014-ben indult és 2023-ban záruló pénzügyi időszak eddig felhasznált forrásainak nagy része is, többek között a Hanság, a Tihanyi Belső-tó, a Kardoskúti Fehér-tó, illetve a Duna és a Tisza mellékágai területén - emelte ki a helyettes államtitkár.

Balczó Bertalan beszámolt arról is, hogy több évnyi szakmai előkészítés és egyeztetés eredményeként tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP Plusz programot, amely lehetőséget biztosít majd a korábban megkezdett hazai természetvédelmi fejlesztési irányok folytatására.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a rendezvényen elmondott beszédében nyomatékosította, hogy az igazgatóság munkájának is rendkívüli részét teszi ki a vizes élőhelyek védelme, különböző operatív forrásokból pedig számos vizes élőhely-rekonstrukciós projektet valósítottak meg a nemzeti park munkatársai.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy veszélybe kerülhetnek a hagyományos táplálkozási szokások, Brüsszel ugyanis egyre több rovarfaj esetében ad engedélyt az étkezési céllal történő árusításra. Az Európai Bizottság döntése alapján a házi tücsökkel már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg az Európai Unióban. Nagy István arra emlékeztetett, hogy hazánk egyedüli tagállamként nem támogatta az EU-s döntést, ugyanis sem élelmiszer sem pedig fehérjehiánytól nem kell tartani az unióban.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a fogyasztók hiteles és pontos tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét. Így

Ezeket a termékeket pedig elkülönítve, külön polcon kell majd elhelyezni az üzletekben.

Nagy István hangsúlyozta, a közvélemény-kutatások is azt bizonyítják, hogy a magyar emberek nem akarnak rovarokat enni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5%-a fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70%-uk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Nagy István szerint a magyar gazdák szorgalmának és kitartásának köszönhetően rengeteg kiváló minőségű alapanyaggal, friss, egészséges és jó minőségű élelmiszerrel rendelkezik hazánk, ezért nem szorulunk rá a kukacevésre. Fontos, hogy gasztronómiai hagyományainkat megőrizzük, és ne hagyjuk, hogy megváltoztassák étkezési szokásainkat - tette hozzá a miniszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a 2014-2020 közötti időszakban a Vidékfejlesztési Program keretében, az Agrárminisztérium támogatásával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinációjában épült ki az Országos jégkármérséklő rendszer. Kifejtette, a rendszer üzemeltetői munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy éves szinten több tízmilliárd forint kárt előzzünk meg az agráriumban.  

Nagy István arról is beszélt, hogy minden egyes forint, amelyet a rendszerre fordítanak, 33 forint termelési értéket véd meg. Ez hatalmas eredmény a gazdasági károk és esetleges emberi tragédiák megelőzésében és mérséklésében. Hangsúlyozta, jól tudjuk, milyen tragédia az egy gazdálkodónak, egy családi vállalkozásnak, de még egy nagyobb mezőgazdasági vállalatnak is, ha a jég pillanatok alatt elveri a termést. Több hónapnyi vagy akár több évnyi kitartó munka és vele együtt a bevétel megy veszendőbe, sőt, a kár miatt nem kerül étel az asztalra. Éppen ezért a XXI. századi magyar mezőgazdaság egyik nélkülözhetetlen eleme a jégkármérséklő rendszer - tette hozzá az agrártárca vezetője.

A díjazottak:

• Az ország 2022. évi legjobb generátorkezelője: Kasza Károly (Bács-Kiskun vármegye)

Vármegyei legjobb generátorkezelők:

• Baranya: Höbling Mátyásné
• Békés: Dékány József Istvánné
• Borsod-Abaúj-Zemplén: Hornyák Sándorné
• Csongrád-Csanád: Zámbó József
• Fejér: Kovács Ferenc
• Győr-Moson-Sopron: Brányi Sándor
• Hajdú-Bihar: Juhász Zoltán
• Heves: Tóth János
• Jász-Nagykun-Szolnok: Nagy József
• Komárom-Esztergom: Pillmann Imre
• Nógrád: Sós Lászlóné
• Pest: Becze János
• Somogy: Csiga Zoltánné
• Szabolcs-Szatmár-Bereg: Liba Zoltán
• Tolna: Nyúl István
• Vas: Zrinszki Ferenc
• Veszprém: Lábas-Táskai Margit
• Zala: Czibor Zoltánné

Hiába beszélünk ugyanis a beporzók védelméről és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az EU nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit - közölte a magyar delegációt vezető Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Brüsszelben.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén húsz uniós tagállam agrárminisztere kérte az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására. Egyértelmű termelői és fogyasztói igény mutatkozik a mézkeverékeket alkotó mézek származási országainak pontos feltüntetésére, ezért Magyarország hosszú évek óta szorgalmazza a mézről szóló irányelv módosítását, amire az Európai Bizottság idén tervez javaslatot tenni.

Meggyőződésünk, hogy hiába beszélünk Európában a beporzók védelméről és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az Európai Unió a másik oldalon nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit. Ha kétes eredetű és minőségű, harmadik országokból érkező, méznek nevezett termékek kiszorítják az európai mézet a piacokról, akkor azzal veszít a biodiverzitás, veszítenek a fogyasztók, és megfelelő jövedelem hiányában a méhcsaládokat fenntartó méhészek is befejezik tevékenységüket. Bízunk benne, hogy az Európai Bizottság meghallja a tagállamok többségének hangját és a valós fogyasztói igényeket figyelembe vevő, kellően ambiciózus javaslatot tesz majd - hangsúlyozta Feldman Zsolt államtitkár.

 

Az Agrárminisztérium a felhívás keretében azon mezőgazdasági termelőket támogatja, akik termékeiket a különböző minőségrendszerek előírásainak megfelelően állítják elő és legfeljebb 5 éve részt vesznek az adott rendszerben, vagy most kívánnak csatlakozni valamely minőségrendszerhez.

Ilyen minőségrendszerek közé tartoznak az Európai Bizottság elektronikus nyilvántartásában bejegyzett, oltalom alatt álló elnevezések, így a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, szeszesitalok és borok földrajzi árujelzői (például: a Hajós-Baja vagy Csopak bor, a Szentesi paprika, az Alföldi kamillavirágzat, a Kecskeméti barackpálinka) és a hagyományos különleges termékek (például a rögös túró), ezen kívül pedig a nemzeti minőségrendszerek (Kiváló Minőségű Élelmiszer) és a különböző önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsító rendszerek. Az oltalomra jogosult földrajzi árujelzők aktuális listája itt érhető el.

Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás teljes összege termelőnként maximum 5000 eurónak megfelelő forintösszeg lehet 5 éves időtartamra. A Vidékfejlesztési Program keretéből meghirdetett pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárium, azon belül az erdőgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a változó klímához való alkalmazkodás. Míg például az erdő felújításának és telepítésének ideje hagyományosan tavasz vagy ősz lenne, addig idén az enyhe időjárás következtében már januártól zajlanak a csemeteültetések több helyen, például a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt-nél is.

A társaság éves szinten hozzávetőleg 1000 hektáron végez erdő újraültetési munkálatokat és további 20-30 hektár olyan terület van a közvetlen környéken, melyre az Országfásítási Program keretében újabb erdőket is telepítenek – tette hozzá.

Nagy István arról is beszélt, hogy erdeink az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt kialakult energiaválságban vagy éppen a klímaváltozás vonatkozásában nem problémaforrásként jelennek meg, hanem a megoldást jelentik. Kifejtette, az elmúlt évszázadban Magyarország megduplázta erdőterületét, és napjaink erdőtelepítései is jelentős eredményt képviselnek. A rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdő létesült Magyarországon. Három éve pedig a kormány újabb lendületet adott az erdőtelepítéseknek, és további 50 ezer hektár új erdő létrehozásához biztosít támogatást. A fenntartható erdőgazdálkodásnak köszönhetően meglévő erdeink élőfakészlete pedig folyamatosan gyarapodik – emelte ki a miniszter.

Az erdőgazdálkodás a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Hangsúlyozta, hazánk területének egynegyedét valamilyen fás vegetáció, azon belül is mintegy 22 százalékban erdő borítja. Az Agrárminisztérium által életre hívott Országfásítási Program és az állami erdőgazdaságok klímaváltozáshoz gyorsan alkalmazkodó tudatos erdőgazdálkodási tevékenysége is hozzájárul a kormány azon céljához, hogy 2030-ra 27 százalékra nőjön Magyarország fával borított területeinek aránya – húzta alá a miniszter.