Agrárminisztérium

A harmadik ütemben 10 ezer sorfát igényelhettek ingyenesen a 10 ezer főnél kisebb települések. Az érdeklődés hatalmas volt, a regisztrációs felület megnyitása után néhány óra alatt 450 település igényelt idén fát, melyek a tavaszi, valamint az őszi ültetési időszakban kerülnek majd elültetésre. A Program kiemelkedő környezeti hasznosságán túl szemléletformáló és közösségi élménnyel gazdagítja a települések lakóit, miközben felhívja a figyelmet a Vidékfejlesztési Program erdősítési pályázataira.

A 10 000 darab belterületi ültetésre alkalmas, 10-14 centiméter törzsátmérőjű, fafajtól függően 2-5 méter magas, 3-4 éves földlabdás vagy konténeres sorfák kiszállítását a támasztókaróval, törzsvédő hálóval, valamint takarómulccsal együtt a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. végzi. A program szakmai koordinátora az Országos Erdészeti Egyesület, ami az állami erdőgazdaságokkal egyeztetve erdész szakember jelenlétét is biztosítja az ültetésekkor.

A napokban induló igénylés során a sikeresen pályázó kistelepülések 13 fafaj közül igényelhetnek, minimum 10 maximum 30 sorfát, például amerikai és ezüsthársat, fehér epret, hegyi és korai juhart, magas kőrist vagy puszta szilt. A fajok összeállításánál fontos szempont volt a különböző belterületi adottságok jó tűrőképességé, továbbá a kiválasztásnál nagy segítség volt a korábbi évek tapasztalata.

Az esetek 86%-a külföldi előállítású terméket érintett – emelte ki előzetes évösszefoglalójában Felkai Beáta Olga, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletéért felelős helyettes államtitkára.

Az Európai Bizottság Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszerén (RASFF) keresztül 2022-ban hazánkat 226 ügy érintette. A magyar vonatkozású esetek túlnyomó többsége (192) élelmiszerrel kapcsolatos volt, emellett takarmánnyal (16) és élelmiszerrel érintkező anyagokkal (18) összefüggésben is adódtak problémák. A legtöbb bejelentés baromfihússal és abból készült termékekkel (32), valamint zöldségekkel és gyümölcsökkel (26) kapcsolatban érkezett.

A helyettes államtitkár kiemelte: hazai gyártású termékkel az esetek alig 14%-ában, összesen 31 alkalommal volt gond. Főként baromfihúst vagy abból készült termékeket kifogásoltak mikrobiológiai szennyezettség miatt a tagállamok. A Nébih, mint az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős magyar hatóság tavaly 19 ügyet jelentett a rendszeren keresztül, minden esetben kockázatos élelmiszer miatt.

A RASFF 2022-ben is fontos szerepet játszott a problémás termékek nyomonkövetésében, valamint a velük kapcsolatos intézkedésekben – hangsúlyozta Felkai Beáta. A Nébih Termékvisszahívás adatbázisában idén publikált 61 visszahívásnak csaknem a fele a RASFF rendszeren érkezett információk hatására indult.

Március végén az Európai Bizottság több országra, köztük Magyarországra is kiterjedő szalmonellajárványt jelentett a Belgiumban gyártott Kinder csokoládétermékek kapcsán. A belga gyárat áprilisban bezárták és világszerte termékvisszahívásokat indítottak el. Néhány hónappal később ismét belga csokoládétermékekben mutattak ki Salmonella-t. A riasztási hálózat gyors reagálásának köszönhetően a Barry-Callebaut cég termékei nem kerültek kiskereskedelmi forgalomba.

Hat európai országban és az Egyesült Királyságban Hepatitis A vírussal szennyezett, fagyasztott bogyós gyümölcsök okoztak megbetegedéseket. A szigetországban például több mint 300 esetről számoltak be. A járvány felderítése egy magyarországi étterem vizsgálata alapján indult, ahol 16 megbetegedést jegyeztek fel. A szakemberek a fertőzés forrásaként a lengyel Ardo Fruitberry vegyes bogyós gyümölcséből készült hideg gyümölcslevest azonosították.

A Nébih a RASFF rendszer aktív tagjaként a jövőben is közreműködik a magyar és az uniós élelmiszerlánc-biztonság fenntartásáért – hangsúlyozta Felkai Beáta.

Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek támogatásának keretösszege 4,5 milliárd forint, az egy kedvezményezett részére kifizethető támogatás összege 3 millió forint. Amennyiben pedig az üzletben forgalmazott húsból, húskészítményből helyben történő fogyasztásra vendéglátó-ipari termék készül, akkor maximálisan 3,5 millió forint is igénybe vehető a felhívás keretében.

Dr. Nobilis Márton ismertette azokat a kritériumokat, amelyeknek meg kell felelni a felhívás sikeres elbírálásához. A pályázó egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság lehet. A támogatással olyan mikrovállalkozások élhetnek, amelyeknek fő tevékenységi köre a hús-, húsáru kiskereskedelmét fedi le. Emellett az is szükséges, hogy a hentesüzlet rendelkezzen lezárt üzleti évvel, továbbá vállalja, hogy legalább 2023. december 31-ig folytatja a tevékenységét. További feltétel, hogy a pályázó a kérelem benyújtásakor nem állhat felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, illetve nem rendelkezhet köztartozással.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az orosz-ukrán háború és az arra adott elhibázott brüsszeli szankciók következményeként kialakult energiaválság és a nehéz gazdasági környezet ellenére a kormány továbbra is elkötelezett a magyar vidék és a kistelepülések támogatása iránt. Ezért folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget jelenthetnek az élelmiszerlánc szereplőinek.

A nemzeti park eredetileg mintegy 52 ezer hektáros területen jött létre, amely az elmúlt 50 évben csaknem 82 ezer hektárra bővült. Egész területe bioszféra rezervátum, a Ramsari-egyezmény értelmében pedig több mint 20 ezer hektár tartozik a nemzetközileg számontartott vizes élőhelyek közé.

A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (IDA) Európában harmadikként Csillagoségbolt-parkká nyilvánította a Hortobágyi Nemzeti Parkot - az élővilág, a természetes tájkép és a csillagos égbolt védelme érdekében. A nemzeti park bekerült az UNESCO Csillagászat és Világörökség tematikus programjába is a csillagos ég ismerete és a pásztortudomány kapcsolata révén. A csillagoségbolt-park Hortobágy ökoturisztikai attrakcióinak és a környezeti nevelésnek egyik fontos elemévé vált.

A nemzeti park fennállása során a területen olyan kiemelt élőhely-helyreállítások valósultak meg, mint a Kunkápolnási-mocsár, az Egyek-Pusztakócsi mocsarak, illetve a zámi mocsár rekonstrukciója. Ezen felül a LIFE program keretén belül sor került különböző szikes puszták, mocsarak, illetve gyepterületek rehabilitációjára is. A madarak védelmének érdekében megtörtént a szabadvezetékek kiváltása és megszüntetése a nemzeti park területén.

A nagy állatlétszámú gulyákat és nyájakat legeltető pásztorok hagyományos tudása és szokásai ma is a Hortobágy legfőbb értékei közé tartoznak. Míg a Pusztai Állatpark a Kárpát-medencében őshonos magyar háziállat fajtákat, a Hortobágyi Vadaspark a pusztáról már eltűnt állatfajokat (vadlovak, őstulkok) mutatja be. Az "Öreg"-tavakon a helyreállított kisvasút a páratlanul gazdag madárvilág bemutatásában segít.

Ebben az évben a Hortobágyi Nemzeti Park számos különleges programmal igyekszik megemlékezni a félévszázados évfordulóról, amelyről bővebb információ a nemzeti park honlapján és közösségi média felületein érhető el.

A döntés oka, hogy a támogatást igénylők minél megalapozottabb döntést tudjanak hozni lejáró földhasználati szerződéseik kapcsán.

A Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága által tervezett módosításnak köszönhetően a kedvezményezett gazdálkodóknak a 2022-2024 közötti időszakra szóló VP4-10.1.1-21. kódszámú „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” (továbbiakban: AKG 2021) és a VP4-11.1.1.-11.2.1.-21 kódszámú „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” (továbbiakban: ÖKO 2021) jogcímek esetében az idei évben 2023. március 31-ig lehetőségük lesz a lejáró földhasználati szerződéssel érintett területeik AKG 2021 és ÖKO 2021 támogatásokból történő kivonására.

Ennek hiányában ezeket a területeket jogszerű földhasználat hiányában kizárnák a programból és a korábban kifizetett támogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülne.

A gazdálkodóknak a 2023. évi kifizetési kérelmet a valóságnak megfelelően kell benyújtaniuk, így a fenti szabályok szerint benyújtott visszavonási kérelemben foglaltakat figyelembe kell vennie a támogatást igénylőnek a kifizetési kérelem benyújtásakor - módosított támogatói okirat hiányában is!

A módosítás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon közzéteszik.

Az állami erdőgazdaságok az erdőkezelésbe integrált módon, a védelmi és gazdasági törekvésekkel összhangban bővítik a turisztikai hálózatot - hangsúlyozta az erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Kifejtette,

a kormány elvárásainak megfelelően az erdészetek nemcsak a főváros térségében, hanem az ország minden pontján gondot fordítanak az erdei szálláshelyek, pihenők, ökoturisztikai központok megújítására, hálózatba foglalt fejlesztésére.

Erdeink egyre nagyobb kihívások előtt állnak, mivel a klímaváltozás megváltoztatja a termőhelyeinket, a háború és a szankciók okozta energiaválság pedig alapjaiban írja át a gazdasági környezetünk eddigi állandóit. Az erdők mégis megoldásokat kínálnak, ha képesek vagyunk működésüket és kezelésüket egységben szemlélni és szervezni - fogalmazott Zambó Péter.

Az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak jelenleg a kirándulók. Emellett mintegy 1200 kilométer kerékpározásra és csaknem 400 kilométer lovaglásra kijelölt erdei út várja az érdeklődőket. Vas megye legnagyobb, több mint 7000 hektáros összefüggő erdőtömbje eddig is jó lehetőséget kínált a kikapcsolódásra és igyekezett hozzájárulni a közjóléti funkció egyre színvonalasabb kiszolgálásához. A térség állami erdőgazdálkodója,

a Szombathelyi Erdészeti Zrt. által 2022 év végére megvalósított fejlesztés tovább növelte a szolgáltatások színvonalát és a térség turisztikai vonzerejét, újabb 16 fővel bővítve az elszállásolható vendégek számát a Kék túra útvonalán fekvő szálláshelyen.

Az állami erdőgazdasági cégcsoport évente legalább 2 milliárd forintot fordít közvetlen természetvédelmi célú feladatokra, további 4 milliárd forintot pedig az ökoturisztikai hálózat elemeinek fenntartására. Ezek az összegek befektetést jelentenek a jövőnkbe - közölte az államtitkár. A karantén idején megnövekedett látogatószám az elmúlt évekre is jellemző maradt. Évente 2-3-szor több alkalommal látogatnak el a magyar emberek az erdőkbe, mint korábban. Éppen ezért a kormány az erdőgazdaságok számára továbbra is elvárásként fogalmazza meg az ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztését és megfelelő színvonalú fenntartását.

A támogatás mértéke támogatott fajtánként – a korábbi 2015-2020-as in situ őshonos támogatáshoz képest - átlagosan 50 százalékkal megnőtt az első körben tavalyi évben meghirdetett új támogatási konstrukciónál. Emellett

bővült a támogatható fajták köre a fekete mangalica sertés, az akhal-teke és a muraközi ló, valamint a kárpáti borzderes szarvasmarha fajtákkal.

A felhívás célja az alacsony létszámmal rendelkező, védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági és fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták nőivarú - baromfifélék esetén vegyes ivarú - állományának a fajták hagyományos tartási-, takarmányozási körülmények, in situ feltételek közötti használata, tenyésztésben történő életképes populációjának fenntartása a genetikai állomány megőrzéséről és az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló jogszabályok keretein belül.

A kötelezettségvállalási időszak ennél a pályázati körnél 2023. január 1-jén indul és 2024. december 31-ig tart.

A tavaly benyújtott pályázatok után eddig több mint 100 ezer állategyedre közel 20 milliárd forint értékben ítéltek oda támogatást az őshonos állatokat tartó gazdálkodók számára.

A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

A program előző két ütemében több mint 1350 településen összesen 36 000 sorfát ültettek már el, melyhez a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága 1,5 milliárd forint támogatást biztosított. A harmadik ütemben, 2023 tavaszán és őszén további 10 000 db sorfát ültethetnek el a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb települések. A települések zöldítése hozzájárult az Országfásítási Program eredményeihez is, melynek keretében már 47 ezer hektár új erdő telepítésére pályáztak a magyar gazdák.

Az igénylés és a program megvalósításának tervezett menete a regisztrációval kezdődik. Az online igényléseket 2023. január 23-31 között lehet leadni. Idén 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amelyből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki. A települések a klímaváltozást és az eltérő belterületi viszonyokat is jól tűrő 13 fafajból, minimum 10, maximum 30 sorfát választhatnak a készlet erejéig. A fák konténeresek vagy földlabdások, 10-14 centiméter törzs körméretűek, földlabdával együtt 2-5 méter magasak. A szakszerű ültetés érdekében minden fához támasztó karót, takarómulcsot és védőrácsot is biztosítunk.

A program lebonyolítását az Országos Erdészeti Egyesület segíti, aki a szakszerű ültetéshez a helyi állami erdőgazdaságokkal együttműködve erdész szakember jelenlétét is biztosítja az ültetések során.

Bővebb információk és regisztrációs felület itt érhető el.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók következtében kialakult energiaválság, és a nehéz gazdasági viszonyok ellenére a kormány továbbra is elkötelezett a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett. Az agrártárca tisztában van a kiskereskedelmet sújtó nehézségekkel, legyen szó akár az energiaköltségek vagy a szankciós infláció hatásairól.

Nagy István kitért arra is, hogy az alapvető szolgáltatások mennyiségileg és minőségileg magasabb színvonalú hozzáférhetővé tétele nagyban növeli a kistelepülések népességmegtartó erejét. Ezek között is fontos szerepet játszik az élelmiszerekhez való hozzáférés. Ennek biztosítását szolgálja a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek támogatása, amelynek segítségével sikerülhet megőrizni ezeket az üzleteket a jelenlegi gazdasági kihívások mellett is. Az összesen 4,5 milliárd forintnyi forrásra az év elején pályázhatnak majd az érintettek. A tárca tervei szerint több, mint ezer hentesüzlet részesülhet a boltonként akár 3 millió forint támogatásban - hangsúlyozta a miniszter.

Kifejtette, a kis hentesüzletek létrehozhatnak rövid ellátási láncokat, hozzájárulhatnak az élelmezésbiztonság megvalósulásához, fenntartásához és emellett munkát is biztosítanak az ott élőknek.

Egyszersmind ezen üzletek léte a vidék és különösen a kistelepülések népességmegtartó erejének is alapját képezik, így támogatásuk társadalmi és demográfiai szempontból is jelentős – emelte ki az agrártárca vezetője.

A szankciós energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, a kormány több mint 100 ezer család rezsicsökkentését segíti az ingyenes tűzifával.

A tárcavezető rámutatott, hogy az állami erdőgazdaságok több mint 2000 önkormányzat számára biztosítanak mintegy 200 ezer köbméternyi faanyagot, amelynek már több mint kétharmadát 2022 december végéig átadták az érintett településeknek.

Az igények legnagyobb részével idén is az adott térségben gazdálkodó állami erdőgazdaságot keresik meg a programban nyertes önkormányzatok. Ez azt mutatja, hogy az állami erdőgazdaságok hosszú évek óta a legmegbízhatóbb partnereknek számítanak a tűzifa kiszolgálásban, húzta alá a miniszter.

Arra is kitért, hogy az utóbbi időben különböző fórumokon többször felmerült az a vád, hogy a fakitermelések, a tűzifa termelés a magyar erdők pusztulását jelenti. Ezzel szemben Magyarországon az erdőgazdálkodás alapja a fenntarthatóság. Ez azt jelenti, hogy a hatósági engedéllyel rendelkező fakitermelések nem veszélyeztetik az erdők létét, nem csökkentik az erdők területét, és nem rontják a természetességi állapotukat.

Nagy István hangsúlyozta: jogszabályaink és hatóságaink kellő garanciát jelentenek az erdők megőrzésére, rendelkezünk azzal a tudással és azokkal a szabályozókkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar erdők egyszerre jelentsenek a társadalom számára természeti és rekreációs értéket, nyersanyagforrást és munkahelyet.