A magyar kormány 2010-ben új irányba fordította a mezőgazdaság szekerét. Az agrárium azóta a nemzetgazdaság húzóereje lett, és ebben komoly szerepe van az állattenyésztőknek is. Az elmúlt években Európában nálunk nőtt legnagyobb mértékben a szarvasmarha-állomány, a baromfiágazat gazdasági teljesítménye pedig a negyedével nőtt a 2010-2016 közötti időszakban, ami a hetedik legnagyobb bővülés az unóban – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a XI. Kaposvári Állattenyésztési Napok megnyitóján.
(A megnyitó résztvevői: Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság ügyvezető igazgatója, a kiállítás szervezője; Szita Károly; Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya; Gelencsér Attila; Fazekas Sándor; Neszményi Zsolt kormánymegbízott; Gombos Sándor, a NAK Somogy megyei elnöke; Biró Norbert, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke; Farkas Sándor; Tossenberger János és Borbás Zoltán, a Kaposvári Egyetem kancellárja)
Az agrártárca a jövőben is komoly szakmai partnere kíván lenni az állattenyésztőknek – hangsúlyozta Fazekas Sándor. Megemlítette, hogy az ágazatnak nyújtott segítség részeként a termeléshez kötött támogatásokon keresztül, állatlétszám alapján évente 40 milliárd forintot kapnak az állattartók, s további 8 milliárd forint jut fehérjetakarmányok termesztésének támogatására, ezzel is ösztönözve az állattartást Magyarországon.
A miniszter szólt az élő genetikai erőforrások védelmének jelentőségéről is. Hangsúlyozta, hogy a Vidékfejlesztési Program jelentős támogatást nyújt az őshonos állatfajták tartásához, a hozzájuk kapcsolódó kultúrtörténeti értékek megismertetéséhez.
Emellett kijelentette: a ma már országos jelentőségű Kaposvári Állattenyésztési Napokra csaknem 200 kiállító jelentkezett és mintegy 30 ezer látogatót várnak a szervezők. A szűken vett mezőgazdasági szereplőkön túl megjelennek a KÁN-on az élelmiszer-feldolgozás és a háttéripar képviselői is. A rendezvény helyet ad a II. Magyar Lótenyésztési Napoknak, amely ráirányítja a figyelmet a genetikai erőforrások fontosságára is – tette hozzá.
A legtöbb európai országban az állattenyésztőknek két igazán fontos ünnepe van: Szent György napja, az állatok kihajtásának időpontja, míg Szent Mihály napja a behajtás, a számvetés ideje – mondta el beszédében Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem dékánja. Hozzátette: a gazdasági év fogalma ma már sokak számára ismeretlen, szinte gazdaságtörténeti kategóriává szelídült. A múlt ismerete nélkül azonban nincs biztos jövő – hangsúlyozta a dékán. A tradíciók tisztelete mellett ma már a Kaposvári Egyetemen digitális agrárstratégiával foglalkoznak, a mezőgazdasági gépek ma már GPS-t használnak, de Szent Mihály napja ma sem merült feledésbe. A tudás átadása a fiataloknak szóló gazdászversenyben is megjelenik – tette hozzá.
Tossenberger János kiemelte: a KÁN-nal párhuzamosan, a rendezvény keretében kerül sor a II. Magyar Lótenyésztési Napokra is, valamint számos más szakmai rendezvény – így takarmányozási, juhtenyésztési, és az állattartás gépesítéséről szóló esemény – is számos érdeklődőt vonz a Kaposvári Állattenyésztési Napok ideje alatt.
Köszöntötte a résztvevőket Szita Károly, Kaposvár polgármestere is. Beszédében elmondta: a város számára kiemelt jelentőséggel bíró Kaposvári Állattenyésztési Napok alkalmával a somogyi városba látogatnak mindazok a mezőgazdasági termelők, akiknek révén egészséges táplálék kerülhet az asztalunkra.
Aki képvisel, nem tarthat mást szem előtt, minthogy a képviselteknek mi az érdekük – mondta el a megnyitón Gelencsér Attila, a térség országgyűlési képviselője. Kifejtette: a Kaposvári Állattenyésztési Napok kifejezetten jó a térségnek, hiszen összehozza a vidék szakembereit és gazdálkodóit. Sokaknak ezen felül szórakoztató program is a rendezvényen való részvétel.
A régió elsőszámú kiállításának nevezte a Kaposvári Állattenyésztési Napokat Farkas Sándor. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke kiemelte: bő két héttel az OMÉK előtt is szép számmal érkeztek kiállítók a rendezvényre, amely mutatja, hogy a KÁN-nak van létjogosultsága a mezőgazdasági események sorában. Az elnök méltatta a Kaposvári Egyetem kutatói munkáját is, mondván: az intézményben az elmélet és a gyakorlat kéz a kézben jár.
A megnyitó ünnepség után kezdődött meg a kiállítás bejárása, majd ünnepélyesen felavatták Kozma Ferenc mellszobrát. A XIX. században élt, Somogy megyében született szakemberről szólva Fazekas Sándor elmondta: a magyar lótenyésztés megalapozójának tekintett Kozma Ferencről utcákat, tereket neveztek el, szobra pedig helyet kapott a Földművelésügyi Minisztérium (FM) árkádjai alatti pantheonban is. A szakminiszter hozzátette: fontos megjegyezni azt is, hogy a szakember nem csupán a lótenyésztés terén alkotott maradandót, hiszen az állami ménesbirtokokon jelentős, és a korszak színvonalát meghaladó mezőgazdasági termelést valósítottak meg.
