Back to top

A favágás gigászai Kaposváron (videóval)

Kiváló hangulat, szurkolók ezrei, a fejszék csattogása és motorfűrészek zúgása. Ez a STIHL Timbersports bemutató, amelyet – akárcsak Kaposváron – a világ minden szegletében nagy figyelem kísér. Nem más, mint a nemzetközi fakitermelő versenysorozat elnevezése, a sportág elitosztálya, nem indokolatlanul: a versenyeken a legjobbak mérik össze tudásukat.

A Kaposvári Állattenyésztési Napok vasárnapi közönségdíjas programján a Magyar Fakitermelő Válogatott négy bajnoka tartott egyedi hangulatú bemutatót.

A sportfavágás több száz éves tradícióval rendelkezik, innen ered a jelző is: „az igazi extrém sport”. Már a 19. század végén szabadidejükben a favágók egymás ellen versengtek, fejszés és fűrészes munkákban mérték össze erejüket. A sportág gyökerei Kanadára, az Egyesült Államokra, Ausztráliára és Új-Zélandra vezethetők vissza. 

Mint a bemutatón elhangzott, a kezdetekhez képest ma már közel egy tucat versenyszámban mérhetik össze tudásukat a versenyzők, köztük olyan feladatokban, amelyek a fa kivágását és darabolását imitálják.

A különböző versenyszámok a versenyzők kitartását, kiváló erőnlétét, ügyes szerszám-használatát és a fával történő kiemelkedően precíz munkavégzést egyaránt megkövetelik. Az első hivatalos versenyt az ausztrál Favágók Egyesületének adatai alapján 1891-ben Tazmániában rendezték.

Versenyein elsősorban puha, ásványokban gazdag nyárfát használnak, míg a kézi vonófűrészes – vagy ahogyan belső körökben ismert: Single Buck - versenyszámban használatos fafajta inkább a tengerentúlra jellemző simafenyő, amely gyengébb karcoló hatása miatt kíméli a fűrészlapot. A versenyhez használt faanyag kiválasztásánál a termőhely és a növekedés egyaránt fontos szerepet játszanak.

Az egyenlő esélyek biztosítása érdekében a versenyen használt tuskók egy adott erdőrészletből származnak. A faanyag a kitermelés után minőségi ellenőrzésen esik át, megvizsgálják az ágakat, valamint megfelelő átérőre alakítják. A tuskókat egyenletes hőmérsékleten tárolják. 

A versenyek főszereplői a speciális acélból készülő, kézi csiszolású fejszék. Olyan élesek, mint a borotvapenge. Súlyuk 2,5-3 kiló közötti, hosszuk mintegy 80 centiméter. Ezek az eszközök speciálisan a versenyekhez gyártott egyedi darabok, melyek erdei vagy kerti használatra nem alkalmasak. Mint a bemutatón elhangzott, a versenyfejsze ára 300-400 euro között mozog.

Az élsportolók számos fejszével rendelkeznek, amelyek felépítésükben és csiszolásukban különböznek, így a különböző faanyagokhoz mindig a megfelelő szerszámot használják.

További figyelemre méltó eszközök a Single Buck versenyszámhoz használt speciális, Amerikában, Kanadában vagy Új-Zélandon készült fűrészek. A fémet lézerrel alakítják formára, a 10 centi hosszú fogakat pedig kézzel csiszolják extrém élesre. A fűrész nagyjából. 5 kilogramm súlyú, alapára másfél ezer euró körül mozog, két méteres hosszúsága miatt kizárólag versenyzésre használható. Hasonlóan fontos szerehez jutnak a verseny során a profi STIHL láncfűrészek csakúgy, mint a dobhártyát szaggató tuningolt egyedi láncfűrészek, melyek 60 vagy akár 80 lóerősek is lehetnek. 

Az első versenyszám a széria láncfűrész (stock saw), ahol egy ép korongot (sütit) kell levágni egy 46 centiméter átmérőjű, vízszintesen rögzített rönkből. Az egyik legbaleset-veszélyesebb feladat a fekvő rönk hasítás (underhand chop), amikor a sportoló egy vízszintesen rögzített tuskón terpeszben állva, a két lába között fejszével csapkodva először az egyik, majd a másik oldalról szeli ketté a 32 centiméter átmérőjű tuskót.

A harmadik szám a kézi vonófűrész (single buck), amelyhez egy közel 2 méter hosszú, kizárólag versenyzésre gyártott „szörnyeteget” használnak 10 centis fogakkal. Ezzel kell egy ép korongot levágni a vízszintesen elhelyezett, 46 centiméter átmérőjű tuskóból. A záró versenyszám a fakidöntést szimuláló álló rönk hasítás (standing block), amikor a sportolónak fejszével kell a fémkeretben függőlegesen rögzített, 30 centiméter átmérőjű tuskót két oldalról megkezdve átvágni.

A legnehezebb, a Springboard versenyszám. Ennél a versenyzőnek két pallót kell a függőlegesen rögzített fatörzsre helyeznie. A cél a törzs csúcsára rögzített, 27 centiméter átmérőjű tuskó elvágása. Ezt a technikát eredetileg az észak-amerikai erdei munkások használták ahhoz, hogy az akár méteres magasságú gyökérzet fölé kerüljenek. Ezt a számot a versenyszámok „királyának” is nevezik, hiszen itt a versenyzőknek nemcsak precíz technikára és erőre van szükségük, hanem egyensúlyérzékre és ügyességre is. Az egész természetesen időre megy.

A profi versenyzők által összeállított, a világversenyekbe bepillantást engedő bemutatót közönségszámok követték. Két személy az érdeklődők közül a single buck versenyszámban mutathatta meg rátermettségét. A válogatott kerettagok pedig egy-egy tuskóból láncfűrésszel ülő alkalmatosságot „faragtak”.

MMG - STIHL Timbersports bemutató a XI. KÁN-on

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzifaprogram: átcsoportosítják a készleteket

Nagyon nagy az érdeklődés a Tűzifaprogram iránt, ezért az állami erdészetek az erdőkben gazdagabb vidékekről faanyagot szállítanak át oda, ahol kevesebb az erdő vagy többen élnek – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.