Back to top

„Divatfrizurás” tehenek a KÁN-on

Nem múlnak el úgy Kaposvári Állattenyésztési Napok, hogy ne lehetnének az érdeklődők részesei holstein fríz nyírási és fejési bemutatóknak. Így idén is láthattuk, s még a kulisszatitkokba is bepillantást nyerhettünk, hogyan is készítik föl a showbírálatokra a derék tejelő marhákat.

A holstein fríz marha ugyanis egyhasznú: tejtermelésre szelektált fajta, melyen felesleges hús nincs, igaereje sincs, viszont tejtermelő képessége a legkimagaslóbb. Olyannyira, hogy ha a fajta magas takarmányozási igényeit nem elégítik ki kellően, akkor bizony az állat képes önmagát feláldozni a tejtermelés oltárán, azaz akkor is termel tejet, ha saját erőnléte látja kárát, lényegében „elfogyhat”, ami akár végzetes is lehet számára.

Az állatok kiállításra való felkészítése külföldön mára külön szakmává fejlődött. A szakemberek a tehenek felkészítését 3-4 héttel a megmérettetés előtt kezdik el intenzíven. Bár a holstein fríznek rövid a szőre, mégis, az e célra gyártott szarvasmarhanyíró géppel egy-egy szakember nem több mint négy tehenet tud lenyírni naponta. Ráadásul a tehenek gyorsan visszanövesztik szőrüket, így a nyíróknak bőven van munkájuk.

Jellemzően a tőgyet kopaszra nyírják, melyre egy másik, külön e célra kifejlesztett gépet használnak. Ahogy nálunk, embereknél is vannak divatfrizurák, úgy ma már a holstein fríz nyírásánál is vannak különféle trendek. Napjainkban a legmenőbb, ha a hátat igen rövidre nyírják.

A jó nyíró a tőgy előtti részt is rövidre nyírja, ezzel kiemeli azt, így a tőgy erezettsége is markánsabban jelenik meg. A megfelelő erezettség a jó tehén egyik ismérve, mivel 1 liter tej előállításához 400 liter vért kell a szívnek átpumpálnia.

A holstein frízeknél a feszes, egyenes hát a kívánatos, s amikor a bírálatra való felkészítés során hajszárítóval és különleges kefével felállítják a szőrt a háton, arra is ügyelnek, hogy az azon található apró kinövések ne legyenek láthatók. Ezután egy különleges „hajlakkal” is fixálják a szőrszálakat, mely mintegy 24 órán át tartja a kívánt pozícióban a szőrszálakat. Ezután fekete és fehér spray segítségével emelik ki a foltok kontúrjait, majd az utolsó simításokat egy különleges ollóval végzik el.

Fotó: Tóth Zsigmond
A fejési bemutató az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően alakult, ahol az érdeklődők láthatták, hogyan is kerül a tőgyből a fejőgépbe a tej. Itt a módszerek lényegében az előző évek gyakorlatához képest nem változtak, az viszont még egyes szakemberek számára is újdonságot jelentett, hogy ma már a gazdaságokban sokszor nemcsak háromszor fejnek, hanem a frissen ellett teheneket négyszer is.

Hazánkban rohamos mértékben terjed a robotfejés, de mivel ezeket a gépeket Nyugat-Európában elsősorban a családi gazdaságok méreteihez gyártják, így nálunk a nagygazdaságok fejésének robotizálása még várat magára, de mivel a technológiai fejlődés és a gyártók egyre inkább az ilyen nagygazdaságokat kezdik megcélozni, úgy tűnik, hogy pár év múlva már hazánkban is a robotfejés lesz a meghatározó.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Mától folytatódik a földértékesítési program

Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

Rendkívüli támogatás a baromfi- és sertéskoca tartóknak

Az orosz-ukrán háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására – az uniós tagállamok, köztük Magyarország nyomására - 500 millió eurós rendkívüli európai uniós mezőgazdasági válságkezelési csomag született tavasszal.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Ipari kenderrel a nitrogén- és metánkibocsátás csökkentéséért

Szántóföldi iparikender-termesztéssel csökkenteni lehetne a mezőgazdaság nitrogén-, metán- és CO2-kibocsátását, vagyis fontos szerepet játszhatna a kultúra a fenntartható mezőgazdaságban.

Ne a támogatás legyen az állattartó jövedelme!

A jövőben az állattenyésztésnek és az állattartásnak különböző feladatokra kell fókuszálnia. Erről Nagy István agrárminiszter beszélt a KÁN Egyetemi Napok nulladik napján, Kaposváron az Állattenyésztők napja alkalmából tartott tanácskozáson.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.