Back to top

Kaposváron is népszerűek voltak a magyar óriásnyulak

Idén hagyományteremtő szándékkal magyar óriásnyúl showbírálatot láthattunk a Kaposvári Állattenyésztési Napokon (KÁN), ahová 16 nyúllal neveztek hazánk több kiemelkedő tenyészetéből is.

Már a rendezvény kezdete előtti napokon nagy volt az érdeklődés a magyar óriásnyulak iránt, amit bizonyít, hogy olykor alig lehetett hazánk egyetlen őshonos nyúlfajtájának ketreceihez hozzáférni. A látogatók között volt Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese is.

Fotó: Tóth Zsigmond
A szervezők igen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy nemzetközileg is elismert szaktekintély értékelje az állatokat úgy, hogy a közönség jól láthassa, miképpen végzi munkáját, és eközben el is magyarázza, hogy az adott példány miért kapta/nem kapta meg a pontokat.

A tapasztalatok alapján egyre több a fajtatiszta nyúl az országban, s a Magyar Óriásnyúl-tenyésztők Országos Egyesületéhez is egyre többen csatlakoznak. Több és több ember érzi úgy, hogy fontos számára a magyar nyúlfajták tartása, s hogy ezek a nyulak lássák el értékes húsukkal családjaikat. Örömteli dolog, hogy sok a fiatal a jelentkezők között, nem egy közülük a fiatal gazda pályázatra is készül nyulaival.

Az utóbbi hónapokban megindult a kapcsolatfelvétel a tenyésztőszervezet és a magyar mezőgazdasági felsőoktatási intézmények között. Ez nemcsak a fajta népszerűsítésére ad jó lehetőséget, de arra is jó, hogy a nyúltenyésztés, mint tantárgy minél több helyen bekerülhessen a kötelező tananyagba. Alapvető cél, hogy minden alsó-, közép- és felsőfokú mezőgazdasági oktatási intézményből kikerülő ifjú ne csak ismerje a magyar óriásnyulat, hanem annak külső és belső tulajdonságaival is tisztában legyen.

A KÁN-on kiállított nyulakat igencsak szigorú mérce alapján bírálták, jelenleg a legfontosabb tenyészcél ugyanis a fajtaleírásban foglaltak szigorú megőrzése, nem feledve a kiemelkedő belső tulajdonságok – így a jó szaporodó és nevelő képesség – megőrzését sem.

Sajnos az internetes portálokon gyakorta ajánlanak bizonytalan eredetű magyar óriásnyulakat, melyekben az új tulajdonosok csalódnak. Ezért a fajtagazda tenyésztőszervezet vezetői felhívták a figyelmet arra, hogy magyar óriás tenyésznyulat inkább csak származási lappal, egyedi azonosító jellel vásároljanak az érdeklődők.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

Érdeklődő diákok nélkül hamar bedőlne az agrárium

Kaposvár napjainkban is a magyar állattenyésztés egyik bástyájának számít – nem véletlenül rendezték itt korábban évről évre a KÁN-t, azaz a Kaposvári Állattenyésztési Napokat. Miután a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) átvette a kaposvári intézmény működtetését, kötelességének érezte a rendezvény hagyományának ápolását. A szeptember 30-án megnyíló KÁN Egyetemi Napokról, illetve az egyetem aktuális helyzetéről Gyuricza Csabát, a MATE rektorát Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója kérdezte.

Nehéz időkben össze kell fogni

Idén szeptemberben rendezte meg tizenegyedik alkalommal az RMGE Maros szervezete a Marosszéki Gazdanapot a mezőpaniti sportpályán. A rendezvény traktorfelvonulással kezdődött, majd a különböző gazdakörök és a szervezet által felkarolt marosszéki termelők, kézművesek sátrai, vásárral egybekötött kiállítása, illetve a Maros Gazda kft. partnereinek bemutató standjai várták az érdeklődőket.

Virtuális üzleti találkozók az Interpoma kiállításon

Ismét meglesz a lehetőség arra, hogy aki nem tud személyesen eljutni Bolzanóba az Interpoma kiállításra, virtuális üzleti megbeszéléseket folytasson a kiállítókkal a 2020-ban debütált Interpoma Business Match keretében.

Kötelességének érzi az ismeretterjesztést

Megtartotta akadémiai székfoglaló előadását Szendrő Zsolt, a MATE professzor emeritus-a, akit idén választott rendes tagjai közé a Magyar Tudományos Akadémia. Az úgynevezett tudománymetriai adatok szerint 50 éves pályafutása alatt összesen 1354 cikke jelent meg, 190 magyar szerzőtársa volt, 25 ország 105 kutatójával állt szakmai kapcsolatban.

Új arculattal működik tovább

A jövőben új logót és új szlogent vezet be a Fleuroselect. Az új arculat célja, hogy kiemelje a nemzetközi dísznövényszervezet értékeit, és kifejezze a helyét a világban, fogalmazott Ann Jennen főtitkár.

Kaktuszok– akár egy autó áráért

Most hétvégén tartják Budapesten a Füvészkertben az őszi kaktuszkiállítás, melynek szervezője a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete. A rendezvény fő témája az Astrophytum nemzetség, melyet a világon igen komoly gyűjtői érdeklődés övez és számos hibridet is kialakítottak e nemzetség megszállottjai. Ezek közül egy-egy ritka, jól sikerül egyed ára egy autó árával egyenértékű…

Kékfestő innováció

Talán nincs is olyan kis- és nagylány, széles e hazában, aki ne viselt volna kékfestő szoknyát. Óvodások és kisiskolások népi játékokhoz, iskolai fellépésekhez viselik az egységes képet mutató, mégis hosszában, mintájában, díszítésében egyéni ruhadarabokat.