Back to top

A gazdákon is múlhat a madársors

Negyven esztendeje, hogy útjára indult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Év madara” programja: az úttörőnek bizonyult kezdeményezés olyan fajokra és fajcsoportokra irányítja rá a figyelmet, amelyek védelmében a lakosság is fontos szerepet vállalhat. Fontos feladatuk van e téren a gazdálkodóknak, akik mobilapplikációból is értesülhetnek a témával kapcsolatos aktualitásokról.

A Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számában, a Zöld Mező rovatunkban környezettel és annak védelmével kapcsolatos aktualitásokkal foglalkozunk - gazdálkodói szempontból is megvilágítva azokat. E cikkek egyikét olvashatják a következő sorokban.

Sokan kapták fel a fejüket idén januárban, amikor is kiderült: a gólyatöcs lett az Év madara 2019-ben. A furcsa nevű, gólyára emlékeztető, hosszú lábú kis partimadár mondhatni az ismeretlenségből röppent fel, s vált egy szárnycsapásra sokak kedvencévé.

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója lapunknak azt mondta, az internetes szavazókat e faj valószínűleg furcsa nevével, törékeny, „kedves” kinézetével fogta meg. Szavai szerint pont ez a legfőbb cél: a figyelemfelhívás, illetve ismeretterjesztés. Éppen ezért rendszerint

nemcsak az egyes fajokkal kapcsolatos jellemzőket, hanem például a védelmükkel kapcsolatos tudnivalókat is hangsúlyozzák az „Év madara” választások alkalmával.

„Igyekeztünk ezúttal a partimadarakra felhívni a figyelmet, hisz amellett, hogy erről a fajcsoportról keveset hallani, az elmúlt évtizedekben sok faj veszélyeztetetté vált közülük” – magyarázta Halmos Gergő. Mint mondta, a fő oka ennek a vizes élőhelyek számának csökkenése, illetve állapotuk romlása – mindez globális probléma napjainkban. Az MME éppen ezért különös figyelmet fordít például a szakpolitikai tevékenységre is.

„Az Európai Unió közös agrárpolitikájának magyarországi megvalósításában a természetvédelmi szempontból kedvezőbb támogatási rendszerekért is lobbizunk”

– részletezte a szakember, aki szerint nem kevésbé fontos feladat a gazdálkodók figyelmének felhívása sem.

A furcsa nevű, "kedves" kinézetű gólyatöcs lett idén a szavazók kedvence
A gólyatöcs „boldogulásához” például a többi között az időszakos vizek megtartásával járulhatnak hozzá a gazdák, akik számára az egyesület a „Terepi madárhatározó gazdálkodóknak” című kiadványban számos fontos tudnivalót gyűjtött össze. Halmos Gergő felhívta a figyelmet a

„Madárhatározó” néven futó mobiltelefonos alkalmazásra is, amely hamarosan egy gazdáknak szóló bővítménnyel egészül ki.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjai egyébként országszerte szerveznek ismeretterjesztő programokat, előadásokat és túrákat, illetve nagy hangsúlyt fektetnek a következő nemzedékek megszólítására is. Budapest mellett több vidéki városban is nagy sikerrel fut például a Madarász Ovi és Suli programjuk, amelyekkel azt szeretnék elérni, hogy a gyerekek már egészen kis korban megbarátkozzanak a természettel.

Hasonló céllal, megalakulásuk óta szervezik országszerte a madarász táboraikat; egykori résztvevőik közül sokan mára az egyesületben tevékenykednek. „A különféle, gyakorlati természetvédelmi feladataink mellett nagy figyelmet fordítunk a kutatásra és adatgyűjtésre is” – tette hozzá Halmos Gergő, akinek szavai szerint nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is egyedülálló mennyiségű és minőségű adatot gyűjtöttek össze szakembereik a madarakról az elmúlt évtizedekben.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biológiailag lebomló, banánrostból készült cipő: egy lépés a fenntartható divat felé

Egy barcelónai székhelyű startup, az Indianes bemutatta a fenntartható és lebomló cipőinek a kollekcióját, amelyek mezőgazdasági cégek által kidobott banánrostból készültek. A hagyományos cipőktől eltérően maximum két éven belül lebomlanak.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

Emlékerdőt avattak

Az "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Egererdő Zrt.-nél Felsőtárkány közelében egyhektáros emlékerdővel gyarapítják a fásított területeket. Az emlékerdő újabb állomása lehet a környékbeli kirándulásoknak.

Hazai méhlegelők (13. rész): fehér eper

Évtizedeken át jellegzetes fája volt a hazai tájnak a nem őshonos fehér eper. Mára szinte teljesen eltűnt, pedig több okból érdemes lenne ültetését újból felkarolni: kérge, levele, termése a gyógyászatban használatos, faanyaga kiváló szerszámnak, pálinkáshordónak és nem utolsósorban virágait látogatják a méhek a virágporáért

Csütörtöktől vetítik a mozik a Vad erdő, vad bércek című díjnyertes természetfilmet

Az észak-magyarországi erdőségek változatos növény- és állatvilágát mutatja be Mosonyi Szabolcs operatőr és Bagladi Erika forgatókönyvíró-producer Vad erdők, vad bércek - A fantom nyomában című díjnyertes természetfilmje, amelynek kibővített változata július 2-tól látható a mozikban.

Elkezdődött az aratás Békés megyében

Az őszi árpa betakarításával a szokásosnál később ugyan, de megkezdődött az aratás Békés megyében. Egyes belvizes területeken a munkálatok nagy nehézségekbe ütköznek, és gond lehet a termény minőségét jelző hektolitersúllyal is - tájékoztatta közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés megyei igazgatósága az aratási koordinációs bizottság üléséről az MTI-t.

Európa legnagyobb városi kertje napi 1000 kg terménnyel

Párizs közepén végre átadták a 14 ezer négyzetméretesre tervezett városi kert első szakaszát. A „tetőkert” 2022-re nyerheti el végleges méretét, melyben akár 1000 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt is betakaríthatnak naponta.

70 millió forinttal támogatja az Agrárminisztérium a zöld civil szervezeteket

Évente mintegy 50 zöld civil szervezet kaphat támogatást az Agrárminisztérium Zöld Forrás pályázata keretében. A segítség célja a természeti értékek védelme, az erőforrások takarékos, hatékony és fenntartható használata, továbbá az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Az agrártárca erre a feladatra idén is 70 millió forintot különít el, melyet pályázati úton ítél oda.

Növényi gél a kiszáradás ellen

A növénypusztulás egyik leggyakoribb oka a kiszáradás. A megfelelő vízellátás főként szállítás során, illetve az üzletekben nehézkes. A Chrysal cég által erre a célra kifejlesztett növényi gél ugyanakkor hosszú ideig biztosítja a megfelelő nedvességet a növényeknek, így szavatolja a megfelelő minőséget és a hosszabb élettartamot.

Ilyen a legújabb hungarikumunk, a tiszavirágzás

Az egy hónapja a hungarikum rangjára emelt tiszavirágzás évente csak néhány napig észlelhető, ám napjainkban a Földünk természeti kincseit bemutató világhírű sorozatokban is előkelő helye van.