Back to top

A gazdákon is múlhat a madársors

Negyven esztendeje, hogy útjára indult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület „Év madara” programja: az úttörőnek bizonyult kezdeményezés olyan fajokra és fajcsoportokra irányítja rá a figyelmet, amelyek védelmében a lakosság is fontos szerepet vállalhat. Fontos feladatuk van e téren a gazdálkodóknak, akik mobilapplikációból is értesülhetnek a témával kapcsolatos aktualitásokról.

A Magyar Mezőgazdaság hetilap következő számában, a Zöld Mező rovatunkban környezettel és annak védelmével kapcsolatos aktualitásokkal foglalkozunk - gazdálkodói szempontból is megvilágítva azokat. E cikkek egyikét olvashatják a következő sorokban.

Sokan kapták fel a fejüket idén januárban, amikor is kiderült: a gólyatöcs lett az Év madara 2019-ben. A furcsa nevű, gólyára emlékeztető, hosszú lábú kis partimadár mondhatni az ismeretlenségből röppent fel, s vált egy szárnycsapásra sokak kedvencévé.

Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója lapunknak azt mondta, az internetes szavazókat e faj valószínűleg furcsa nevével, törékeny, „kedves” kinézetével fogta meg. Szavai szerint pont ez a legfőbb cél: a figyelemfelhívás, illetve ismeretterjesztés. Éppen ezért rendszerint

nemcsak az egyes fajokkal kapcsolatos jellemzőket, hanem például a védelmükkel kapcsolatos tudnivalókat is hangsúlyozzák az „Év madara” választások alkalmával.

„Igyekeztünk ezúttal a partimadarakra felhívni a figyelmet, hisz amellett, hogy erről a fajcsoportról keveset hallani, az elmúlt évtizedekben sok faj veszélyeztetetté vált közülük” – magyarázta Halmos Gergő. Mint mondta, a fő oka ennek a vizes élőhelyek számának csökkenése, illetve állapotuk romlása – mindez globális probléma napjainkban. Az MME éppen ezért különös figyelmet fordít például a szakpolitikai tevékenységre is.

„Az Európai Unió közös agrárpolitikájának magyarországi megvalósításában a természetvédelmi szempontból kedvezőbb támogatási rendszerekért is lobbizunk”

– részletezte a szakember, aki szerint nem kevésbé fontos feladat a gazdálkodók figyelmének felhívása sem.

A furcsa nevű, "kedves" kinézetű gólyatöcs lett idén a szavazók kedvence
A gólyatöcs „boldogulásához” például a többi között az időszakos vizek megtartásával járulhatnak hozzá a gazdák, akik számára az egyesület a „Terepi madárhatározó gazdálkodóknak” című kiadványban számos fontos tudnivalót gyűjtött össze. Halmos Gergő felhívta a figyelmet a

„Madárhatározó” néven futó mobiltelefonos alkalmazásra is, amely hamarosan egy gazdáknak szóló bővítménnyel egészül ki.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportjai egyébként országszerte szerveznek ismeretterjesztő programokat, előadásokat és túrákat, illetve nagy hangsúlyt fektetnek a következő nemzedékek megszólítására is. Budapest mellett több vidéki városban is nagy sikerrel fut például a Madarász Ovi és Suli programjuk, amelyekkel azt szeretnék elérni, hogy a gyerekek már egészen kis korban megbarátkozzanak a természettel.

Hasonló céllal, megalakulásuk óta szervezik országszerte a madarász táboraikat; egykori résztvevőik közül sokan mára az egyesületben tevékenykednek. „A különféle, gyakorlati természetvédelmi feladataink mellett nagy figyelmet fordítunk a kutatásra és adatgyűjtésre is” – tette hozzá Halmos Gergő, akinek szavai szerint nemcsak Magyarországon, hanem a régióban is egyedülálló mennyiségű és minőségű adatot gyűjtöttek össze szakembereik a madarakról az elmúlt évtizedekben.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

Fordított arányosság: a hőmérséklet nő, a madarak meg egyre kisebbek?

Egy nem rég megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozássál a madarak egyre kisebbek lesznek, a szárnyaik viszont egyre nagyobbak. A Michigan-i Egyetem és a Field Múzeum kutatói több tízezer madarat vizsgáltak meg négy évtizedre visszamenőleg.

Több használható víz a mezőgazdaságnak

A kezelt települési szennyvíz mezőgazdasági öntözés céljából történő biztonságos újrafelhasználására fogadott el a napokban előzetes megállapodást az Európai Bizottság azért, hogy minél több használható víz álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

Klímaváltozás: lehet, hogy az elmúlt 10 év lesz az eddigi legmelegebb évtized

A tudósok szerint a 2010 és 2019 közötti időszak átlaghőmérséklete az eddig rögzített adatok alapján a legmagasabb, amit valaha mértek. Bár az idei évnek még nincs vége, jó eséllyel ez lesz az eddigi legmelegebb évtized.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

"Ízeltes" kenyér: nem guszta, de egészséges, és az alapanyag hegedül is

Az Egyesült Királyságban a tücskök a természetből a konyhába is beköltöztek: a Roberts Bakery az országban elsőként vágott bele a rovaralapú kenyérkészítésbe. A termék előállításához több száz tücsköt használnak fel.

Önkéntesek ültettek facsemetéket a Sóstói-erdőben

Nyíregyházán, a Sóstói úti felüljáró melletti területen tavaly ősszel végzett erdőfelújítást a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. A vegetációs időszakban valamilyen okból elpusztult csemetéket pótolni kell, ebben a munkában vettek részt a napokban a helyi önkéntesek. Voltak közöttük olyanok, akik már sokszor vettek részt ilyen programon, de akadt olyan is, aki először „segített” az erdészeknek.

Hazánk legnyugatibb szeglete

Napjainkban már Szlovén-Rábavidéknek hívjuk a korábban Vendvidékként ismert kistájat, mely nyugatról csatlakozik az Őrséghez, de attól természetrajza, néprajza és történelme is különbözik. Legnyugatibb városunktól, Szentgotthárdtól délnyugatra tartva hamarosan azt érezzük, hogy valahogyan más, az addig látott tájtól eltérő vidékre érkeztünk.

Nagyobb védelmet akar a méheknek az EP szakbizottsága

Elégtelennek találta az Európai Parlament szakbizottsága kedden elfogadott állásfoglalásában a beporzó rovarok védelméről szóló európai bizottsági javaslatot.

Klímavészhelyzet: Európának élen kell járnia a karbonsemlegességben

Világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülésének (COP25) megnyitóján hétfőn Madridban.