Back to top

Szó szerint át kell rágnunk magunkat ezen a kiállításon

Lyonban a francia gasztronómia fellegvárában nyílt egy múzeum, melyben a látogatók mindent megtudhatnak a gall konyhaművészetről. És nem csak különleges kiállítási tárgyakat csodálhatnak meg, vagy recepteket olvasgathatnak. Világhíres szakácsok műveit is megkóstolhatják.

A franciák is méltán büszkék a konyhájukra, hasonlóan a magyar ízekhez, a franciai ételek is az ország kultúrájának szerves részei. Épp ezért nem meglepő, hogy 

az UNESCO 2010-ben felvette a teljes francia konyhát - nem csak egyetlen ételt - a szellemi kulturális örökségek listájára.

Október vége óta ezen szellemi örökséget már testközelből és koncentráltan is megcsodálhatják az érdeklődők. Lyonban a Grand Hôtel-Dieu épületében – mely 600 éve még kórházként üzemelt – megnyílt egy izgalmas gasztronómiai kiállítás, a Cité Internationale de la Gastronomie.

Fotó: Cité Internationale de la Gastronomie facebook

A kiállításnak természetesen „szokványos” programjai is vannak, rengeteg érdekes tárgyon keresztül mutatják be az évszázadokon átívelő konyhaművészet fejlődését. Megismertetik a látogatókkal a francia gasztronómia legnagyobb alakjait is, például: Paul Bocuse, a 20. század egyik szakács ikonja, a nouvelle cuisine meghatározó képviselője, vagy 

a híres szakácsnő, Mère Brazier, aki 1933-ban elsőként kapott hat Michlen csillagot, és aki rendszeresen látta vendégül Charles de Gaulle-t, illetve Marlene Dietrich-et. 

Fotó: Cité Internationale de la Gastronomie facebook
Az ide látogatók számos érdekes receptet is tanulhatnak a múzeumi séta alatt. Ám a legínycsiklandozóbb látványosság mégiscsak a kóstoló. A vendégek látványkonyhákban, híres szakácsok magyarázata mellett ismerkedhetnek meg a különleges ízekkel.

Mivel a világ minden pontjáról hívnak meg elismert szakembereket, ezért a „múzeumi” menü ritkán ismétlődik.

A Cité Internationale de la Gastronomie azonban nem csak a francia konyha népszerűsítését tűzte ki céljául. Feladatuknak érzik, hogy megismertessék a nagyközönséget a helyes táplálkozás alapelveivel – a szervezők különös figyelmet fordítanak a legfiatalabb látogatók ismeretterjesztésére.

Az alap felnőtt belépő kb. 4000 forint, míg a kóstolással egybekötött tárlatvezetés mintegy 7800 forint. A múzeum az év 362 napján nyitva van (karácsonyt, újévet és május elsejét leszámítva).

Fotó: Cité Internationale de la Gastronomie facebook

Forrás: 
www.travelandleisure.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

Kitart a vírushatás a tojáspiacon

Számottevően emelkedett az étkezési tojás csomagolóhelyi ára az idei év első 28 hetében: az egy évvel ezelőtti állapothoz képest az M+L méretkategóriában 12,5 százalékos a drágulás. Ez 27,1 forintos darabonkénti ár – írja jelentésében a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

MTÜ: majdnem másfélmillió vendégéjszakát töltöttek a Balatonnál

Majdnem másfélmillió vendégéjszakát töltött a balatoni strandok környékén mintegy 430 ezer vendég júliusban - mondta Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.

A helyi termelés és szezonális étkezés jelenthet megoldást

A mezőgazdaságban komoly kihívást jelent az éghajlatváltozás, amelynek előidézői között szerepet játszik az áruszállítás is. Környezetünk védelméért így az élelmiszertranszport visszaszorításával és a helyi termelés elősegítésével is sokat tehetünk– mutat rá pályamunkájában Huber Anita, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik díjazottja.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.