0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Ugrásnyira a sikeres sportolói karrier

Ha egy gyermek először ül lóra, körülbelül egy évnyi oktatásra van szüksége ahhoz, hogy magabiztosan érezhesse magát a nyeregben, így képes legyen bármilyen helyzetben megtartani az irányítást az állat felett. Az alapokat már elsajátított, komolyabb kihívásokra vágyó tanítványokat a lovasoktatók jellemzően napjaink legnépszerűbb lovassport szakága, a díjugratás felé igyekszenek terelni.

A szakág alapjaival az ország számos pontján megismerkedhetnek a gyerekek, hiszen minden megyében vannak olyan szakemberek, akik kifejezetten díjugratással foglalkoznak, s biztosítani tudják az ehhez a szükséges „stábot”, illetve infrastruktúrát. A tanítványok esetében alsó korhatár nincs; a hangsúly az életkoruk helyett sokkal inkább fizikális állapotukon van. Értelemszerűen különböző adottságokat kíván a lovastól egy póni és egy ugróló irányítása.

Ami ugyanakkor általános érvényű: legalább kétévnyi tanulási idő szükségeltetik ahhoz, hogy egy lovaglással ismerkedő gyermek eljusson odáig, hogy rajtengedély-vizsgát tehessen. Ez a feltétele annak, hogy egy lovas hivatalos díjugrató versenyen vegyen részt.

A tavaszi-őszi időszakban szervezett vizsgán a jelentkezőknek az elméleti feladatok megoldása mellett helyt kell állniuk idomító lovaglásban, valamint egy kilencven centiméter akadálymagasságú pályát is teljesíteniük kell.

A tapasztalatok egyébként azt mutatják, a gyerekek többsége tizenkét-tizenhárom éves koruk között kezdik a versenyzést, s ahogy a többi szakágban, úgy díjugratásban sincsenek nemek szerint elkülönítve.

Játékból versenysport

Általánosságban elmondható, a tíz-tizenkét éves korú gyerekek számára a díjugratás még inkább játék, mintsem versenysport. Aki azonban komolyabban szeretne foglalkozni e sporttal, annak érdemes hetente két-három, adott esetben négy edzéssel számolni. Ezek különböző intenzitású foglalkozásokat jelentenek: akad, amikor komolyabb igénybevételnek van kitéve a lovas, máskor „csupán” az a cél, hogy eltöltse az idejét a ló nyergében.

Ahogy a gyerek idősödik, az elvárások, illetve a versenyek színvonala nő, úgy lehet növelni az edzések számán. Mindehhez elengedhetetlen, hogy beszerezzük számára az alapvető lovasfelszerelést: kobakot, gerincvédőt, lovasnadrágot és -cipőt.

Szükség van továbbá egy kényelmes nyeregre, illetve kantárra és lábvédőre is – ha a gyermeknek komoly tervei vannak a sporttal, akkor érdemes utóbbiakat is megvásárolni. Ezeken túl persze rengeteg kiegészítő felszerelés kapható, kezdve azoktól, melyek a ló ápolását szolgálják, egészen a tartástechnológia, illetve a szállítás során használatos eszközökig. Beszerzésük kapcsán mindenképp érdemes a fokozatosság elvét követni.

Megmérettetések országszerte

Az időre menő, akadályok leküzdésére irányuló lovaglás rendkívül élvezetes versenyeket eredményez, amelyekből bőségesen akad országszerte. Míg például lovastusa szakágban évente három-öt alkalommal indulhat versenyen egy ló, addig a díjugratók versenynaptára az egész évet lefedi. Noha a „csúcsot” a nyári, szabadtéri szezon jelenti, fedett pályán is bőven akadnak megmérettetések.

2019-ben eddig 40 ezernél is több start volt díjugratásban, ez jóval több, mint például öt évvel ezelőtt volt.

Számos regionális verseny van országszerte, továbbá a Díjugrató Szakág és a Szabadidőlovas Szakág szervezésében hétvégente több helyszínen zajlanak azok a felkészítőversenyek is, melyekre már ötven centiméteres akadálymagasságtól is nevezhetnek a gyerekek.

Fényes jövőkép

Mostanra átalakult a hazai versenyszervezés rendszere: a számos díjugrató-viadalt a korábbi évektől eltérően kevesebb, ugyanakkor lényegesen fejlettebb infrastruktúrával rendelkező helyszíneken rendezik. Ugyanakkor nemcsak a pályák, hanem

a nevezési rendszer is fejlődött: az interneten keresztül, könnyen átlátható módon történik a folyamat, s ugyanerről a felületről érhető el számos információ a lovakról, lovasokról, edzőkről és versenyhelyszínekről is.

Ez is mutatja, hogy nemcsak a mennyiség, hanem a minőség szempontjából is fejlődő szakágról beszélhetünk. Mindemellett a versenyzőink között is sokan vannak, akikre büszkék lehetünk, s akik példaként szolgálhatnak a lovaglással ismerkedő gyerekek számára is. A húszéves, kiskunhalasi Weinhardt Virág tízévesen kezdett versenyezni, mostanra pedig a fiatal lovas válogatott egyik legjobbja lett, korosztályában Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet is szerzett már. A fiatal lovas családjában senki nem foglalkozott előtte díjugratással, de mivel neki igencsak megtetszett a szakág, éveken át, télen-nyáron nagy energiát fektetett az edzésekbe, ennek pedig meglett a gyümölcse.

Forrás: Pegazus