Back to top

Ugrásnyira a sikeres sportolói karrier

Ha egy gyermek először ül lóra, körülbelül egy évnyi oktatásra van szüksége ahhoz, hogy magabiztosan érezhesse magát a nyeregben, így képes legyen bármilyen helyzetben megtartani az irányítást az állat felett. Az alapokat már elsajátított, komolyabb kihívásokra vágyó tanítványokat a lovasoktatók jellemzően napjaink legnépszerűbb lovassport szakága, a díjugratás felé igyekszenek terelni.

A szakág alapjaival az ország számos pontján megismerkedhetnek a gyerekek, hiszen minden megyében vannak olyan szakemberek, akik kifejezetten díjugratással foglalkoznak, s biztosítani tudják az ehhez a szükséges „stábot”, illetve infrastruktúrát. A tanítványok esetében alsó korhatár nincs; a hangsúly az életkoruk helyett sokkal inkább fizikális állapotukon van. Értelemszerűen különböző adottságokat kíván a lovastól egy póni és egy ugróló irányítása.

Ami ugyanakkor általános érvényű: legalább kétévnyi tanulási idő szükségeltetik ahhoz, hogy egy lovaglással ismerkedő gyermek eljusson odáig, hogy rajtengedély-vizsgát tehessen. Ez a feltétele annak, hogy egy lovas hivatalos díjugrató versenyen vegyen részt.

A tavaszi-őszi időszakban szervezett vizsgán a jelentkezőknek az elméleti feladatok megoldása mellett helyt kell állniuk idomító lovaglásban, valamint egy kilencven centiméter akadálymagasságú pályát is teljesíteniük kell.

A tapasztalatok egyébként azt mutatják, a gyerekek többsége tizenkét-tizenhárom éves koruk között kezdik a versenyzést, s ahogy a többi szakágban, úgy díjugratásban sincsenek nemek szerint elkülönítve.

Játékból versenysport

Általánosságban elmondható, a tíz-tizenkét éves korú gyerekek számára a díjugratás még inkább játék, mintsem versenysport. Aki azonban komolyabban szeretne foglalkozni e sporttal, annak érdemes hetente két-három, adott esetben négy edzéssel számolni. Ezek különböző intenzitású foglalkozásokat jelentenek: akad, amikor komolyabb igénybevételnek van kitéve a lovas, máskor „csupán” az a cél, hogy eltöltse az idejét a ló nyergében.

Ahogy a gyerek idősödik, az elvárások, illetve a versenyek színvonala nő, úgy lehet növelni az edzések számán. Mindehhez elengedhetetlen, hogy beszerezzük számára az alapvető lovasfelszerelést: kobakot, gerincvédőt, lovasnadrágot és -cipőt.

Szükség van továbbá egy kényelmes nyeregre, illetve kantárra és lábvédőre is – ha a gyermeknek komoly tervei vannak a sporttal, akkor érdemes utóbbiakat is megvásárolni. Ezeken túl persze rengeteg kiegészítő felszerelés kapható, kezdve azoktól, melyek a ló ápolását szolgálják, egészen a tartástechnológia, illetve a szállítás során használatos eszközökig. Beszerzésük kapcsán mindenképp érdemes a fokozatosság elvét követni.

Megmérettetések országszerte

Az időre menő, akadályok leküzdésére irányuló lovaglás rendkívül élvezetes versenyeket eredményez, amelyekből bőségesen akad országszerte. Míg például lovastusa szakágban évente három-öt alkalommal indulhat versenyen egy ló, addig a díjugratók versenynaptára az egész évet lefedi. Noha a „csúcsot” a nyári, szabadtéri szezon jelenti, fedett pályán is bőven akadnak megmérettetések.

2019-ben eddig 40 ezernél is több start volt díjugratásban, ez jóval több, mint például öt évvel ezelőtt volt.

Számos regionális verseny van országszerte, továbbá a Díjugrató Szakág és a Szabadidőlovas Szakág szervezésében hétvégente több helyszínen zajlanak azok a felkészítőversenyek is, melyekre már ötven centiméteres akadálymagasságtól is nevezhetnek a gyerekek.

Fényes jövőkép

Mostanra átalakult a hazai versenyszervezés rendszere: a számos díjugrató-viadalt a korábbi évektől eltérően kevesebb, ugyanakkor lényegesen fejlettebb infrastruktúrával rendelkező helyszíneken rendezik. Ugyanakkor nemcsak a pályák, hanem

a nevezési rendszer is fejlődött: az interneten keresztül, könnyen átlátható módon történik a folyamat, s ugyanerről a felületről érhető el számos információ a lovakról, lovasokról, edzőkről és versenyhelyszínekről is.

Ez is mutatja, hogy nemcsak a mennyiség, hanem a minőség szempontjából is fejlődő szakágról beszélhetünk. Mindemellett a versenyzőink között is sokan vannak, akikre büszkék lehetünk, s akik példaként szolgálhatnak a lovaglással ismerkedő gyerekek számára is. A húszéves, kiskunhalasi Weinhardt Virág tízévesen kezdett versenyezni, mostanra pedig a fiatal lovas válogatott egyik legjobbja lett, korosztályában Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet is szerzett már. A fiatal lovas családjában senki nem foglalkozott előtte díjugratással, de mivel neki igencsak megtetszett a szakág, éveken át, télen-nyáron nagy energiát fektetett az edzésekbe, ennek pedig meglett a gyümölcse.

Forrás: 
Pegazus

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tréningtippek - Carl Hestertől

Carl Hester nevét minden lovas ismeri, öt olimpián vett részt, olimpiai, világbajnoki, Európa-bajnoki arany-, ezüst- és bronzérem büszke tulajdonosa, kiváló edző, és nem utolsósorban igazi „horseman”. Az alábbiakban néhány megszívlelendő tanácsot olvashattok, mely mindenkinek szól.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Lesz Bábolnai Gazdanapok!

Az elmúlt időszakban, teljesen egyértelmű és érthető okokból, sok kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy mi lesz idén a Dunántúl legnagyobb agrár-szakkiállításának sorsa.

Lótenyésztőket segítő támogatás nyílik

Az Agrárminisztérium a kormány által a Gazdaságvédelmi Alapból rendelkezésre bocsátott 25 milliárd forintos többletforrással meghirdetett Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program keretében 250 millió forint keretösszegű támogatási konstrukciót hirdet meg a lótenyésztők részére.

Amikor a befektetett munka megtérül

Körülbelül egy évvel ezelőtt láttam meg először egy olyan magyar nyereghirdetést, ami rögtön felkeltette a figyelmem. Fotós szemmel különösen kritikusan szemlélem a weboldalak képanyagait, itt kiváló minőségű fotókon részletesen bemutatott nyergeket láttam, lényegre törő, ám mégis alapos, szakszerű leírással. Nagyon megfogott ez a Magyarországon még nem látott, rendkívül igényes prezentáció.

Miért nem háziállat a zebra?

A lófélék háziasítása párhuzamosan több helyszínen is zajlott, amelyről még írásos emlékek is fennmaradtak. A rómaiak például leírták, hogy a perzsáknál gyakorta onágereket fogtak be a harci kocsikba.

Hetvenéves a mester

A Hódmezővásárhelyen élő kovácsmestert, Imre Sándort olvasóink közül bizonyára sokaknak nem kell bemutatni, hisz az 1980-as évek végétől végigkísérte lovas-, benne fogathajtósportunk hazai és itthon rendezett nemzetközi eseményeit. Talán az a mondása sem ismeretlen, amelyet most, a jeles alkalomkor is felidézett: „Kovácsnak és cigányzenésznek születni kell”.

XXVI. Kanca- és Ménverseny, Méneskönyvek Versenye

Rekord összegű díjazás, kis mezőny, sztárlovasok. Röviden így jellemezhető a július közepén, Mezőhegyesen megrendezett hagyományos kanca- és ménverseny. A mének döntőjét Aranykapu con Lordan nyerte Krucsó Szabolccsal a nyeregben, a kancákét Timpex Bölcsész és ifj. Szabó Gábor, a szuperdöntőben pedig Timpex Fényév ugyancsak ifj. Szabó Gáborral a nyeregben diadalmaskodott.

Újraindultak a lovasversenyek

Végre valahára valódi, nézők előtt rendezett lovasversenyekről tudósíthatunk! A Pegazus júliusi számának címlapján Pachl Benedek és Donna Friderika látható. A páros a Máriakálnokon megrendezett nemzetközi díjlovaglóversenyen U25 kategóriában mindkét nap győzelmet aratott és ezzel kiérdemelte az év meglepetése címet is.

Címerezés Mezőhegyesen

Összesen 2300 hektáron folyik hibridkukorica vetőmagtermelés Mezőhegyesen, ahol az aktuális munka a címerezés. A munkában a társaság 7 címerezőgépe mellett mintegy 700 fő vesz részt.