Back to top

Galambfajta elszánt tenyésztőknek

Úgy tűnik, hazánkban a nemzeti galambfajták tartása virágzik, ugyanakkor ez nem minden fajtára igaz. Vannak olyanok, melyek sosem mennek ki a divatból, mint például a magyar óriásgalamb, melynek állománya állandónak mondható. Előfordulnak azonban olyanok is, melyek eddig sosem jelentek meg nagyobb számban a portákon és a kiállításokon. Ilyen például a ceglédi rövidcsőrű is.

Az idei Nemzeti Galamb-, Baromfi-, Nyúl- és Díszmadár-kiállításon látható galambok között magyar óriásból 33 példányt láthattunk, a ma igen divatos alföldi bugából 43-at, az alföldi dudoros postából pedig 78 példánnyal neveztek a galambászok. Különösen felkapott a budapesti magasröptű keringő – 122 példányát láthattuk, de a pálmát a szegedi magasszálló keringő viszi 144 egyeddel. Úgy tűnik, a székesfehérvári bukó is egyre közkedveltebb, hiszen 45 példányát láthattuk, amit, ha néhány évtizedes távlatból nézünk, különösen szép eredménynek számít. Rövidcsőrű galambjaink közül a budapesti rövidcsőrűből 37 egyed érkezett, míg a ceglédi rövidcsőrű keringőből mindössze 10 egyedet láthattunk három tenyésztő állományából, sárga, barna, kék szívhátú, vörös szívhátú és ezüst szívhátú színekben.

Fotó: Tóth Zsigmond

A ceglédi rövidcsőrű keringő kialakulása a különböző források alapján nem teljesen egyértelmű. Egy biztos, a XX. század elejétől

többen is próbálták Cegléden és környékén egységesíteni az ott fellelhető kerek és szilvafejű galambokat, melyek feje egyre szögletesebb lett, csőrük pedig egyre rövidebbé vált.

Már az 1920-as években jelentős mennyiségű rövidcsőrűt tartottak Cegléden, de Nagykőrösön is hasonló volt az állomány. A háború komoly visszaesést okozott a galambászatban is, s a megmaradt egyedeket különösen Győrből és Budapestről hozott példányokkal keresztezték. A keresztezések annyira intenzívvé váltak, hogy még ebben az évtizedben kialakult egy igen kis testű, élénk vérmérsékletű fajta középnagy fejjel és igen széles, nagy homlokkal, mely ceglédi rövidcsőrű keringő néven vált közismertté. Ekkoriban még naponta általában 1-2 órát röpültek ezek a keringők, mára azonban jellemzően röpdékben élnek. Tenyésztésük sok izgalommal jár – igazi kihívás elszánt galambászoknak!

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

GrootGroenPlus faiskolai vásár - Csak online regisztrációval

Szeptember 30. és október 2. között a hollandiai Zundertben rendezik meg a GrootGroenPlus faiskolai vásárt, immár harmincadik alkalommal. Az új koronavírussal kapcsolatos szabályok és rendeletek értelmében a vásáron csak online regisztrációt követően lehet részt venni.

Koronavírusos nyércek Spanyolországban

A spanyol egészségügy hatóságok utasítására egy gazdaságban csaknem 100 ezer nyércet ölnek le, miután nagy részük koronavírus-pozitívnak bizonyult.

Lesz Bábolnai Gazdanapok!

Az elmúlt időszakban, teljesen egyértelmű és érthető okokból, sok kétség merült fel azzal kapcsolatban, hogy mi lesz idén a Dunántúl legnagyobb agrár-szakkiállításának sorsa.

Történelmi jelentőségű program indult a Hortobágyon

A 21. századi tudomány is a hortobágyi pásztorok munkáját segíti: történelmi jelentőséggel is bíró programba kezdtek, hogy magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalait megújítsák. Így hamarosan 50-60 évvel ezelőtt élt hortobágyi bikák utódai jöhetnek világra.

A juhászok rémálma - Farkasok Franciaországban

Hazánkban a háziállatainkat veszélyeztető ragadozófajok csak kismértékben vannak jelen, ám a sok helyen megjelenő aranysakál vadban okozott kártétele egyre jelentősebb, és az ország északi régióiban már megjelent a farkas, medve is. Ellenben Franciaországban a helyzet mára sokkal válságosabb, és tanulságul szolgálhat a magyar gazdáknak a károk enyhítése és a védekezés megszervezése szempontjából.