0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Téli agrárképzés – egyetemi szinten

A KITE Zrt. komolyan gondolja, hogy a mezőgazdaságban a minél magasabb szintű tudás elsajátítása az előrelépés záloga. Ennek jegyében január 27–31. között növényvédelmi és precíziós gazdálkodási továbbképzést tartott a vállalat Hévízen, elsősorban növényvédelemben is járatos gazdálkodóknak, bár az egyhetes program első napján az ágazat általános és időszerű kérdéseiről rendeztek előadásokat.

A Vidékfejlesztési Program előző ciklusának zárásáról és a most induló ciklus lehetséges változásairól Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára tartott részletes tájékoztatót. Az időszerű jogszabály-módosításokról, kiemelten az állati kártevők magyarországi helyzetéről Jordán László, a Nébih igazgatója beszélt. A mezőgazdasági támogatások és jogszabályok várható alakulását Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese elemezte. A precíziós gazdálkodás globális trendjeit Milics Gábor, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke ismertette.

Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója röviden összegezte, hogy mi minden teszi annyira fontossá a szakmai továbbképzéseket, és mint elmondta, a Debreceni Egyetem kancelláriájának Továbbképzési Központjával, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával összefogva vállalták fel a színvonalas agrároktatást.

Az előadóknak itt nemcsak 10–20 perces felszólalás jutott, hanem tantermi körülményeket teremtettek témáik részletes kifejtéséhez – legalább 45–50 percet kaptak a specialisták.

Fontos megjegyezni, hogy ezen a továbbképzésen olyan gazdák és szakemberek vehettek részt, akik tisztában vannak a szakma prioritásaival.

Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy önkéntes volt a részvétel az egyhetes hévízi tanácskozáson, ahol természetesen nemcsak az előadások hangzottak el, hanem kerekasztal-beszélgetéseket is tartottak, esténként pedig kulturális programok fűszerezték a rendezvényt.

Több mint 50 témakör szerepelt benne, több mint 60 előadóval, azon belül is kiemelten a precíziós gazdálkodáshoz tartozó digitalizációt és informatikai fejlesztéseket ismertették. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy az ország minden részéből érkeztek résztvevők, a Nyírségtől Zaláig, hogy megismerkedjenek az összefüggésekkel.

Külön is tárgyalták a növényvédelmi hatóanyagok kivonásával felmerülő kérdéseket. Sajnálatos módon egyre kevesebb vegyszert alkalmazhatnak a gazdák, úgyhogy ezek ismertetésére fél nap is elegendőnek bizonyult – a kivont vegyszerek listája viszont szinte már követhetetlen.

Viski József összefoglalta a 2014–2020 közötti Vidékfejlesztési Program január végi helyzetét. Az EMVA kerete 1330 milliárd forint volt ebben az időszakban, amiből 589 milliárd forintot mostanra kifizettek. Összesen 78 felhívást hirdettek meg, 1488 milliárd forintos kerettel. Közülük 58 lezárult, ez mintegy 1300 milliárd forintot érint.

Tizenegy pályázat még nyitott, illetve most jelent meg két felhívás, ezekre együttesen 190 milliárd forintot szánt a kormány. A Vidékfejlesztési Program teljes keretének mintegy 106 százalékára, 1413 milliárd forintról már megszületett a támogatói döntés.

Ebben a ciklusban összesen 270 ezer kérelmet nyújtottak be, de a helyettes államtitkár arra számít, hogy a kérelmek száma meghaladja a 300 ezret is. A benyújtott kérelmek 72 százalékát, 195 ezer kérelmet támogattak eddig.

Külön is kiemelt néhány témát, azokat a döntéseket és eredményeket, amelyekről 2019 végén már voltak használható adatok. Az ÉLIP I. keretében 102 milliárd forint odaítéléséről döntöttek, ez 560 kérelemhez tartozott. Az ÉLIP II-ben közel 51 milliárd forintot ítéltek oda 304 kérelemre, míg az ÉLIP II borra vonatkozó részletében 12,27 milliárd forintról döntöttek eddig. Ez 165 kérelemhez kapcsolódott. A borászatból érkezett 474 kérelemhez 30 milliárd forintról ugyancsak döntött a hatóság. Nagy volt az érdeklődés a kertészeti fejlesztésekre, 2019 végéig több mint 4500 kérelem támogatásáról született döntés, összesen 80 milliárd forintról.

Az állattartó telepek korszerűsítése és a trágyatárolók létesítése témakörben közel 1700 támogatási kérelmet fogadtak be, ezekről 112 milliárd forint értékben hoztak döntést.

Itt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az egyes állattenyésztési ágazatok között különbséget tettek annak érdekében, hogy a gyorsabban reagáló állatfajok ne vihessék el a pályázati keretet a lassabban reagálók elől. Nem mezőgazdasági tevékenység, turisztikai fejlesztés megvalósítására 30 milliárd forintot ítéltek oda a 726 nyertes projektnek, a közel 2 ezer önkormányzati fejlesztés támogatására pedig több mint 80 milliárd forintot ítéltek meg. Figyelemre méltónak nevezte, hogy az akg-támogatás 13 450 nyertes kérelemére 256 milliárd forint támogatás jutott, és a teljes támogatott terület eléri a 610 ezer hektárt. Az ökotámogatás 231 ezer hektárra terjedt ki, a 163 nyertes kérelemre 87 milliárd forintot ítéltek meg.

Precíziós Gazdálkodási Rendszer, azaz PGR! Ezen a címen fut a KITE Zrt. legkorszerűbb gazdálkodási programja, ezért az egyhetes rendezvényen többen is foglalkoztak a kérdéskörrel. Az előadók között volt Pepó Péter és Nagy János egyetemi tanár a Debreceni Egyetemről, és e témakör részeként ismertették az egyes növények ter­mesztésének új technológiáját a KITE Zrt.-s szakemberek is. Külön-külön tárgyalták a kukorica, a repce, a napraforgó, a szója, a cirok és a kalászos gabonafélék precíziós termesztését.

A növényvédelemben Papp Zoltán (Corteva Agroscience) a Viballa használatának múlt évi tapasztalatait értékelte. Sipos József (Bayer Hungária Kft.) igen érdekes témára hívta fel a figyelmet, előadása címe „A növényorvos és a méhész párbeszéde” volt. A kalászfuzáriózis elleni védekezésben szerzett tapasztalatok szummázatát Békési Pál címzetes egyetemi tanár osztotta meg a hallgatósággal. Érdekes és egyre fontosabb témát érintett Bartók Tibor (Fumizol Kft.), aki a mikotoxinoknak az élelmiszergazdasági vertikumra gyakorolt hatásáról értekezett.

A fenntartható agrárinnovációról és a KITE Precíziós Gazdálkodási Rendszeréről több előadás is elhangzott. Tárgyalták a vállalat PrecZone alkalmazásait, a Precmet időjárás- és kártevő-előrejelző rendszert, a Tudásbázist, a PrecSat-ot, a MyJohnDeere-t, az aszálymonitoringot, a Precsoil-t, a JCB Livelink-et és a Videokontroll-t. A termelők jövedelmezőségét támogató rendszerről, a Partner Profit Programról szintén részletes ismertetőt hallhattak az érdeklődők, akárcsak Lipták József (Lipták Farm) precíziós gazdálkodásban szerzett tapasztalatairól.

Növényvédelmi tárgykörben a szerkivonásokról és az engedélyezett szerekről Tőkés Gábor, a Nébih osztályvezetője számolt be. A takácsatkák elleni védekezést illetően Szabó Árpád adjunktus (Szent István Egyetem) mutatta be azokat a lehetőségeket, amelyekkel az újabban egyre veszélyesebb kártevők ellen képesek lehetünk hatásosan fellépni. Ugyancsak ebben a tárgykörben került szóba a parlagfű elleni védekezés, a szántóföldi növényvédelmi előrejelzés lehetőségei, a pozicionált szerkijuttatás technológiája, vagy olyan részterületek, mint a növényvédő szerek és műtrágyák szakszerű szállítása és tárolása. A precíziós gazdálkodás témakörében a John Deere termékspecialistája, Johannes Wriedt a farming 4.0 lehetőségeit vesézte ki. A sok-sok hasznos előadás közül ki kell még emelnünk egyet, amely nem közvetlenül érinti a gazdákat, de a jelentősége annál nagyobb lehet. Czibere Ibolya és Kovách Imre (DE) azt elemezte, hogy a társadalom hogyan éli meg a precíziós gazdálkodás térhódítását a mezőgazdaságban.

A maradványösszegek és a visszahulló források felhasználásáról a helyettes államtitkár elmondta, hogy minden jó szándék ellenére kialakul olyan helyzet, amikor egyes gazdáknak és vállalkozóknak megítéltek egy nagyobb támogatást, de kiderült, hogy a tervezett programok egy részét nem valósítják meg. Ez több éves csúszást okozott az egyébként kívánatos támogatási rendszer észszerű felhasználásában, ezért új szabályozókat iktattak be. Ezek egyike az a 12 hónapos határidő, amely szerint a beruházási érték 10 százalékával 1 éven belül el kell számolni, igazolva, hogy a munkákat elvégezték. Ha ebbe hiba csúszik, akkor az irányító hatóság először figyelmeztet, majd – mint az 2018-ban meg is történt – el is állhat a beruházások többségétől. A másik szabály, hogy a beruházások többségének 24 hónap alatt el kell készülnie. Ezt azért nem veszik túl szigorúan, megokolt esetekben hajlandó a méltányosságra az irányító hatóság. Ezekkel a szabályozókkal azt szeretnék elérni, hogy a fel nem használt források idejében visszajussanak az irányító hatósághoz, és újabb pályázatba kerülhessenek át. Nem kis tételről volt itt szó, mert 2015 végéig több mint 100 milliárd forint felhasználása hiúsult meg ilyen címen.

Viski József arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány nyitott felhívása még mindig van a Vidékfejlesztési Programnak. Az erdőkárok helyreállítására, a Natura2000-erdőterületek után nyújtott kompenzációs kifizetésre a lehetséges 32 milliárd forintból csupán 23 milliárd forint forrást kötöttek le. Kompenzációs kifizetésre azoknak a természeti hátránnyal érintett területeknek a gazdái is pályázhatnak, amelyekre eredetileg 13,2 milliárd forintot szántak, de a lekötött forrás nagysága még nem éri el a 10 milliárd forintot. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás keretösszege 24,5 milliárd forint, ebből 21,2 milliárd forintot kötöttek le.

A még nyitott és újonnan megjelent felhívások közül néhány fontosabbra is felhívta a figyelmet.

Egyedi szennyvízkezelésre április 21-éig, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére augusztus 3-ig lehet pályázni. Az erdősítési támogatás pályázatának beadási határideje 2021. december 31.,

csakúgy, mint az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházásoké. Április 3. a határideje a tanyák háztartási léptékű villamosenergia- és vízellátását, valamint szennyvízkezelését szolgáló fejlesztési pályázatoknak. Az erdészeti technológiákra, valamint az erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások be­adási határideje december 31. Ennél sürgősebb a helyi piacok kialakítására, fejlesztésére és promóciójára létrehozott együttműködések támogatására kiírt pályázatok leadása, erre március 31-ig lehet pályázni. A borszőlőültetvények telepítési támogatásának határideje augusztus 31.

Az erdőtelepítések kapcsán felhívta rá a figyelmet, hogy a 2019-es Vidékfejlesztési Program módosításainak ez az egyik központi témája: az erdőtelepítések 1 hektárra jutó jövedelempótló támogatását 432 euróra emelték az eddigi 171 euróról, és az összes fafaj esetében 12 évre emelték a támogatás igénybe vételének időtartamát. Emelkedtek az erdőlétesítés és ápolás egységárai is. Akác esetében az első évi fenntartás 387-ről 467 euróra növekedett. A lágy lombos, az akác és a nemes nyár esetében a támogatott ápolási időszak 1-1 évvel hosszabb lett. A ritka elegyfajok ültetését hektáronként 2800 euróval támogatják, és támogatást kaphatnak a facsemete-előállítók. Fontos tudni, hogy már folyamatban lévő projektekre is igényelhetők ezek a támogatások.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság