0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Gyulatanya: fajtabemutató öntözött területen

Hamar híre kelt a gyulatanyai csodának: szakmai berkekben lehet arról hallani, hogy az érdeklődők szinte egymásnak adják a kilincset Gyulatanyán, a Nébih kísérleti állomásán, annyira párját ritkítóan szép ott a növényállomány.

A hivatalos delegációk ugyanúgy rájuk néznek, mint azok, akiknek a fajtái a kísérletekben szerepelnek. A hihetetlennek tűnő dolog, hogy náluk 2020-ban is ugyanolyan nagyra nőtt a búza és a repce, mint normál években, ami sok gyakorló gazdát és szakembert hozzájuk irányított. Ahogyan a korábbi években mindig részt vettünk a Nyíregyháza melletti bemutatón, úgy idén is igyekeztünk ezt megtenni. Meglepő eredménnyel jártunk.

Augusztinyi András, a telep vezetője nem volt egyedül ottjártunkkor, mert éppen az egyik közreműködő cég, a Hed-Land szakembereivel tartott szemlét. Így egyszerre győződhettünk meg a kísérlet körülményeiről és a növénytáplálásban igen jó respektust szerzett cég néhány gyakorlati megoldásáról.

Csak a tisztesség kedvéért említjük meg, hogy ezen a tavaszon két dolog nehezítette a fajtakísérletet. Az egyik a jól ismert koronavírus és annak következményei, a másik az a 80 napos aszály, ami alatt ez a terület március 6-tól május 26-ig érdemi csapadékot nem kapott. Ennek dacára a kísérleti parcellák látványa üdítő volt, ami már-már hihetetlen. A kalászos gabonák derékszíjig érnek, míg a káposztarepcében szinte ágaskodni kell, hogy kilátszódjon az ember feje. A helyszínen egyértelműen kiderült, hogy a hírekben semmiféle túlzás nem volt. Legfeljebb azt konstatálhattuk, hogy ebben az évben nem ez a megszokott a fajtabemutatókon.

A gyulatanyai fajtakísérlet teljes területe 48 hektár, ebből 5 hektáron
15 búzafajtát vizsgálnak. Ilyen értelemben ez mégsem kisparcellás, hanem úgynevezett mezoparcellás kísérlet. Három cég, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., a Maïsadour és a Caussade fajtái bizonyítják itt a képességeiket.

Június 22-én az előzetes termésbecslés, hektárra számítva, 6,5–7,5 tonnát ígért, de azon sem lennének meglepődve, ha ebből a magasabb érték válna valósággá. Tavaly minden kedvezett annak, hogy az őszi vetésűek megerősödve menjenek a télbe: tökéletes volt a búzák csírázása és fejlődése, és mivel a tél csak módjával jelentkezett, az áttelelésük is hibátlanra sikeredett. Ugyanakkor az enyhe tél miatt a talajlakó kártevők itt is roppant mód felszaporodtak, tavasszal az ellenük való védekezés volt az első feladat.

Februárig még hullott egy kevéske csapadék Gyulatanyán, majd március 1-jén 5,8, 2-án pedig még 5,2 milliméter esett. Mérhető mennyiségű csapadékot május 26-án kaptak legközelebb, akkor
17 milliméter esett.

Addig 80 napon keresztül csak bámulták az eget és sóvárogtak – viszont május 26-ától június 21-ig, a csillagászati nyár kezdőnapjáig 172 millimétert kaptak.

Ilyen körülmények mellett a kora tavaszon a búzák és repcék fejlődésében még 10–12 napos fenológiai előny mutatkozott, ami május végére-június elejére eltűnt. Gyulatanyán a kísérleteket lehet öntözni. Ez nem hivatalos dolog, Augusztinyi András saját jószántából vásárolta meg az öntözőberendezéseket. Az idén használta is azokat. Április 16-án, amikor a búza fejlettsége már elérte azt a szintet, hogy a kalász megjelent a hasban és elkezdett differenciálódni, kijuttattak összesen 30 millimétert hektáronként. Ez nem túl sok és nem túl kevés; találó megfogalmazás szerint életet mentett a búzánál és a repcénél. A sikerben közrejátszott, hogy kora tavaszon kétszer fejtrágyáztak, majd a későbbiek során, a növényvédelmi kezelésekkel egy menetben lombtrágyát is kijuttattak.

A már említett Hed-Land cég készítményeiről van szó. Nem kell ehhez Augusztinyi András állítását elfogadni, anélkül is látszik, hogy ez tényleg nagyon hatásosnak bizonyult.

Érdekesség, hogy a tavaszi fényviszonyok miatt a búza szára erős maradt, nem nyurgult fel, és a május 26-át követő esős időszakban sem dőlt meg egyik fajta sem.

A szigorú áprilisi fagyok ebben a térségben is jelentkeztek, ám az alsó kalászpadkákon ennek ellenére sem látszik a szokatlan hideg nyoma; a kalászok teljes hosszukban szemmel telítettek.

Szinte hihetetlen, hogy 30 milliméternyi öntözés és a levélen keresztüli táplálás milyen pozitív hatással volt és van a kísérleti növényekre. Más esztendőkben márciusban, áprilisban és májusban átlagosan 40–45 milliméter csapadékot kapnak, ami most mind kimaradt. Az egyszeri öntözés hatása és hatékonysága, tehát a befektetés megtérülése vitán felül van, mindent eldöntő. Meglehet, hogy a 30 milliméteres öntözési normát 80 napos aszályban „szakszerűtlennek” tartja valaki, viszont a mérlegen mást mutatnak az eredmények.

A kísérleti telepet jó ideje naponta-másnaponta felkeresik az érdeklődők. Mi éppen a Hed-Land szakembereivel futottunk össze, így alkalmunk volt megkérdezni Balogh Lajost, a cég egyik tulajdonosát, hogy miben rejlik az általuk használt anyagok sikere és mi a hatásmechanizmusuk. Röviden összefoglalva, kiderült, hogy már tavaly ősszel, közvetlenül a kelés után, az őszi bokrosodáskor hektáronként 2 liter Zsé-mixet juttattak ki, mégpedig a szer kimagaslóan nagy foszfortartalma miatt. Emellett a Zsé-mixszel a szokásosnál több káliumot és cinket vittek a növényzetre, ezek hatása is érződik.

Érdemes felidézni, hogy a talajból legnehezebben felvehető makrotápanyag a foszfor, de a hiányát a levélen keresztül lehet pótolni. Mivel a foszfor a növényben kiválóan mozog, föl-le egyaránt, így eljut a növény gyökérzetébe is, amit meg is erősít. Ennek nagyobb gyökérfelület az eredménye, ami növeli a tápanyagfelvétel mértékét.

A búzára Naturamin WSP-t juttattak ki tavasszal, hektáronként 30 dekagrammos normával, amihez kombinációban adtak 1 liter Gabonamixet is. A Naturaminról érdemes tudni, hogy 17 féle növényi aminosavat tartalmaz, amelyek közül az idei év esetében kiemelkedően jó hatásúnak bizonyult a prolin és a szerin. Ez a két aminosav a stresszhelyzetben lévő növényeknek nagy segítséget nyújt – márpedig a 80 napos aszály elég komoly stressznek bizonyult. A kombinációban adott Gabonamix azért lehet érdekes, mert négy fontos elemet tartalmaz: rezet, mangánt, cinket és magnéziumot.

Beállítottak egy olyan kísérletet is, amelyikben ősszel Zsé-mixet, tavasszal pedig Green-maxot juttattak ki, Gabonamixszel együtt. Az őszi káposztarepcének ősszel adtak 1 liter Zsé-mixet, ami a gyökér fejlődését javítja, és a kezdeti fejlődés után ugyancsak kijuttattak Craft-mixet, hektáronként 2 litert. A tavaszi szárbainduláskor a repce kapott még 2 liter Hed-Land algát és 1 liter Bór-mixet.

A precíz és pontos tájékoztatás után a bemutatókertben mégis meglepetést okozott a szépen fejlett búzaállomány és a 175–180 centiméter magas őszi káposztarepce. Másutt ez utóbb jó, ha az 1 méteres magasságot eléri, itt viszont olyan állomány alakult ki, amin a nyúl bátran végigfuthat, és látványosan jó a becők kötése.

Ha már összefutottunk és szakmai tájékoztatást kaptunk, nem maradhatott el az obligát kérdés: mennyibe kerül mindez és mit hoz? A válasz szerint a kezelés hektáronkénti anyagköltsége 6 ezer forint, míg a többlethozam Balogh Lajos szerint 15–20 százalékosra tehető, Augusztinyi András szerint viszont egyértelműen meghaladja a 30 százalékot a termésnövekedés. Mivel a háromszori tavaszi növényvédelmi kezeléssel együtt juttatják ki, külön költség nem terheli a mikroelem-készítmények kijuttatását. Ha mindent figyelembe veszünk, tokkal-vonóval, még a kijuttatás költségéből is részeltetjük ezeket a szereket, akkor a teljes költségtöbblet legfeljebb 20 ezer forint lehet.

Augusztinyi András megjegyezte, hogy ez éppen 200 kg repcemag felvásárlási ára – miközben a hozam meghaladja a 4,5–5 tonnát hektáronként. Tavaly már kipróbálták ezt a módszert, akkor őszi káposztarepcéből 5,2 tonna lett a hektáronkénti átlagtermés. Ennek hatására döntöttek úgy, hogy a búzánál is alkalmazzák ezt a technológiai fogást – mert nem csak stresszes körülmények között térül meg a befektetés.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság