Tekintsük át, ennek tükrében milyenek az idei kilátások, mik a teendők a szántóföldeken, illetve a mezőgazdaságilag nem művelt területeken.
Szántóföldeken
Június közepére a kapás kultúrák sorai összezáródtak, ezzel gyakorlatilag megszűnt mindennemű gyomirtási beavatkozás lehetősége. A későn kelt parlagfű-növények a sorokban a kultúrnövények védelmében vészelték át az utolsó védekezéseket, próbálkozásokat. Jelenleg még csak a napfényben gazdagabb szélső sorokban láthatóak a fejlettebb példányok, de a belső sorokban, az „árnyékban” is tömegesen megtalálhatóak.
Sohasem szabad elfeledni, hogy a parlagfű elleni védekezés nem fejeződik be a gyomirtással,
az állományok gyomelnyomó képességét a tenyészidő végéig fenn kell tartani, ez különösképp igaz a napraforgóra, mivel a levél- és szár-megbetegedések jelentősen csökkenthetik a levélfelületet. Az idei csapadékos időjárás kedvezett a napraforgó gombás betegségeinek, ezért a levélfelület védelme, ezzel a gyomelnyomó képesség fenntartása most különösen fontos. A kukoricában nem a gombabetegségek okozzák a levélfelület-veszteséget, hanem a július közepén rendszerint bekövetkező aszályos időjárás.
A kalászos gabonákban is megtalálható a „nemrég kelt” parlagfű, jellemzően a ritkább, gyengén bokrosodott állományokban. Az aratást követően fokozottan figyeljünk a tarlók ápolására, gyomirtására, mivel a betakarítást követően rövid idő alatt nagy felületen jelenhet (jelenik) meg a parlagfű.
A dűlőutak szegélyének gyomosodása továbbra is probléma, mivel senki sem érzi a magáénak a feladatot, ezért továbbra is tömegesen megtalálható ott a parlagfű.
Nem mezőgazdasági területeken
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is tömegesen megjelent a parlagfű, és sajnos a korán kaszált területeken még előnyhöz is jutott. Jelenleg a háborítatlan területeken találhatók meg a legfejlettebb bimbós, néhol már virágzó növények. Jelen pillanatban ezeken a területeken a legsürgetőbb a védekezések végzése, kaszálással a lehető legalacsonyabb tarlómagasság mellett.
A pozitívumokról is essék néhány szó, már tavaly is több főút útpadkáját, szegélyét kémiai gyomirtás és kaszálás együttes alkalmazásával tartották tisztán,
jó eredménnyel. Az idén is egyre több helyen alkalmazzák ezt a technológiát, és reméljük, hogy a jövőben még több helyen fogják.
Kiskertben, ágyásokban továbbra is a leghatékonyabb védekezés a gyomlálás, kapálás. Itt célszerű továbbra is a saraboló kapát használni, amely a talajfelszín alatt sekélyen haladva vágja el a gyomok gyökerét. A csapadék hatására a fűfélék is szárba indultak, ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a gyomelnyomó képességük, amit a többszöri nyírással, kaszálással illetve tápanyag-utánpótlással tovább javíthatunk.
Jelenleg a lakott területeken, illetve azok közelében lévő nem művelt területeken
a generatív fázisban (bimbós, virágzó) parlagfüvek elleni védekezés a legégetőbb feladat.
Továbbra is az a cél, hogy a virágbimbók kialakulása előtt elpusztítsuk a parlagfű-növényeket, illetve meggátoljuk, vagy legalábbis ne segítsük elő a talaj felesleges bolygatásával a további kelést. A közterületen a továbbiakban is a kaszálás a fő védekezési mód, melynek a hatékonysága nagyban függ a megfelelő vágási magasságtól.
A legfontosabb teendő, hogy időben észleljük a már virágbimbós parlagfű növényeket és az irtásra a leghatékonyabb védekezési módot válasszuk ki.