Back to top

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

- Mindig is szerettem a jószágot. Úgy gondoltam, minél több lábon állok, annál jobb lesz. Ezért van mindenféle őshonos jószágom, ezeket szeretem, ezekhez ragaszkodom. Százötven birkát, huszonkét szamarat, tizenegy lovat, tizenegy magyar szürkét, nyolc bivalyt és vagy tizenöt magyar tarka tehenet tartok itt.

Birkából van egy árutermelő merino keresztezett állományom, emellett törzsállományban tartok hortobágyi fekete és fehér rackát, valamint cigáját is.

A racka bárány sajnos nem nagyon kell senkinek, csak a támogatások miatt viszik, mivel azok a gazdák is támogatásban részesülnek, amelyek őshonos állatokat tartanak. Ezzel kompenzálva azt a kiesést, hogy nem egy piacképes, nagy hozamú állatot tartanak – bár én ezt 2016 óta nem kaptam meg – meséli Borda István.

A gazdálkodást a legeltetésre alapozzák, amennyit csak lehet, kint vannak az állatok. A négylábúak mellett néhány Gödöllőről hozott őshonos fogolyszínű magyar tyúk és kakas, illetve tizenegy parlagi gyöngytyúk is része a gazdaságnak. Ezek késő délután már szép sorban fent ülnek a fedett szénatároló szín keresztgerendáján. Ott nem éri el őket sem róka, sem más ragadozó.

– Nekünk mindig is volt otthon gyöngytyúk, és ahogy ideköltöztünk, itt is szerettem volna tartani. Pedig a húsát nem szeretem, de a levese az finom, azt megeszem. Ezek itt csak „elvannak”, otthon a háznál keltetünk és vágunk is. Van belőle fehér, barna és a hagyományos szürke is. Sokan nem szeretik a hangját, de itt kiabálhat kedvére. Gyorsan riaszt, hamarabb észreveszi a kóbor kutyát, a macskát, a patkányt, mint más; igazi jelzőmadár. A gazdaságon belül annyira nem számít, de ha kint bóklásznak a gyepen és ott kiabálnak, a kutya hamar arra figyel.

Borda István a lovak mellett számos őshonos jószágot is tart
Borda István a lovak mellett számos őshonos jószágot is tart

A gyöngytyúk naponta tojik, de a tojást a tanyán, a gyepen vagy a bozótosban megtalálni művészet. Most is négy gyöngytyúk hiányzik, ezek valószínűleg már elültek, kotlanak valahol.

– Elkotlik ez is, de ha valami felzavarja, otthagyja a csibét. Nem megy vissza, mint a tyúk, ha felszáll, végleg elhagyta a fészket. A gyöngyi rejtőzködőbb, sokkal vadabb, mint a tyúk. Ez érződik az ízében is, sokkal inasabb, erősebb a húsa. Otthon úgy szoktuk, hogy anyósom megfőzi levesnek, aztán fokhagymával, szalonnával tűzdelve megsüti a húst. Én akkor sem szeretem, egy jó birkapörkölttel nem lehet összehasonlítani.

A gazdaságot vigyázza a félelmetes külsejű, de barátságos kuvasz is, amivel a kuvasz őrprogramban is részt vesz a gazda. Tavaly öt aranysakált ejtettek el a környéken, bár a tanyán nem volt támadás, mert a hodályokba nem tud a ragadozó bemenni. Gond inkább csak akkor van, ha pásztor nélkül legel az állat – a kuvasz erre a helyre való. A gazdaság végében alföldi táj kezdődik, a ligetes gyepen, a megálló vizek mellett gólya békászik. Néhány éve madárles is épült a pusztában, azóta mesés képek készülnek itt a fészkelő szalakótákról és az alföldi madárvilágról.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hét leggyakoribb pataápolási hiba

Ha nincs pata, nincs ló, tartja a mondás, és nem ok nélkül. Valójában a láb megfelelő karbantartása lehet a legfontosabb tényező abban, hogy a lovunk jól „működjön”, és elég egy egyszerű hiba, hogy egészséges lovunk lesántuljon. Közel 30 évet töltöttem lóállatorvosként a frontvonalban, ezalatt jócskán láttam patagondozási hibákat.

Egy ágyban az ellenséggel - Miért háziasítottuk a farkast?

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban

Megtiltják a hím naposcsibék leölését Németországban 2022-től - döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

Katonákból lettek gazdálkodók - nem is akármilyenek!

Létezik egy szervezet, mely a mezőgazdaság iránt nyitott, leszerelt amerikai katonáknak nyújt segítséget. A veteránok pályázaton keresztül a többi közt tenyészállatokhoz és járművekhez juthatnak hozzá, illetve különféle képzéseken is részt vehetnek.

Minden nehézséget legyőzve haladunk tovább

A Kincsem Nemzeti Kft. a Covid19-világjárvány, a felfüggesztett versenyszezon, az elmaradt kiemelt rendezvények és a zárt kapus versenyek ellenére is sikeresen be tudta fejezni a 2020-as versenyszezont.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.