Back to top

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.

Az új, 1977 óta érvényben lévő rendelkezéseket felváltó növény-egészségügyi szabályok bevezetésének átfogó célja az volt, hogy biztonságosabbá tegyék az áruforgalmat, csökkenjen a klímaváltozásnak a termesztett növények és erdészeti kultúrák egészségre gyakorolt negatív hatása, továbbá hogy a növény-egészségügyi felderítést hatékonyabbá tegye a károsítók bekerülésének és elterjedésének megakadályozásában.

Az új rendszer több rendeletből tevődik össze, amelyek jelentős része már megjelent és hazánkban is közvetlenül alkalmazandó.

Mások megalkotása vagy módosítása még hátravan. Ezek közé tartozik például az a rendelet, amely fölsorolja azokat a növényfajokat, amelyeknek a szaporítóanyagát is csak növényútlevéllel szabad értékesíteni végfelhasználóknak, vagy a paradicsom barna termésráncosodás vírusa terjedésének akadályozását szolgáló szükséghelyzeti határozat szigorítása. Az ideiglenes behozatali tilalom alá eső növények listáját tartalmazó rendelet módosítása szintén folyamatban van, ugyanis Szerbia a Malus-(alma)fajok, Izrael pedig az Albizia-(selyemakác-), Robinia- (akác-) és Ulmus- (szil)fajok kapcsán kérelmezte a szigorítások enyhítését.

MENNYIRE FELKÉSZÜLTEK A TERMESZTŐK?

A korábbi irányelv is felsorolt bizonyos növényeket és növényi termékeket, amelyeket növényútlevélnek kellett kísérnie, ezt a rendszert tehát nem most vezették be.

Ez a hatósági címke igazolja, hogy a növények az EU összes növényegészségügyi követelményének megfelelnek. Az új rendeletek lehetővé teszik a formailag is egységes és átláthatóbb növényútlevél használatát, harmonizálják a nyomon követhetőség követelményeit és előírják a vállalkozók általános nyilvántartásba vételét. A 2019/2072/EU rendelet az eddigiekhez képest nagyon sok lágy és fás szárú dísznövényt, számos erdészeti faj csemetéjét, valamint zöldségpalántákat is növényútlevél-kötelessé tett, így lényegében minden ültetésre szánt vagy már elültetett növény szállításához növényútlevél kiállítása szükséges. Többnyire csak azok a vetőmagok szerepelnek a növényútlevél-köteles áruk listáján, amelyekre minőségtanúsítási rendszert dolgoztak ki. Ennek következtében a vállalkozók széles köre új kihívásokkal néz szembe.

Nagyon sok megkeresés érkezett a Nébih-hez, egyéni kérdések és előadás-felkérések formájában is, amelyeknek igyekeztek maradéktalanul megfelelni.

Az eddigi tapasztalatok alapján a termelők és a forgalmazók igyekeznek megfelelni az új jogszabályoknak. Az jelenti nekik a legnagyobb nehézséget, hogy nincs egy általánosan alkalmazható séma a növényútlevél-rendszerben, hiszen a kertészetek, a palántanevelők, a forgalmazók stb. más-más portfólióval, vevőkörrel és adottságokkal rendelkeznek, és emiatt többnyire egyedi megoldásra van szükségük.

A növényútlevél kiállítására továbbra is felhatalmazható a termelő és a forgalmazó is. A felhatalmazáshoz széles körű szakmai ismeretek szükségesek (2019/827/EU), így azt továbbra is csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg, aki vagy amelynek képviselője tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy ilyen tagsággal rendelkező személy szakmai felügyeletét írásbeli szerződésbe foglalja.

BEJELENTÉS LEGALÁBB EGY NAPPAL KORÁBBAN

A határellenőrzés szinte zökkenőmentesen átállt az új rendszerre. Ezen a téren meg kell különböztetnünk a kereskedelmi áruforgalmat és a személyforgalmat érintő változásokat.

A jogszabályok korábban is szigorú előírásokat tartalmaztak bizonyos növények, növényi termékek behozatalára az EU területére, így az áruforgalomban a vizsgálatköteles áruk körének bővülése és előzetes bejelentésük kötelezettsége a legnagyobb változás.

A szállítmányokért felelős vállalkozónak ugyanis a szállítmány várható érkezése előtt legalább egy munkanappal értesítenie kell a hatóságot a Bizottság által erre a célra létrehozott elektronikus rendszerben (TRACES NT), amelynek a használatához előzetes regisztrációra van szükség.

„Sok kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz, valamint a határállomásokon dolgozó kollégákhoz a rendszer alkalmazásáról, az adatok feltöltéséről, a regisztráció folyamatáról, valamint a vizsgálatköteles áruk köréről.

Munkatársaink folyamatosan segítik a vállalkozókat a rendszer használatával kapcsolatban.

,A határállomáson a felügyelők dokumentum-, azonosság- és növény-egészségügyi ellenőrzést végeznek: vizsgálják a szállítmányt kísérő növény-egészségügyi bizonyítvány megfelelőségét, megbizonyosodnak arról, hogy az áru megegyezik-e a dokumentumokban felsoroltakkal, és ellenőrzik a károsítóktól való mentességet. Szükség esetén mintát küldenek laboratóriumi vizsgálatra” közölte lapunkkal a Nébih.

A SZEMÉLYES POGGYÁSZOKAT IS ELLENŐRZIK

Az EU szigorúbb szabályozása az utazóktól is felelős magatartást vár el, így az új előírások a növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célra való behozatalát is korlátozzák.

A személyforgalomban komoly szigorítást vezettek be: minden olyan termékhez növény-egészségügyi bizonyítvány szükséges, ami a teherforgalomban vizsgálatköteles.

Hazánkban a magyar szakminisztériumok közös döntése alapján 5 kilogramm alatti, illetve egy darabos mennyiségnél nem szükséges növény-egészségügyi bizonyítvány a személyes fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs behozatalához. A kis mennyiséget az ellenőrzéskor egyedileg, becslés alapján határozzák meg a pénzügyőrök. Az engedmény ellenére a személyes poggyászok ellenőrzése során eleinte sok hulladék keletkezett, de a lakosság folyamatos tájékoztatása és az utasok szabálykövetésének eredményeként csökkent a hulladék mennyisége. Az utazók inkább megválnak a termékektől, ezért hatósági eljárásra, növényvédelmi felügyelő közreműködésére ez idáig nem volt szükség.

A legtöbb esetben almát, burgonyát, káposztafélét, gyökérzöldséget, héjas diót, babot, céklát vagy hagymafélét próbálnak behozni növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül a közúti határátkelőhelyeken.

A személygépkocsival vagy kisbusszal érkező utasok közül többen is éltek a visszafordulás lehetőségével.

Összességében elmondható, hogy a növény-egészségügyi szabályozás változása miatt nem módosult érdemben a várakozási idő sem az áru-, sem a teherforgalomban. A TRACES NT szakrendszer működésében sincsenek fennakadások.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Negyedmilliós szépség a múltból

A Mecsek egyik legféltettebb lágyszárú növénye napjainkra szinte csak ezen a vidéken virágzik, kialakulása régmúltba eredeztethető, ugyanis átvészelte a jégkorszakot. A faj fennmaradásának feltétele az előhelyének dinamikus védelme.

Oda a diótermés nagy része, a házak felé veszik az irányt a poloskák

Egy csapásra ért véget a késői nyár, ezzel egy sor kártevő rajzása is abbamaradt. Aktívan szívogatnak még ugyanakkor a poloskák, bár a kifejlett egyedek már tömegesen indulnak telelőhelyet keresni, nem árt készenlétben állni. A lehűlést hozó viharos szél hatására pedig a diófák alja terítve van az elfeketedett burkú terméssel, szomorú a látvány, a termés nagy részét elvitte a fúrólégy–baktérium–gnomónia trió.

A holnap ma kezdődik - faültetés Múcsonyban

A fásítás élhetőbbé teszi környezetünket, megváltoztatja a településképet, miközben közösségét is építi és a klímaváltozás negatív hatásaival is dacol - fogalmazott Belánszky-Demkó Zsolt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múcsonyban.

Vigyázzunk a magyar erdőkre

Az erdőjárók azzal tudnak leginkább hozzájárulni az egészséges erdő fenntartásához, ha mindenki hazaviszi magával a természetjárás közben keletkezett szemetét, a legapróbb, jelentéktelennek tűnő hulladékot is beleértve – hívta fel a figyelmet az erdei életközösség megóvására Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár a „Tisztítsuk meg az Országot” program pilot projektjének záró eseményén.

Szigorú intézkedések a paradicsomvírus megfékezésére

A paradicsom barna termésráncosodását okozó vírus (ToBRFV) unióba való behurcolásának és terjedésének akadályozása érdekében új, szigorúbb intézkedéseket vezetett be az EU augusztus közepén. A már hatályos végrehajtási rendelet a paprika- és paradicsompalánták, valamint a vetőmagok unión belüli szállításának és harmadik országokból való behozatalának feltételeit is megszigorította.

Csírazöldség, mikrozöldség: hamarosan indul a szezon...

Viszonylag új divatnak tűnik, ám már az 1980-as években létezett a módszer: az igen hasznos a mikrozöldségek termesztése és fogyasztása. Leginkább a csírazöldségekhez hasonlíthatók, csak azoknál nagyobb, továbbnevelt növényekről van szó, melyeket egyszerűen otthon is létrehozhatunk. A szabadföldi zöldségek szezonjának elmúltával sokan kezdenek otthoni csíráztatásba...

Katedráról az almásba

Jó almát, szép almát termelni nem könnyű feladat, erre az utóbbi 20 évben rájöttem” – mondta tudósítónknak Györkös Dezső, aki két évtizeddel ezelőtt, nyugdíjba vonulása után telepített gyümölcsöst. Azóta is, immár 82 esztendősen, nagy szeretettel gondozza Tekenyén lévő almását.

Jöhet a Jordán-vírus ellen rezisztens paradicsom

A Bayer sajtóközleménye szerint Mexikóban akár már a jövő évben kereskedelmi forgalomba kerülhet a paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV) ellen közepes rezisztenciával rendelkező paradicsomfajta, majd sorban a többi fontos piacon is bevezethetik.

150 év után visszatértek a szarvasmarhák Londonba

Az emberek igencsak meglepődhetnek, amikor Észak-London legrégibb közparkjában, a Wansteadben látják ezeket az állatokat, mivel a parkot üzemeltető City of London Corporation, a 200 egyedet számláló nyájából válogatott teheneket telepített ide, hogy lelegeljék a füvet.

Kevesebb élelmiszert pazarolnak a magyar háztartások

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak, erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-veszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napján.