Back to top

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

A gúnár törzse hosszirányban megnyúlt, széles, kifejezett. A hátsó része telt, de nem csüngő, háta hátrafelé erősen lejt, vállban széles, ívelt. Farka rövid és középmagasan hordott, jól lekerekített, nagyon előreálló és telt. Hasa kitöltött, de nem csüngő, hanem ívelt és sima. Szárnyai hosszúak, széles evezőtollakkal, testre fekvő szárnykidudorodással, a törzs tollaiba teljesen beágyazódva. Feje megnyúlt, széles. Csőrének felső kávája fölött félgömb alakú bütyök található, ami a fej felső vonalán fut végig. Idősebb korban ez a bütyök nagyobb lesz. A torokrész lekerekített, szeme kerek, sötétbarna, csaknem fekete, a fehéreknél kék, keskeny szemgyűrűvel. Csőre középhosszú, magas ormú, a színváltozattól függően fekete vagy vörösessárga.

Nyaka karcsú, csaknem olyan hosszú, mint a törzse, a hattyúéhoz hasonlóan ívelt. Combjai izmosak, erősek, tollal dúsan fedettek.

Lábszárai arányosan erősek, a közepesnél hosszabbak, narancsvörösek, esetleg vörösessárgák. Tollazata feszesen testhez simuló. A tojó valamivel kecsesebb és kisebb a gúnárnál, a fara teltebb, kifejezettebb. A bütyke kisebb, faroktartása némileg laposabb. Az idősebb tojóknál enyhe has­lebeny is megjelenhet.

Nem érdemes tömni

Ez a víziszárnyas Magyarországon kevésbé elterjedt, tartása főleg az imént említett két színváltozatban ismert. A gúnárok súlya mintegy 6, a tojóké 5 kiló körül mozog. Ezeket a súlyokat, valamint a májnagyság növelését töméssel nem nagyon lehet javítani, mivel kevésbé reagálnak rá, mint a házilúd-fajták, ezért igazán nem is foglalkoznak vele. Viselkedése viszont lényegében megegyezik a házilúdakéval, jó „házőrző”, ilyenkor éles, hangos, trombitaszerű hangot hallat. Jellemzője a rendkívül jó rágóképesség – nálam nem egyszer a deszkából készült ólakat szinte forgáccsá aprították fel. Még rosszabbul jártak a többéves, erős kérgű gyümölcsfák, amelyeket megpróbáltak lekérgezni. Természetük gondozójukkal szemben bizalmas, idegenekkel tartózkodóbbak. Nálam egy gúnár és három tojó alkotta az állományt, amely jónak bizonyult, megfelelő volt a tojások kelési aránya. A tojó jól kotlik és nevel, de ebben az időszakban kissé agresszív, amelynek néhány tyúkom látta a kárát. Ennek megelőzésére ajánlott ilyenkor kerítéssel elkülöníteni a baromfiudvar többi lakójától.

Ha lehet, legelőn tartsuk!

Nyilvánvaló, hogy a teljes letojt tojásmennyiséget nem lehet vele kikeltetni, ezért keltetőgépet vagy nagyobb testű parlagi baromfit is érdemes felhasználni. Erre azért is van szükség, mert az összegyűjtött tojások kb. két hét elteltével már nagymértékben veszítenek a keltethetőségükből. A kelési idő 28-29 nap, a kislibák sok zöldtakarmányt igényelnek a tápok és a szemestakarmány mellett. Igazából legelőn tartva fejlődnek a legszebben, de kissé lassabban, mint zárt tartásban, ám szeptember körül már itt is biztosan megállapíthatóak a nemek.

A bütykös lúd húsa vöröses, kissé száraz, vadhússzerű színe van, ezért libazsírra, töpörtyűre nem lehet számítani. Tollazatát tépni nem szokták.

Mivel a bütykös lúd elsősorban gazdasági baromfi, bár díszállatként is szokták tartani, de gazdasági fajként szerepe jelentősebb. Magyarországon a lúdhús­fogyasz­tás nem jelentős az egyéb gazdasági állatokhoz képest, talán a libamáj tekintetében nagyobb a kereslet. Érdeklődés elsősorban külföldön mutatkozik iránta, hazai elterjedését az is hátráltatja, hogy hústermelése gyenge – a hús és csont aránya nem kedvező. Viszont reményt keltő, hogy hazánkban a lúdhúsfogyasztás alkalomhoz kötötten növekszik, például Márton-napon vagy néha ludas rendezvényeken, ahol a bütykös lúd igazi kuriózum lehet. Szélesebb elterjedését nyilván akadályozza nagy hely- és mozgásigénye, a legelőhiány is. Zárttéri tartása költséges és munkaigényes, a hazánkat gyakran elérő baromfiinfluenza is rendszerint főleg a víziszárnyas-állományt tizedeli meg. Ezek alapján a bütykös ludat a különlegességet kedvelőknek ajánlom.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rejtelmes sziget

Verne Gyula se kívánhatna ideálisabb helyszínt egy titokzatos hős számára, mint a rejtett, ám könnyen elérhető, a főutakhoz közeli terület.

A megtévesztés bajnoka

Erdei barangolásaink során gyakorta lehetünk figyelmesek a szajkó igen kellemetlen, messze hangzó, éles riasztására. Ezt követően vajmi kevés esélyünk lesz, hogy más madarat vagy emlőst meglessünk a közelben, mert a hang hallatán az állatok tudják, hogy valami nincs rendben – veszély közeledik.

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.

Csontos Péter: Gerinctúra

"Hatéves korom óta van saját fényképezőgépem. Az NDK-s kitekerhető optikájú Pouva Starttal kezdődött a fotós pályafutásom, mint oly sokaknak, akinek a szülei nem a Szmenát választották akkoriban. ​​​​Gimnáziumi éveimben 5 perc alatt „sötétkamrává” lehetett alakítani a szobámat, mert a délelőtt készített képeket estére már kinagyítva szerettem látni."

Bugac csodái

A nyaralás vagy a hétvégi kiruccanások tervezésekor az idén talán az eddiginél is többen nézegetik Magyarország térképét. Lapozgatják az útikönyveket, böngészik az internetet a hosszú, kényszerű bezártság után. Számtalan szebbnél szebb természeti látnivaló, építészeti és kulturális kincs felfedezése közül választhatnak.

Erzsi (néni) krumplis rétese – a mi helyi értékünk

Aki kóstolta már a rezi Reichenwaller Erzsébet krumplis rétesét, egyetért azzal, hogy legalább a helyi értéktárban ott a helye.

Miniszteri egyetértés az állatjólét finanszírozásáról

A 16 szövetségi tartomány agrárminiszterei augusztus végén tartott tanácskozásukon elvi megállapodást kötöttek arról, hogy a német gazdák részesüljenek megfelelő pénzügyi támogatásban az állattartás feltételeinek javítását segítő átépítések elvégzéséhez, és meg kell teremteni az ahhoz szükséges finanszírozás intézményrendszerét.

Hogyan csökkenthető az anti­bio­tikum-rezisztencia?

A WHO határozottan javasolja a gyógyászatilag fontos antibiotikumok használatának csökkentését az élelmiszertermelésre tenyésztett állatok esetében, beleértve az ilyen antibiotikumoknak az állatok növekedésének gyorsítására és diagnózis nélküli betegségmegelőzésre való teljes tiltását.

Ünnepélyes keretek között megnyitott az új Kis-Balaton Látogatóközpont

Mintegy 1,2 milliárd forintból épült meg Fenékpusztán a Kis-Balatont bemutató kiállítási tér. A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.