Back to top

Drónok segíthetik a parlagfűvel borított területek és a járműforgalom vizsgálatát

A történelmi helyszínek felkutatása mellett a mezőgazdasági területek parlagfűvel való szennyezettségét és a járműforgalmat is vizsgálhatják a jövőben drónok segítségével.

A pécsi egyetem és az Autóipari Próbapálya Zala Kft. közelmúltban megkötött együttműködésének keretében a Zalaegerszegen megépített, a hazai járműipari kutatás-fejlesztési kapacitások erősítését szolgáló járműipari tesztpályával (ZalaZone) végeznek emellett közös vizsgálatokat szenzorika, képfelismerés, automatizálás területeken. A létesítménynél korszerű környezete jelentősen előmozdíthatja a karon zajló drónos kutatásokat - írták közleményükben.

A ZalaZone tesztpálya a pécsi kar autonóm robotjainak és autonóm drónjainak működés közbeni kipróbálására teremt kiváló lehetőséget, ugyanis az egyetem Műszaki és Informatikai Karának (MIK) szakemberei úgy vélik, a jövőben várhatóan a drónok is szerepet kapnak a városok, az épületek felügyeletében, mint ahogy a forgalmi helyzetek, a forgalmi dugók figyelését is részben ilyen berendezésekkel oldják meg.

A drónok által rögzített információk akár a forgalomirányítást is befolyásolhatják, például a forgalom gyorsabb haladása érdekében online akár rövid időre is át lehet velük programozni a jelzőlámpákat.

Ezek szimulálására és tesztelésére adódnak lehetőségek a zalaegerszegi pályán.

A közleményben idézi, a MIK dékánját, aki szerint a karon zajló drónos kutatásaikat nagyban előre mozdíthatja a zalaiakkal kötött együttműködés, hiszen a légi közlekedés e formája körül is önálló döntéshozásra képes eszközök fejlődnek, amellyel a ZalaZone szintén foglalkozik.

A tájékoztatás szerint a MIK-en évek óta zajlanak a jel- és a képfeldolgozással kapcsolatos kutatások, amelyek a különböző rendszerek komplexitása révén már a mesterséges intelligencia irányába mutatnak.

Azt vizsgálják, hogy a számítógépek, kamerák és egyéb szenzorok miként képesek felfedezni, követni, észrevenni bizonyos célobjektumokat és felismerni ezek valamilyen interakcióját, majd lekövetni a mozgásukat. Kitértek arra, hogy a képi adatok ilyen mélységű feldolgozása már valós idejű reakcióra is lehetőséget ad, példaként felhozva az önvezető járműveket.

A karon 2012-ben kezdtek behatóbban foglalkozni drónokkal: műemléki épületek felmérését, bejárását végezték, majd a parlagfűvel borított mezőgazdasági területek vizsgálatának irányába folytak kutatások.

A parlagfüves területek ma alkalmazott, helikopteres vizsgálata személy- és költségigényes, függ az időjárási viszonyoktól, míg egy drón képes felismerni, hol található parlagfű, odarepül, felvételeket készít és térképet is összeállíthat.

A közlés szerint a kihívást egyelőre a növények levegőből való felismerése, valamint a drónok repülési időtartama jelenti. Utóbbira a pécsi kutatók az üzemanyagcellában látják a megoldást, ilyen jellegű kutatások a világon is csak néhány helyen zajlanak.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Folytatódik a fagymentes idő

Az első fagyok megjelenése ilyenkor már országszerte esedékes szokott lenni, idén azonban eddig még csak néhol alakult ki gyenge fagy, és a következő napokban sem kell számítani komoly lehűlésre. Csapadék azonban több napon is várható majd, mely hátráltatja az őszi búza vetését és a kukorica aratását is.

A hűtési technológiákról tart szakmai programot a NAK

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága a „TANULJUNK EGYÜTT!” című programsorozat keretében ingyenes szakmai eseményt rendez, amelyen az iparág szereplői megismerhetik, hogyan javítható a termékek minősége a vákuumtechnika segítségével.

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.

KAP – Egyre kevésbé lesz közös és agrár

A Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója, Mezei Dávid az EU közös agrárpolitika (KAP) kilátásait részletezte. A szakember úgy véli, hosszú távon a jelenlegi folyamatok akár a Közös Agrárpolitika megszűnéséhez is vezethetnek, hiszen egyre több hatáskör kerül vissza a tagállamokhoz.

A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat.

Lemken – 240 éve a mezőgazdaság szolgálatában

A minőségi talajművelő-, vető- és permetezőgépeiről híres, talajművelő gépeivel számos európai országban vezető pozíciókat szerzett családi vállalkozás is, mint mezőgépgyártó, 240 évvel ezelőtt egy kovácsműhelyben kezdte működését. Kezdetben lópatkolással, lóvontatású eszközök (ekék, boronák, gereblyék, szekerek stb.) javításával és egyedi gyártásával foglalkozott.

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

Könnyített adózás, új támogatások: Döntött az Agrárminisztérium

Új adózási szabályozás várható 2021-től az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, amely kisebb adminisztrációt, nagyobb átláthatóságot és jelentős könnyebbséget jelent minden érintettnek. Mindeközben új válságkezelési támogatás, új pályázat jelent meg, és egy korábbi keret megemeléséről is döntött a szaktárca.

Közel egy százalékkal nőtt az agrárgéplízing finanszírozott összege a második negyedévben

Közel egy százalékkal emelkedett az idén a második negyedévben az agrárgéplízing finanszírozott összege, a teljes portfólió 11 százalékkal 192 milliárd forint fölé nőtt – közölte a Magyar Lízingszövetség szombaton az MTI-vel.