0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mohafalakkal a szálló por ellen

A szállópor magas koncentrációja ma már nem csak a városokban hanem a környező agglomerációs településeken is komoly probléma lett. A közelmúltban ismertették az első eredményeit annak a kutatásnak, amely során a szálló por megkötésére mohafalakat használtak.

A nagyobb városokban a levegőben lévő finom porszennyezés egyre nagyobb probléma. Németország számos nagyvárosában rendszeresen túllépi a szálló por koncentrációja  a napi átlagos 50 mikrogramm / köbméter levegő határértéket. A probléma megoldására indult kutatási projekt a  MoosTex, amely többek között a  Helix Pflanzen GmbH,  a Német Textil- és Szálkutatási Intézettel (DITF) és az ED Züblin AG építőipari cég együttműködésével valósul meg. A projekt első eredményeit szeptember elején jelentették be.

Zajvédelem és levegőminőség javítás mohával

A kutatás első projektje egy moduláris, zöldfal-rendszert kifejlesztése volt. Ez a fal használható a városi területeken, célja a levegő minőségének javítása és egyúttal a zajszennyezés csökkentése. Három év leforgása alatt ezt a rendszert Ludwigsburgban és Stuttgartban valós környezeti körülmények között tesztelték forgalmas utak mentén.

Összesen hét, egy méter széles és 2,50 méter magas panelt használtak, amelyeken mohával borított speciális textilből készült modulokat erősítettek.

Tíz évvel ezelőtt a bonni egyetem kutatói már kimutatták, hogy a fás szárú növények mellett a moha is nagy mértékben hozzá tud járulni a  finom por  levegőből történő megkötéséhez. Mivel a moha télen nem veszíti el a leveleit, a hideg évszakban is aktív marad, így ilyenkor is képes a finom port megkötni.

A moha képes a port átalakítani

Laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatták, hogy a moha mindössze 26 nap alatt lebontotta a megkötött por 60 százalékát, ezért ideálisak jelölt a projektre. Egy négyzetméternyi mohapárnának sok millió apró levele van, amelyek együttesen hatalmas felületet alkotnak. Ezek a növények a tápanyagokat nem a gyökerekből veszik fel,  hanem közvetlenül a levelekből. Hans Müller, a Helix Pflanzen GmbH ügyvezető igazgatója a mohák növekedéséhez például azok az  ammóniumionok szükségesek, amelyek a finom pornak átlagosan 40 százalékát teszik ki. A levegőben lévő pozitív töltésű mikrorészecskék a negatív töltésű moha levélfelületéhez kötődik, amelyek aztán átalakulnak. 

A finom por egyéb alkotóelemei – például sók és szerves szénhidrogének – fontos táplálékforrást jelentenek a mohalevelek között élő baktériumok, kék-zöld algák és egysejtű szervezetek számára is. Ily módon a finom por fokozatosan biomasszává válik.

A DITF  által kifejlesztett  speciális textilhálókat használták a panelekre erősített modulokhoz. Ezen a speciális szöveten a Helix által kifejlesztett mohakeverékek jól fejlődnek. A mohatípusok és kombinációk kiválasztásakor azt is vizsgálták, hogy a különböző kombinációk vizuális megjelenése hogyan változik az évszakok során, mivel ez az esztétikai szempont is meghatározó tényező, amikor a paneleket a városközpontokba  telepítik. A mohanövények optimális keveréke mellett egy zárt öntözőrendszert is kifejlesztettek hiszen a megfelelő légtisztítás érdekében elengedhetetlen a megfelelő páratartalom.  A tervek szerint a kifejlesztett mohapaneleket az ED Züblin és Helix  GmbH közösen fogja forgalmazni.

Forrás: www.taspo.de