Back to top

Vissza a természethez - Biológiai növényvédelem a Dobay Kertészetben

A hazai dísznövénykertészetek közül a Dobay Kertészet az elsők közt alkalmazta sikerrel a biológiai növényvédelmet. A hódmezővásárhely-kopáncsi termesztőtelepükön szeptember elején tartott fajtabemutatón Dobay Imre tulajdonos a fajták ismertetése mellett beszámolt a biológiai növényvédelemben szerzett tapasztalataikról is.

A témához kapcsolódó kérdéseikkel Forray Alfréd biológiai növényvédelmi szakértőhöz is fordulhattak az érdeklődők, Lammel Kálmánné pedig növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási tanácsokat adott.

A vegyszeres kezelések gyakori ­fi­­­totoxikus hatásai, valamint a hatékony és engedélyezett növényvédő hatóanyagok számának csökkentése miatt a kémiai szerekkel szemben mind gyakrabban kialakuló rezisztencia komoly gondot okoz a dísznövénytermesztésben.

Jeltáblás évelőválaszték fényképpel, magyar nyelvű botanikai leírással, kezelési útmutatóval

A megoldást a biológiai növényvédelem jelenti, amelyet hazánkban eleinte csak a zöldségkultúrákban alkalmaztak, ám napjainkra sokéves tapasztalattal rendelkezünk róla rózsa, orchidea és cserepes növények, például mikulásvirág termesztésében is.

Hagyományos készítmények helyett

Dobay Imre: A kertészetben 2020 innovációja volt a biológiai növényvédelemre való áttérés
A muskátli és balkonnövények szaporítóanyag-termelésére szakosodott Dobay Kertészet tulajdonosa, Dobay Imre is megtapasztalta, hogy hiába védekezett újabb és újabb növényvédő szerekkel a tripszek, atkák és a liszteskék ellen, azok nem bizonyultak hatásosnak, ráadásul a perzselés is komoly gondot okozott. Egy hollandiai tanulmányútról hazatérve határozta el, hogy megpróbál átállni a biológiai növényvédelemre, és Forray Alfréd irányításával az idén már sikerült az erre alapozott kártevősza­bályozás.

Forray Alfrédtől megtudtuk, hogy a közelmúltban néhány vállalkozó szellemű, innovatív kertészetben, bizonyos dísznövénykultúrákban már kipróbálták a holland iránymutatás alapján felállított védekezési tervet.

Az így szerzett tapasztalatokat is felhasználva kezdték meg a munkát tavasszal a Dobay Kertészetben.A dugvány állapotban érkezett szaporítóanyagot a NeemAzal (a neem fa kivonatát tartalmazó) rovarölő szerrel hetente fújták, ami a növények leveleibe szívódva akadályozza a tripszek és az üvegházi molytetvek felszaporodását. A szert a kora tavaszi, még hűvös időszakban, virágzásig ajánlott alkalmazni, mivel akkor még nem vethetők be a károsítók természetes ellenségei. Virágzáskor azonban a NeemAzal már perzselhet. Amint a növényházi átlaghőmérséklet február elejétől emelkedni kezd, elkezdhetjük a ragadozó atkák betelepítését. 


Hosszan futó hajtásokat nevel a Happy Face Dark Red Mex (PAC)
A Dobay Kertészetben a 15-16 °C-os éjszakai hőmérséklet elérésekor az Amblyseius swirskii ragadozó atkát telepítették a különböző tripszfajok fiatal lárvái, valamint a molytetű petéi és lárvái ellen.

A kijuttatást két-háromhetente ismételték a tiszta állományon, és ezzel párhuzamosan táplálékul szolgáló Carpoglyphus lactis atkák kihelyezésével gondoskodtak az Amblyseius swirskii mesterséges etetéséről, hogy a ragadozó atka könnyebben megtelepedjen, gyorsabban fölszaporodjon. Amennyiben a növényállomány nem „tiszta”, azaz már megjelentek rajta a kártevők, akkor nincs szükség a mesterséges etetésre.

Bizonyos növényfajoknál, például a tripszekre nem érzékeny mikulásvirágnál jól bevált a pollenes etetés, amikor a gyékény pollenjét ventilátoros fújó-val finoman a növényekre juttatják, hogy segítsék a ragadozó atkák szaporodását.

Átmenetileg felfüggesztették

A tavaszi kijárási korlátozás kezdetével a kertészet megrendelései átmenetileg teljesen leálltak, és a növényállomány további fenntartása is bizonytalanná vált. A Dobay Kertészet is komoly kárt szenvedett amiatt, hogy nem szállíthattak szaporítóanyagot külföldre, ezért a költségoptimalizálás érdekében egy időre felfüggesztették a biológiai növényvédelmet. Ennek utóhatásaként az üvegházi molytetű kezdett felszaporodni.

Ahogyan a kertészet gazdasági helyzete stabilizálódott, tovább folytatták a védekezést, a molytetvek ellen Encarsia formosa és Eretmocerus eremicus parazi­toid darázsfajokat helyeztek ki.

Ezek mellett továbbra is dolgoztak az A. swirskii ragadozó atkák, akkor már etetőatkák nélkül, valamint a zöldségtermesztésben régóta alkalmazott, jól bevált természetes ellenséget, az Orius laevigatus ragadozó virágpoloskát is bevetették. Megfigyelték, hogy a virágpoloskák szaporodása a különböző dísznövényfajokon eltért, amíg dálián és krizantémon könnyen gyarapodott az állomány, petúniában és bakopán kevésbé. A krizantémállományban pedig a megszokottól eltérően főként a levélzeten és a hajtáscsúcsok közelében találták meg a virágpoloska lárváit.

Nektárforrás

Nagyon mutatós, folyamatosan virágzik a Begonia Solenia Chocolate Orange (Beekenkamp)
Forray Alfréd javaslatára az üvegház, valamint a bemutatókert környezetében nem nyírták a füvet. A virágzó gyomok meghagyásával sok parazitoid darázsnak teremtettek így nektárforrást. Az ötlet a kertészetnél többszörösen bevált: a csapadékos időjárás miatt jellemzően mindenhol nagy volt a levéltetűnyomás, de a termesztőtelepen ebből szinte semmi nem volt érezhető a parazitoid darazsak, zengőlegyek, fátyolkák elszaporodásának köszönhetően. A levéltetvek ellen így a külső bemutatókertben egyáltalán nem kellett permetezni.

Az üvegház megszűrte a hasznos segítségeket is, de annyi példány bejutott, hogy csak egy-két kezelésre volt szükség a krizantémon megjelenő fekete levéltetvek ellen.

Nehezebb megoldani

A gyapottok-bagolylepke az elmúlt években éppen a bemutató előtt okozott komoly károkat. Idén Trichogramma pe­te­fürkészek telepítésével próbálták a kártételüket elkerülni.

A muskátlik, petúniák közelébe helyezték ki a fürkészeket, amik a bagolylepkék petéibe teszik tojásaikat, így nem engedik azokat kikelni.

Emellett Bacillus thuringiensis-készítménnyel per­metezték hetente a növényeket. Ez a módszer augusztus végéig működött, akkor azonban a mediterrán térségből nagy számban berepült a kártevő harmadik nemzedéke és borzasztóan sok tojást rakott, ezért a ragadozó atkákat kímélő szelektív szert, a Coragent is be kellett vetni ellene. A tapasztalat azt mutatta, hogy míg a lombrágó hernyók esetében nagyon jól működik a Bacillus thuringiensis, a gyapottok-bagolylepke hernyója ellen kevésbé hatásos, mert az nagyon hamar berágja magát a növény virágába, és így nem vesz fel elég toxint. A növények közül az állómuskátli sérült a legerősebben.

A mikulásvirág esetében elsősorban a liszteske elleni védekezés tűnik nehéznek. Az Encarsia és Eretmocerus darázsfajokból négyzetméterenként 3-6 darabot juttattak ki, és a holland technológiától eltérően még A. swirskii atkákat is kiraktak. A módszer hatásosnak bizonyult, a leveleken jól mozognak a ragadozók, és eszik az L1-es lárvákat, illetve a tojásokat is.

Az augusztus végi száraz meleg miatt megszaporodó takácsatka ellen Phyto­seiulus persimilis üvegházi ragadozó atkát telepítettek.

A kezelés eredményes volt, de két nagyobb foltban nem tudták időben kijuttatni a hasznos ellenségeket, így Floramite atkaölő szert alkalmaztak.

Jobban eredtek a dugványok

Hollandiában már sok szaporítóanyag-forgalmazó cég átállt a biológiai védekezésre. Régebben erős vegyszerezéssel védték a dugványokat, ami aztán nehézséget okozott az árutermelő kertészetek biológiai védekezésénél, mert a készítmények hosszú hatása miatt a természetes ellenségeket csak késve lehetett betelepíteni.

A szaporítóanyag-termesztésben sikeresen alkalmazott biológiai védekezésnek köszönhetően a kertészetekben sokkal jobb eredési arányt tapasztaltak, sőt néha már a dugvány hozta magával a természetes ellenséget.

A jelenlegi ideális termesztési körülmények megalapozzák a hazai kertészetek sikeres biológiai védekezését is. A Dobay Kertészetben korábban tapasztalt rossz eredési arányokon javított az is, hogy a dugványoknál használják a Trianum gombaölő készítményt. Ez a szer a gyökérhez kapcsolódva megakadályozza a palántadőlést, így a régebben végzett vegyszeres kezelések teljes egészében elhagyhatók. Megfelelő környezeti feltételeknél a növény egész élete során védettséget ad a készítmény.

A palántaneveléskori párás környezetben ugyanakkor különösen érzékenyek a növények a károsítókra.

Nagy és kis virágú petúniafajták óriási választékát láthattuk a bemutatón
A földkeverékhez érő leveleket a tőzeglegyek károsíthatják, erre a mikulásvirág és a surfinia típusú petúnia a legérzékenyebb. Ennek elkerülésére a kertészetben a Capsanem készítményt alkalmazták, amely entomopatogén fonálférgeket tartalmaz. Négyzetméterenként 500 millió darab mennyiségben kijuttatva a párás környezetben megölik a tőzeg­légylárvákat. Az öregítő hatással bíró vegyszerek nélkül a dugványok nagyon jól eredtek, míg a Tri­chodermák az erőnlét fenntartásában segítettek. A botrítisz elleni védekezésként elsősorban a klímaszabályzás, szellőztetés vált be, még a hideg tavaszon is.

A biológia kezelések megfelelő időzítéséhez a kertészet növényvédelmi tervének elkészítése után is folyamatosan tartották a kapcsolatot a szakértővel, és hetente monitorozták az állományokat.

Ezekre alapozva szükség esetén a lehe-tő legkorábban beavatkozhattak, ami nemcsak a kártevők elleni sikeres fellépéshez kell, hanem a védekezés költsége is csökkenthető általa. Forray Alfréd megemlítette, hogy ha a hagyományos vegyszeres védekezéshez viszonyítva 10-20%-os többletköltséggel járó biológiai védekezést tiszta házban, korán és célzottan kezdik el, annak alkalmazása végső soron nem biztos, hogy növeli az összes kiadást. Noha dísznövénykultúrában ez a védekezési forma elsősorban marketingértékkel bír, érdemes mind több kertészetnek élni a lehetőséggel, hiszen várhatóan nőni fog a piaci igény a kémiai kezelések nélkül termesztett növények iránt.

Merőben más volt az idei szezon

A kétnapos kötetlen szakmai rendezvényen az elmúlt szezon termesztési, értékesítési tapasztalatairól is hallhattak a kertészek, és ez alkalommal áttekinthették a kertészet gazdag szaporítóanyag-kínálatát. A tavaly szeptembertől idén szeptemberig tartó idény merőben eltért a megszokottól, értékelt Dobay Imre.

biológiai növényvédelemre való átállás tervezett volt, de a koronavírus-járvány berobbanására a szaporítóanyag-értékesítés fő időszakában, valamint a webáruházi forgalmuk hirtelen fellendülésére nem voltak fölkészülve.

A megváltozott környezet a fajtaválasztást is befolyásolja. Nem elég, ha egy fajtát jónak tartanak a szakemberek, elemi érdek, hogy azzal a végfelhasználók, a vásárlók is elégedettek legyenek, sikerrel ápolják, ne forduljanak el tőle. Dobay Imre úgy véli, a szakma felelőssége, hogy milyen választ ad a klímaváltozás hatásaira, várható kihívásaira. Kiemelt feladat a vásárlók hitelt érdemlő tájékoztatása, rávilágítani, hogy mely növényfajták alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, és milyen gondozást kívánnak.

Olyan választékot kell termeszteni, majd kínálni, amivel boldogulnak a vevők
Olyan választékot kell termeszteni, majd kínálni, amivel boldogulnak a vevők. Nélkülözhetetlen lesz változtatni a cserép- és balkonláda-méreteken is.

Az internetes áruházukban az általuk termesztett és forgalmazott növényeket színes fényképes etikettel, a vásárlói döntést segítő hasznos információkkal, magyar nyelvű botanikai leírással, kezelési útmutatóval látják el. Mindezzel az a céljuk, hogy a vásárlók örömüket leljék a növényekben, az esetleges sikertelenségéből fakadó kudarc ne szegje kedvüket a későbbi növénytartástól. A balkonfajokon túl egész nyáron át virító – egynyáriként viselkedő, ugyanakkor biztonsággal áttelelő – évelőválaszték összeállítása is céljuk. Kínálatukban több ilyen faj található a Kientzler nemesítéséből.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Bármilyen furcsa, megéri kipróbálni – Növényvédelmi előrejelzés 45. hét

A házikertekben is egyre inkább terjedőben van a forgatás vagy ásás nélküli talajművelés, amikor a talajt csupán a vetés mélységéig lazítjuk fel, a termőréteg többi részében pedig az aktív talajéletre bízzuk az optimális talajállapot kialakulását és fennmaradását. Ásni csak indokolt esetben szabad. Próbálják ki, megéri, mert a talaj egészséges állapota hosszú távon csak így tartható fenn.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Retekfélék minden évszakra

Az őszi-téli, valamint a kora tavaszi időszakban egyik kedvelt zöldségfélénk a retek. Általában kenyér mellé fogyasztjuk, de frissítő ízt ad különféle saláták összetevőjeként is. Néhány éve népszerű a pár napos reteknövénykék fogyasztása is.

Krizantém: a koronavírus miatt kevesebbet termesztettek, de nincs hiány belőle

A halottak napi, mindenszenteki időszak legnépszerűbb virága a krizantém. A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet, 70 százalékban ezt vásárolják, de a – teniszlabda nagyságú – közép-nagy virágúak iránt is folyamatosan nő az igény.

Öko-minigazdaság asztalmagasságban

Megesik, hogy a kertünk nem igazán alkalmas zöldségtermesztésre. Lekövezett az udvar, rossz minőségű a talaj, kicsi az alapterület, városi környezetben, vagy épp egy közintézmény udvarán vagyunk. Semmiről sem kell lemondanunk! Függetleníthetjük magunkat a talajtól, sőt akár erkélyen is gazdálkodhatunk.

Biokivit tesztelnek

Az ausztriai Marchfeldben működő Böchzelt gazdaságban kilenc évvel ezelőtt kezdtek biokivit termeszteni, és jelenleg minikivi termesztését tesztelik. A tavaszi kései fagy a biogazdaságot is érintette, erősítette meg Andreas Böchzelt, a gazdaság vezetője, szerinte emiatt idén valamivel kevesebb lesz a szüretelhető mennyiség.

Biológiai növényvédelem a szőlő feketerothadás ellen

A szőlőtermesztőknek igen komoly kihívásokkal kell szembenézniük a jelenlegi gazdasági és növényegészségügyi helyzetben. A változó időjárás és termesztéstechnológia következtében újabb és újabb, esetenként rég nem látott kórokozók, kártevők számára válnak alkalmassá a körülmények a Kárpát-medencében.

Harmadik éve hullámvölgyben a magyar gyümölcsfaiskolák

Az idén ismét nehéz évük van a hazai gyümölcsfaiskolásoknak. Elsősorban a tavaszi fagyok miatt kieső termelői bevételek okozzák, hogy a szokásos oltványmennyiség kis hányada kelt el eddig, és folyamatosan csökken a hazai szaporítás. Az AKG-program kifutása miatt a pótlások is elmaradnak, kevesen gondolkodnak nagyobb telepítésben.

Sikerül-e megállítani az ázsiai óriás lódarazsat?

Az elmúlt napokban kaptunk hírt az ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) első, sikeresen elpusztított fészkeiről az Egyesült Államokban. Ez a lódarázsfaj nem azonos az Európában, főként Franciaországban jelentősen elterjedt és egyre terjedő kisebb betolakodóval, az ázsiai lódarázzsal (Vespa velutina), melyről már újságunk hasábjain többször tudósítottunk.