Back to top

Egy kiváló papagájdajka - A nagy sándorpapagáj

A papagájok kézzel nevelése igen nagy odafigyelést és türelmet igényel, mondhatni, a nap 24 órájában leköti a tenyésztőt. Ám az utóbbi években a nagy sándorpa­pagáj ára igencsak lecsökkent, ennek ellenére szívesen tartják a papagájtenyésztők, mert nyugodtan rájuk lehet bízni más rokonfajok tojásait, fiókáit is.

Amíg a nagypapagájok ára magas volt, ott, ahol viszonylag sok fióka kelt, megérte váltott műszakban etetőembereket alkalmazni, de ahogyan a legtöbb nagypapagáj ára csökkent, s a munkabérek növekedtek, úgy kényszerültek váltani a tenyésztők. Nemcsak hazánkra volt jellemző mindez, hanem például Délkelet-Ázsiára is, ahol hajdan nagyüzemi módon állították elő a sok-sok ezer kakadut, nemespapagájt és amazont. Ekkor felértékelődött a jól nevelő nagy sándorpapagáj.

Azt gondolnánk, hogy a technikai fejlődés során egyes hagyományos módszerek végképp feledésbe merülnek, de szerencsére időről időre találkozhatunk az állattenyésztésben is olyan módszerekkel, melyek alkalmazása már-már feledésbe merült tudáson alapszik. Amikor mintegy három évtizeddel ezelőtt elkezdődött a világ papagájtartói körében a mesterséges nevelés divatja, s a nagy takarmánygyártó cégek jobbnál jobb nevelőtápokkal álltak elő, melyekkel gyorsan és könnyen lehetett felnevelni a papagájokat, senki sem gondolta, hogy egyszer majd a dajkamadarakkal való nevelés újból előtérbe kerül. A papagájok kézzel nevelése azonban igen nagy odafigyelést és türelmet igényel, mondhatni, a nap 24 órájában leköti a tenyésztőt.

Az ókortól kedvelt társállat

A Pakisztánban, Indiában, Nepálban és Sri Lankán élő nagy sándorpapagájt már hosszú évezredek óta tartják kalitkában, s már az ókorban eljutottak példányai Európába, ahol a legfelsőbb körökben igen nagyra értékelt házi kedvencnek számított. De első sikeres tenyésztése kontinensünkön csak 1804-ben, Dániában történt meg. Az azóta eltelt bő két évszázad alatt az öreg kontinensen lényegében háziállattá vált, melynek ma már több színváltozata is ismeretes, mint például a sárga, az izabella és a kobaltkék. Emellett a faj generációról generációra egyre könnyebben vált tenyészthetővé, így ha egy legalább 8 köbméteres röp­dét biztosítunk számára, ott már nemcsak jól érzi magát a tenyészpár, hanem szépen fel is neveli utódait. Ezek a madarak a fészekkontrollra általában nem érzékenyek, megbízhatóan ülik tojásaikat, s a fiókákat is szépen gondozzák.

A nagy sándorpapagájnál a tojástörés szinte ismeretlen, nem úgy, mint például több kakadufajnál, melyek gyakran, hol pusztán unaloműzésként, hol rossz szokásból eredően addig forgatják, gurigatják tojásaikat, míg azok összetörnek.

Bár a nagy sándorpapagáj hazájában olykor kolóniákban is költ, ez aligha javasolható fogságban tartott egyedek esetében, mivel nehéz számukra olyan nagy férőhelyet biztosítani, ahol könnyen kitérhetnek egymás elől a torzsalkodó párok. Ha ezt mégis megkíséreljük, feltétlenül alakítsunk ki olyan részeket a röpdékben, ahol a madarak el tudják kerülni az egymással való szemkontaktust. Ez egyébként nemcsak a nagy sán­dor­papa­gá­jok esetében kiváló módszer, hanem az utóbbi években végzett kísérletek alapján például a fehérkakadu-fajoknál is, melyeknél viszonylag gyakori, hogy a harmonizáló párok hirtelen agresszívvá válnak egymással szemben, s akár meg is ölhetik egymást. Ha megfelelő búvóhelyeket biztosítunk számukra, akkor ez nemigen történik meg velük.

Az utóbbi években a nagy sándorpa­pagáj ára igencsak lecsökkent, ennek ellenére szívesen tartják a papagájtenyésztők, mert nyugodtan rájuk lehet bízni más rokonfajok tojásait, fiókáit is, sőt, például még a rózsakakadukét is, mivel azokat is gond nélkül kikelti és neveli. De arra ügyelnünk kell, hogy a különböző papagájfajok eltérő ideig gondoskodnak fiókáikról, így esetenként kézzel kell befejeznünk a nevelést a nagy sándorpapagájok igénybevétele esetén. Ennek a módszernek a kidolgozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett a néhai Gálos István, bólyi tenyésztő.

Csak háromévesen fogjuk tenyésztésbe!

A nagy sándorpapagáj hatalmas elterjedési területtel bír, a törzsalak mellett négy alfaja is ismeretes. Mivel hajdanán a tenyésztők a párba állítások során nem ügyeltek az alfajtisztaságra, ezért az európai állomány alfajhibridnek tekinthető. Őshazájában úgy a síkvidékeken, mint a középhegységekben előfordul, mezgazdasági területeken és emberi településeken egyaránt.

Költési időszaka hazájában novembertől áprilisig tart, de az európai állomány alkalmazkodott a mi négy évszakos éghajlatunkhoz, így nálunk általában március végén, április elején rakják le a tojók 2-4 tojásukat.

A nemek megkülönböztetése könnyű, mivel a tojó nyakán a fekete, tarkóján a rózsaszín sáv hiányzik, s a farka is jóval rövidebb. Bár már gyakran kétéves korukban is ivaréretté válnak, ha azt szeretnénk, hogy több évtizeden keresztül is tenyésztésben maradjanak, akkor várjuk meg, hogy betöltsék harmadik életévüket.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.

Nincs vége a szerelemnek a Pilisi Parkerdőben!

Jelentős érdeklődés övezte idén is a Pilisi Parkerdő vezetett szarvasbőgés túráit. A résztvevők nemcsak hallhatták a gímbikák alkonyattól felerősödő bőgését, agancscsattogását, a szerencsésebbek láthatták is a nemes vadat. Bár az őszi erdő egyedülálló hangjelenségének, a szarvasbőgésnek lejárt az ideje, a nászidőszaknak még sincs vége a Parkerdőben.

Többségi tulajdont szerzett az OTP a Nagiszban és a Hagéban

Az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion 97,91 százalékos részesedést szerzett a NAGISZ-csoportban, miután a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta a tranzakciót. Az új tulajdonos a jelenlegi operatív menedzsmenttel látja eredményesnek a további működtetésüket.