Back to top

Díjak és kitüntetések az Erdő Világnapja alkalmából

Az Erdők Világnapja alkalmából adományozott elismeréseket Nagy István agrárminiszter és átadták az Országos Erdészeti Egyesültet díjait is a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolában.

Az ENSZ Közgyűlésének döntése alapján 2013-tól minden év március 21-e az Erdők Nemzetközi Napja. Ezen a napon szerte a világban az erdők és fák állnak a társadalmi közfigyelem fókuszában. Ebben az évben a központi témakör az Erdők és a biodiverzitás, míg a világnap mottója: Túl értékes ahhoz, hogy elveszítsük!

Azóta újabb komoly leckét kaptunk arról, hogy milyen sérülékeny a világunk, mondta Nagy István agrárminiszter bevezetőjében, utalva arra, hogy a tavaszi ünnepségeket a koronavírus-járvány miatt szeptember 24-re kellett halasztani. De nem a dátumok teszik naggyá az ünnepet, hanem azok, akikről szól.

Fotó: Fekete István/Agrárminisztérium

Jól mutatja, hogy az erdőgazdálkodás szerepe felértékelődött, a jövő kulcsa az erdészek kezében van, ezért az oktatás és szakképzésük is kulcsfontosságú, minél több jól képzett, innovatív szakemberre lesz szükség az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

A mátrafüredi iskola névadója Vadas Jenő, aki magyar erdészeti kísérlet atyja azt vallotta, hogy a hazai erdészek ne mások példáját másolják, hanem a maguk lábán járjanak és a hazai viszonyokhoz igazítsák a szakmai elveket. Hiszek abban, hogy továbbra is ez jelenti az erdőgazdálkodás jövőjét.

Nem véletlen, hogy egy iskolában gyűltünk össze az ünnepségre, hiszen ezzel is ki szeretnénk fejezni, hogy mekkora jelentősége van a jövő generáció szakembereinek, mutatott rá az agrárminiszter.

A kitüntetettek azok, akik munkájukkal megalapozták a jövőt és szakmai tapasztalatukkal a természet iránti felsősségükkel, munkájukkal valódi értékeket teremtenek. Megalapozott döntéseket hoztak, segítettek egy élhető környezet megteremtésében.

Annál nagyobb kitüntetést nehéz elképzelni, mint amikor egy ágazaton belül dolgozó szakemberek ítélik oda a díjakat a saját kollégáiknak. Mégis ez csak szerény viszonzása annak, amit önök eddig letettek az asztalra.

Az idén a Pro Silva Hungariae Díjjal kitüntetettek: Ferenczy András, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóságának erdészeti főfelügyelője, Jagicza Attila, a Bakonyerdő Zrt. üzemtervezési és szakfelügyeleti osztályvezetője, Könnyű István, a Könnyű Ebt. ügyvezető igazgatója, Dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának intézetigazgatója, Mergner Ulrich, a Bajor Államerdészet erdészetvezetője és Dr. Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének osztályvezetője. Emellett még 37-en vehettek át díjakat és oklevelet.

Fotó: Fekete István/Agrárminisztérium

A téma fontosságát jelzi, hogy a fásítás országosan is kiemelt program, ezért szeptember 28. és október 4. között kerül sor az Erdők Hete rendezvénysorozatra, amelynek témája a klímaváltozás és az erdők kapcsolata.

Ezt követi az iskolákban a Fenntarthatósági Témahét, amelynek keretében faültetésekre is sor kerül. Az agrárminiszter sikernek könyveli el, hogy regisztrált iskolák fele, azaz 730 intézmény igényelt facsemetét, amit a nemzeti parkok biztosítanak.

Bejelentette: jövőre az egyik kiemelt téma az erdő lesz, hiszen azon kell dolgoznunk, hogy az erdők telepítésének és megőrzését minél többen magukénak érezzék, hiszen azok a fák, amiket most ültetünk 50 vagy 100 éven keresztül fontos klímavédelmi célokat szolgálnak majd.  

 

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.