Back to top

Európai szárazfölditeknősök - Fajok összehasonlítása

A Kistermelők Lapja hasábjain már bemutattuk a görög, mór, szegélyes és a sztyeppi teknősök alapvető igényeit, tartástechnológiáját. Most a fajok közti jellegzetes különbségeket, közös tartásuk lehetőségeit ismertetnénk.

Az említett négy faj közül a görög teknős (Testudo herrmanni) a legismertebb, nem véletlenül ezt tartják a legtöbben. Igényei alapján az különbözteti meg a többi fajtól, hogy kedveli az esős időjárást is – a nyári záporok idején különösen aktív. A fajnak sikerült alkalmazkodnia a hazai, kissé szélsőséges klímához, arra azonban ügyelni kell, hogy a szárazabb időszakban biztosítsunk dagonyázási lehetőséget, különösen a fiatal egyedek számára.

Görög teknős

A mór teknős (Testudo graeca) alapvetően abban különbözik a görögtől, hogy a meleg, szárazabb időszakokat jobban kedveli, nem viseli olyan jól a nyirkos időjárást. A tapasztaltabb teknőstartók szerint a négy faj közül ez a legintelligensebb. Sokak számára gondot okoz a görög és a mór teknősök megkülönböztetése. Első ránézésre valóban nagy a hasonlóság a két faj között, ám néhány bélyeg összevetése alapján leegyszerűsödik a fajfelismerés. A hátpáncélon található úgynevezett gerincpajzsok a mór teknős esetében szélesebbek. Másik, hogy a mór teknősök mellső lábainak elülső felét teljes egészében nagyméretű pikkelyek fedik, míg a görög teknősöknél csak 1-2 sor nagy pikkelyt találunk, a többi apróbb.

A görög teknősök páncélján a farok felett található utolsó szegélypajzs osztott, ez a mór teknősöknél egy darabból áll. Ez utóbbi ismérv az idősebb állatok esetében olykor csalóka, mert a fajtársak okozta behatások miatt ez a felület kopott lehet, így nem feltétlenül vizsgálható.

A legegy­értelműbb megkülönböztető jegy az, hogy a görög teknősök farokvégén egy – karomra emlékeztető – szarutüske található. A mór teknősöknél ez hiányzik, viszont esetükben a két hátsó láb tövénél van 1-1 szemölcsre emlékeztető képlet, mely megnagyobbodott pikkelyekből áll. A görög és a mór teknősök színezete és mérete egyébként rendkívül változatos lehet aszerint, hogy milyen – élőhelyekre jellemző – populációból származnak, esetleg mely alfajhoz tartoznak.

A szegélyes teknős (Testudo marginata) jóval nagyobbra nő az előbb említett két fajnál. Hosszúkás formájú páncéljának mérete akár a 35 cm-t is elérheti, melynek hátsó szegélye kifejlett korban szoknyaszerűen kiterebélyesedik. Méretéből adódóan több tojást is rakhat, mint a görög és a mór teknős. Előbbi faj általában 4-10, míg utóbbiak csak 3-6 tojást tojnak. Ez persze csak az adott év első fészekaljára vonatkozik, hiszen a továbbiak már jellemzően csekélyebb számú tojást tartalmaznak. A mór teknősökhöz hasonlóan a szegélyes teknősök is inkább a szárazabb, napsütéses időszakokban érzik igazán jól magukat. Küllemük kiskorukban leginkább abban különbözik a többi fajétól, hogy az említett szarukarmok és dudorok hiányoznak róluk, valamint a lábaikon és azok tövénél, illetve a nyakukon a bőrfelületek világos színezetűek.

A sztyeppi vagy ismertebb nevén kirgíz teknős (Agryonemys horsfieldii), Európában is honos. Lapos páncélformája alapján jól elkülöníthető rokonaitól. Jellemző rájuk, hogy a nászidőszakban a hímek olyan agresszívak is lehetnek, hogy nemcsak öklelik és felborogatják a riválisaikat – mint azt a többi faj is teszi –, hanem akár harapnak is,

és igen komoly sérüléseket okozhatnak ezzel még a nőstényeknek is. Jellemzőjük még, hogy remekül ásnak, és hamarabb elvonulnak telelni a fűcsomók alá, mint a többi faj. Így ősszel legyünk résen, mert könnyen szem elől téveszthetjük őket.

Az európai szárazfölditeknős-fajok társításáról azt mondhatjuk, hogy viszonylag jól tolerálják egymás jelenlétét, amíg kellő méretű és tagoltságú tér áll rendelkezésükre. Ne legyenek zsúfoltan! Ügyeljünk azonban arra, hogy az agresszívabb viselkedésük miatt 1 hím számos nősténnyel legyen együtt. Így nem ugyanazokat az egyedeket zaklatja majd. Vegyük továbbá figyelembe, hogy a szegélyes a mór teknőssel, ritkábban pedig a görög és a sztyeppi teknőssel hibrid utódokat hozhat létre, ami kerülendő. Az ilyesmit megfelelő csoportosítással és odafigyeléssel előzzük meg!

A szerző korábbi cikkei a témában:

Tavasztól őszig a szabadban

Páncélos fűnyíró: a sarkantyús teknős

Dr. Bubó küldönce a háznál

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hollywoodi sztár is beszállt a hatalmasra tervezett rovartelep támogatói közé

A tervek szerint 2022-ben adják át a francia Ynsect új rovartenyésztő telepét, ahol 40 ezer négyzetméteren állítanak majd elő rovarokat, kezdetben főként takarmánycélú felhasználásra. A beruházásban sokan - köztük egy amerikai színész - látnak fantáziát.

Pöttyös tehenek, de ez még nem a végeredmény

Barátságos pofájú, szarvak nélküli, fekete-fehér pöttyös borjak sétálnak egy Drávához közeli legelőn, akik rendhagyó keresztezés eredményeként látták meg a napvilágot. Úri huncutság a kísérletezés a húsmarhával, de akár csoda is lehet belőle – véli Mihalecz András.

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.

Zöld szőrrel született a kiskutya

Rendkívül ritka eset, hogy egy kiskutya, vagy bármilyen más állat zöld szőrrel szülessen. Az ABC News tudósítása szerint a Pisztácia névre keresztelt kiskutya egy olaszországi gazdaságban, Szardínia szigetén látta meg a napvilágot. Az október 9-én született alomban még öt másik – fehér színű – kölyök van, Pisztácia az egyetlen színes szőrrel született.

950 tehén biztosítja a napi tejtermelést - A dabasi siker titka

A napjainkban kiemelkedően eredményes dabasi Lakto Kft. tehenészete 1997-ben még a csőd szélén állt, leromlott állat­állománnyal, rossz termelési eredménnyel és takarmányhiánnyal küszködött. Ekkor a cég új tulajdonoshoz, Kővágó Ignáchoz került, akinek a szakértelme hamar jelentős fordulatot eredményezett a cég életében.

Családi ötletből exportőr: A ComAgro-Sardo útja a külpiacokig

160 liter tej volt az első napi termelés a ComAgro-Sardónál, amely eredetileg nem is tehenekkel kívánt foglalkozni. A többségi tulajdonos a családi tradíciókat követve választotta az ágazatot, hiszen szülei állattenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkoztak.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.