Back to top

Katedráról az almásba

Jó almát, szép almát termelni nem könnyű feladat, erre az utóbbi 20 évben rájöttem” – mondta tudósítónknak Györkös Dezső, aki két évtizeddel ezelőtt, nyugdíjba vonulása után telepített gyümölcsöst. Azóta is, immár 82 esztendősen, nagy szeretettel gondozza Tekenyén lévő almását.
– Feleségemmel együtt pedagógusként dolgoztunk, és a nyugdíjba vonulásunk után a lakásunkkal pont szemben tudtunk vásárolni a kárpótlás keretében egy 10 hektáros területet – idézte fel a kezdeteket Györkös Dezső.

– Először nem tudtuk, hogy mit kezdjünk vele, aztán egy ausztriai tanulmányút hatására csak sikerült eldönteni, hogy mi legyen sorsa. Almásokat kerestünk fel, és az intenzív almások, ahogy azokat művelték, gondozták, nagyon megtetszettek. Úgy gondoltuk, mi is megpróbálkozunk vele – túl a hatvanon, pedagógusként.

Tehát semmiféle tapasztalatunk nem volt az almatermesztéssel kapcsolatban, talán annyi, hogy kémiatanár lévén a növényvédelem, vagy legalábbis annak anyaghasználata nem állt teljesen távol tőlem.

Szóval, az alma mellett döntöttünk. Pályáztunk, és a támogatásnak köszönhetően 3,5 hektár gyümölcsöst tudtunk telepíteni. Részben azért döntöttünk így, hogy hasznosan és értelmesen töltsük a szabadidőnket nyugdíjasként.

Tréfából úgy fogalmaztunk ezzel kapcsolatban, hogy az almatermesztés hasonlít a pedagógiához, csak az iskolában gyerekeket kell nevelni, az almásban pedig fákat.

Mivel nem sok tapasztalatuk volt, úgy gondolták, piackutatást végeznek, hogy mégis megalapozottan tudjanak dönteni a telepítendő fajtákról, és ez alapján Jonica, Jonagold, Jonagored, Idared és Gála került az ültetvénybe.

Györkös Dezső két évtizeddel ezelőtt, a nyugdíjba vonulásakor telepített almaültetvényt

– Hamar kiderült, hogy az almater­mesz­tés nem könnyű munka, mert ezernyi dologra kell odafigyelni. Sokat kellett tanulnunk ahhoz, hogy a termés ne csak megmaradjon, hanem szép is legyen. Kezdetben minden környékbeli tanfolyamra és továbbképzésre eljártunk a célunk érdekében. Szerencsére bőven volt ilyen, hiszen akkoriban sok almás indult Zalában. Megismerkedtünk a növényvédelemmel, a tápanyag-utánpótlással, a metszéssel és a tárolással kapcsolatos teendőkkel, és még sok-sok munkámkhoz szükséges ismeretet elsajátítottunk. Kezdetben szaktanácsadót is foglalkoztattunk, mert biztosra szerettünk volna menni.

Folyamatosan fejlesztettünk, öntözőrendszert telepítettünk, majd két kis traktort is beszereztünk.

Hamar kiderült, hogy jó és szép almát nem könnyű termelni, és ha ilyet akarunk, akkor minden nap van munka a gyümölcsösben. Ott van például a metszés – pontosabban a szakszerű metszés. Kétségtelenül ez a legnagyobb falat az almásban. Már télen neki kell állni, és elmondanám, hogy ezt a munkát 15 éven át egyedül végeztem a 3,5 hektárunkon. Utána segítségre lett volna szükségem, de ekkor gondba ütköztünk, mert erre szinte lehetetlen szakembert találni. Végül egy alföldi brigádot találtunk, az utóbbi években ők segítenek be.

A növényvédelem kiemelkedő figyelmet igényel, ugyanis az almának betegsége és kórokozója egyaránt sok van. Egy évben legalább tizenötször kell permetezni, ha az ember azt akarja, hogy szép legyen a termés, az időjárás függvényében. A betakarítás szintén jelentős feladat.

De ha szép almát lát az ember, akkor örömmel szedi.

Még egy tényezőt meg kell említenem, mégpedig az időjárást, mert a termés mennyiségét és minőségét is nagyon befolyásolja. Az elmúlt 20 évben kétszer ért minket olyan jégverés, ami szinte teljesen elverte az almásunkat, egyszer pedig a fagy tette tönkre a termést. Ezek az időjárási jelenségek az adott évben gyakorlatilag lenullázták nemcsak a termést, hanem minden bevételünket. A jég ellen lehetne védekezni, de a gyümölcsösünk már öregnek számít, és mivel a beruházás igen drága, a termése évek alatt sem hozná vissza az árát. Akadt kiemelkedő évjáratunk is, 2018-ban például rengeteg almánk termett.

Györkös Dezső azt mondja, a piacra jutás sem egyszerű művészet, évek kellettek hozzá, hogy kialakítsák a maguk rendjét. Sok szervezés és jó minőségű, szép és ízletes almára volt szükség hozzá.

– Amikor kezdtük, voltak nehézségeink, hiszen semmiféle értékesítési tapasztalatunk nem volt. Be kellett vezetnünk az almánkat, ki kellett alakítani a saját csatornáinkat. Mostanra Veszprém és Vas megye több településén is sok vevőnk lett. Az emberek gyorsan megszerették az almáinkat, mindegyik fajtát. Évi 20 tonnát tudtunk így eladni az átlagosan 70 tonnás termésből. Sokan már az érés előtt telefonáltak, hogy mikor érkezem a településükre az almával. Aztán bekapcsolódtunk az iskolaalma-akcióba. Annak keretében tíz intézménnyel kerültünk kapcsolatba, és ez szintén jó piacnak bizonyult számunkra.

De nem feledkeztünk meg a helyiekről sem. Megvásároltuk Zalaszentgróton az egyik Károlyi gróf által épített 150 esztendős borospincét. Önerőből és pályázati támogatásból felújítottuk az egykor állami gazdasági tulajdonban lévő épületet, hűtőkamrát alakítottunk ki benne. Kiderült, hogy a pincéje ideális alma tárolására, ráadásul a vevőink is nagyon kedvelik a helyszínt. A piac egyébként nagyon gyorsan meg tud változni. Vegyük csak az idei évet! Nagyon kevés alma termett az egész országban, mifelénk pedig még az átlagnál is kevesebb, mert a gyümölcsösök jelentős részét fagy érte. Ennek megfelelően az alma ára is változott.

A szakértők azt mondják, az utóbbi években 120-150 forint között mozgott az alma ára, most viszont 300-500 forint között van kilója.

Ez az áremelkedés természetesen a mi almánkra is vonatkozik.

Magyarországon még mindig az alma az egyik legkedveltebb gyümölcs, akkor is, ha magasabb az ára.

– Régen a Jonatán és az Idared volt a kedvenc, talán azért is, mert azokból termett a legtöbb. De nagyon gyorsan megkedvelték az emberek az új fajtákat, mert ízletesek és kiváló állagúak. Nekem például a Jonica és a Jonagold a kedvencem. Nincs olyan nap, hogy ne ennék almát, és ez az egész családban így van. Téli estéken mindig az asztalra kerül egy-egy tál alma. Tudni kell, hogy az alma nemcsak finom, de rendkívül egészséges is.

Nemrég olvastam, hogy mintegy százféle olyan anyagot – vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet stb. – tartalmaz, amikre az emberi szervezetnek szüksége van, és ezáltal segít a betegségek megelőzésében.

Györkös Dezső a jövővel kapcsolatban azt mondta: hogy az ültetvény egy részét felújítják, mert a fia folytatja az almater­mesztést.

– Egy intenzív almaültetvény élettartama 20 esztendő. A mienké mostanra lejárt. Én sem bírom már úgy a munkát, mint annak idején. Az ültetvényt újra kell telepíteni. A 3,5 hektárból egyelőre 1 hektár almás marad, akkorával még elbírunk. A fiam folytatja a termesztést. A mienktől nem messze telepített 3 hektárnyi almást, ahol holland fajtákat ültetett.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Bármilyen furcsa, megéri kipróbálni – Növényvédelmi előrejelzés 45. hét

A házikertekben is egyre inkább terjedőben van a forgatás vagy ásás nélküli talajművelés, amikor a talajt csupán a vetés mélységéig lazítjuk fel, a termőréteg többi részében pedig az aktív talajéletre bízzuk az optimális talajállapot kialakulását és fennmaradását. Ásni csak indokolt esetben szabad. Próbálják ki, megéri, mert a talaj egészséges állapota hosszú távon csak így tartható fenn.

Zakuszka Erdély ízeivel

Amikor Szabó Szilvia először kóstolt zakuszkát Erdélyben, rögtön rabul ejtette az ízvilága, és úgy gondolta, ha ő ennyire megkedvelte, más is szívesen fogyasztaná. Erre az elképzelésre alapozva hozta létre Erdély ízei és kincsei névre keresztelt vállalkozását, amely nemcsak a zakuszkát kezeli kiemelten, hanem a gasztronómiai hagyományokat is őrzi.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Retekfélék minden évszakra

Az őszi-téli, valamint a kora tavaszi időszakban egyik kedvelt zöldségfélénk a retek. Általában kenyér mellé fogyasztjuk, de frissítő ízt ad különféle saláták összetevőjeként is. Néhány éve népszerű a pár napos reteknövénykék fogyasztása is.

Krizantém: a koronavírus miatt kevesebbet termesztettek, de nincs hiány belőle

A halottak napi, mindenszenteki időszak legnépszerűbb virága a krizantém. A nagyvirágú fajták iránt a legnagyobb a kereslet, 70 százalékban ezt vásárolják, de a – teniszlabda nagyságú – közép-nagy virágúak iránt is folyamatosan nő az igény.

Szerkezetátalakítási támogatás

A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása keretében ismét lehetőség nyílik az ültetvények korszerűsítésre. Az egyéni tervek benyújtási időszaka - a HNT információi szerint - várhatóan november hónapban nyílik meg, melyre kérjük készüljön fel időben!

Biokivit tesztelnek

Az ausztriai Marchfeldben működő Böchzelt gazdaságban kilenc évvel ezelőtt kezdtek biokivit termeszteni, és jelenleg minikivi termesztését tesztelik. A tavaszi kései fagy a biogazdaságot is érintette, erősítette meg Andreas Böchzelt, a gazdaság vezetője, szerinte emiatt idén valamivel kevesebb lesz a szüretelhető mennyiség.