Back to top

Szakmai elismerésben részesült az EGERERDŐ Zrt. két kollégája

A XXIV. Erdők Hete nyitórendezvényen, az Agrárminisztérium és az Országos Erdészeti Egyesület miniszteri elismeréseket adományozott Mátrafüreden az Erdészeti Szakiskolában megrendezett díjátadó ünnepségen, az ország kiváló erdész szakembereinek.

Emellett az Országos Erdészeti Egyesület díjait is átadták a mátrafüredi rendezvényen - a vírushelyzet miatt elmaradt Vándorgyűlés helyett - azoknak a szakembereknek, akik az erdőgazdálkodás, erdővédelem területén kiemelkedő munkát végeznek.

Vigh Ilona és Dudás Béla
Fotó: EGERERDŐ Zrt.

Dr. Nagy István agrárminiszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a klímavédelemben az erdők kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Közérdek a biodiverzitás fenntartása és az erdők nemzeti kincsként való megőrzése.

Az erdőgazdálkodás felértékelődött, hiszen a szakemberek egy élhető környezetért dolgoznak és a döntések felelősségteljesek, mert az eredmény csak 50-100 év múlva válik láthatóvá. Ehhez szükség van minden szakember munkájára, hogy együttesen átfogó szemléletformálást tudjanak véghez vinni, mely már nem lehetőség, hanem kötelesség!

A miniszter úr a Pro Silva Hungariae Díjat, a Pro Silva Hungariae Emlékplakettet és Miniszteri Elismerő Okleveleket, az Országos Erdészeti Egyesület Küldöttgyűlése Bedő Albert, Kaán Károly és Decrett József emlékérmeket és Elismerő oklevelet adományozott kiváló erdész szakembereknek.

Elismerő oklevélben részesült – többek között - Vigh Ilona erdőmérnök, az EGERERDŐ Zrt. kommunikációs és közjóléti vezetője, lelkes és kreatív szakmai munkájáért, aktív egyesületi tevékenységéért.

Az Erdészeti Tudományos Intézet Vadas Jenő Díjat adományozott Dudás Béla erdőmérnöknek, az EGERERDŐ Zrt. Mátrafüredi Erdészetének vezetőjének a szakma országos elismertségét jelentősen javító regionális rendezvények sikerében végzett munkájáért, innovatív vezetői tevékenységéért, erdészeti kutatás segítéséért.

Kollégáik elismeréséhez gratulálnak! Szívből kívánnak nekik további szakmai sikereket!

Forrás: 
EGERERDŐ Zrt. közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.