Back to top

Fát ültetni is csak okosan érdemes

Az egyes növényfajok nagy területeken történő termesztése megzavarja a víz körforgását, veszélyezteti az ökoszisztémákat, növeli az árvizek, aszályok, sőt hurrikánok kockázatát. Erre a megállapításra jutott a 11 ország 30 tudósából álló kutatócsoport.

Egyre több fát és növényt ültetnek az éghajlatváltozás korlátozása és az élelmiszerekhez való jobb hozzáférés javítása érdekében szerte a világon. A jéggel nem borított szárazföld 40 százaléka ma erdővel borított vagy mezőgazdasági terület. Gyakran azonban csak néhány fafajból vagy kultúrnövényből áll az állomány.  A szakemberek szerint ez a fajta egységesség valószínűleg még inkább növekvő tendenciát mutat majd a jövőben.

A növények sokfélesége kulcsfontosságú a megfelelő vízciklus fenntartásában. Lehetővé teszik a talaj regenerálódását a különféle környezeti stressz faktorok, sőt az aszályok és a tűzesetek következtében is, állítják a Nature Geoscience folyóiratban közzétett tanulmányban a tudósok.

Az erdészeti és a mezőgazdasági monokultúrákban, ahol egy faj, például csak szójabab, kukorica vagy fenyő növekszik nagy területen, a vízfolyások és a párolgási ciklusok zavart szenvednek.

A talaj nedvessége, a víz minősége romlik, és a talajerózió mértéke növekszik, mindez hozzájárul az egész régió ökológiai ellenállásának csökkenéséhez.

Amikor a tájat módosítjuk, azért, hogy küzdjünk a klímaváltozás ellen, vagy kielégítsük az emberiség táplálkozási és energiaigényét - okosan kell tennünk. Utánoznunk kell a természetet, és nem csak néhány növényfajra vagy fafajtára kell támaszkodnunk, hanem be kell vezetnünk a biológiai sokféleséget is. Ha a választásunk csak néhány növényre korlátozódik, az a megoldás az egész ökoszisztémát veszélyezteti - hangsúlyozza a kiadvány egyik fő szerzője, prof. Irena Creed a kanadai Saskatchewani Egyetemről.

A biodiverzitás sok szempontból előnyös az emberek számára. Ami a vizet illeti, még a növénygyökér fejlődésének módja miatt is fontos lehet. Ha egy adott területen sok növényfaj van, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyökereik különböző mélységekbe hatolnak be a talajba, és ez növeli a talaj nedvességforrásainak felhasználásával kapcsolatos talaj takarási lehetőségeket.

Ellenben a monokultúrák esetében a gyökércsapás mélysége egyenletes. A növények gyökérzetükkel nem hatolnak be különböző mélységekig a talajba, mint a természetes élőhelyeken. Ezért érzékenyebbek lehetnek az aszályra.

A kutatók szerint a telepített erdők egységes ültetvényei csökkenthetik vagy akár leállíthatják a vízfolyások áramlását, a talaj savanyúvá válásához és sótartalmának növekedéséhez vezethetnek, és növelhetik a tűz kockázatát.

A kormányoknak kiemelten kell kezelniük a kutatásokat annak bemutatására, hogy a biológiai sokféleség milyen szintje elegendő ahhoz, hogy egy terület megőrizze a természetes egyensúlyát és ellenálljon a különféle környezeti tényezőknek. A különféle növényfajokat körülvevő hidrológiai folyamatok megértésével és megőrzésével, képesek lesznek jobban kezelni a Föld korlátozott vízkészleteit, – összegezte tapasztalataikat Irena Creed.

Forrás: 
portalspozywczy.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezt tegyük, hogy többé ne okozzon bosszúságot az őszi avar

Az őszi kerti munkák sokak számára inkább fáradtságot jelentenek, mint gondtalan kikapcsolódást, hiszen a lehullott falevelek folyamatos összegereblyézése kimerítő tevékenység lehet. De nem akkor, ha tudatosan és kreatívan állunk a kerti munkához! A STIHL szakértői szerint ugyanis mindez jelentősen megkönnyíthető, ha néhány egyszerű praktikát alkalmazunk.

A jövő erdészei a Pilisi Parkerdőnél

A klímaváltozás és az erdők iránti folyamatosan növekedő rekreációs és turisztikai igények olyan összetett és folyamatosan változó szakmai elvárásokat támasztanak az erdőgazdálkodási ágazattal szemben, amelyeket csak megfelelő ismeretekkel rendelkező, felkészült szakemberek képesek kielégíteni. Kulcsszerepet játszik ebben az erdésztechnikusok képzése is.

A borturizmus az egyik legnépszerűbb a járvány ideje alatt

A Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából egy elemzőcsoport adatai alapján, idén jelentősen megnőtt hazánkban a borászati rendezvények iránti érdeklődés, egész pontosan 50 százalékkal meghaladta a tavaly ilyenkor mért adatokat. Ez magyarázható azzal, hogy az őszi második vírushullám miatt a lakosság szemében felértékelődött a belföldi turizmus, ezen belül is a borturizmus.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Együtt a jövő agrárszakemberei: megállapodást kötöttek a MAGOSZ-os ifjú gazdák és az egyetemi hallgatók

A MAGOSZ Hajdú-Bihar megyei ifjú gazdaköre és a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata közötti megállapodás célja, hogy az egyetemekről kikerülő fiatal agrármérnökök már az egyetemi éveik alatt élő kapcsolatot alakítsanak ki a szakmai szervezettekkel.

Ha én fa volnék

Mesélnek a fák címmel hirdetett pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a PontVelem Nonprofit Kft. A pályázat célja, hogy tudatosítsa a diákok körében az erdő fáinak a klímavédelemben és a mindennapokban betöltött fontos szerepét.

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

13 millió euró gyorssegély a fair kereskedelemnek

Segélyalapot hoznak létre Németországban, célja a fejlődő országokban fenntartható gazdálkodást folytató kistermelők támogatása, hogy a koronavírus-válság idején is meg tudják tartani a dolgozóikat.

Galagonya: gyógybor-, és ketchup ízesítőnek is jó!

A galagonya a szenvedő szívek doktora.Erdei sétáink során gyakran találkozunk mostanában pirosban pompázó galagonya bokrokkal. A galagonya virágos ágvégből – tavasszal - enyhe szívpanaszokra kedvezően ható jóízű tea készül, de a most pirosló termések is felhasználhatók...

Óbiródi vadászházak

A Balatontól mindössze 50 kilométerre található a Tolna megyei Óbiród. A legendákkal övezett festői erdőrengeteg legmélyén várja visszajáró és új, étkező és megszálló vendégeit a Gyulaj Zrt. két egymás szomszédságában álló patinás vadászháza.