Back to top

Hölgy puskával

Örültem, hogy a találkozónkra Juhász Lenke nem erdész egyenruhában érkezett. A legtermészetesebb módon viseli elegáns vadász kosztümjét, a Diana Vadászhölgy Klub tagjaként remekül illik rá. Finom rajzolatú ékszerei szintén mestermunkák. A csinos külső határozott egyéniséget rejt.

Azaz nem is rejti, hiszen a Vértesi Erdő Zrt. közjóléti és vadgazdálkodási osztályvezetőjeként férfias szakmában kell nap mint nap bizonyítania. A szegedi lánynak az általános iskola után tanárai a gimnáziumot ajánlották, de vette a bátorságot és inkább a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolát választotta. Szerette volna követni a családi hagyományt, hiszen édesapja és bátyja is erdőmérnök. „Apám azt mondta a tanároknak: én is el tudtam dönteni ennyi idős koromban, hogy mi szeretnék lenni, hát kinézem ezt a lányomból is.” – magyarázta a Vértesi Erdő Zrt. szakembere, láttatva, hogy otthon megbíztak benne és örömmel fogadták a választását.

Tudja viselni

A vadászhölgy visszafogott, ám annál stílusosabb megjelenése is tükrözi a hivatását. Hrivnák Tünde ókalocsai hímzéssel díszített Wondeer vadászkollekcióját Eördögh Katalin ékszerremekművei teszik még elegánsabbá. Az ötvösmester a Lenke édesapja által elejtett gímbika gyöngyfogát foglalta a nyaklánc medáljába és a fülbevalókba. Gyűrűjén pedig a szalonka jelenik meg, mely kedvenc madárfaja. Bár a szalonka vadászati idénnyel nem rendelkezik, de a szakmai kutatás, monitoringozás során ugyanolyan élményekkel lehetünk gazdagabbak. „Szüleim már nagyon korán magukkal vittek a vadászatokra, éppen csak járni tudtam” – osztotta meg, honnan eredhet az elköteleződés. A szalonkahúzáshoz az ébredő tavaszi erdő, a friss föld illata és a kökényvirágzás adja a hátteret.

A soproni egyetemi évek után mindenképpen az állami erdőgazdaságok valamelyikénél szeretett volna elhelyezkedni, hogy az addig tanultakat kamatoztathassa. Elsőször mégis a Hortobágyi Nemzeti Parkban lett természetvédelmi őr, onnan hívták a Dalerd Zrt.-hez vadászati ügyintézőnek, majd rövid időn belül kinevezték turisztikai és vadgazdálkodási ágazatvezetőnek.

A Vértesi Erdő Zrt. a vadászati irodájának az élére csábította el, 2020. januártól pedig rábízták a közjóléti és vadgazdálkodási osztály vezetését.

Feladatai ellátásában tudja kamatoztathatja a természetvédelemben szerzett tapasztalatait.

Két éve dolgozik a Vértesi Erdő kötelékében, így ma már egyaránt otthonosan mozog a síkvidéki és a hegyvidéki területeken. „Az apróvad vadászatokat leváltotta a szarvasbőgés” – mondja mosolyogva. Az ötéves egyetemi képzés során felkészítették őket az erdő- és vadgazdálkodás földrajzi adottságokból adódó különbözőségeire, ám Lenke különösen szereti az új kihívásokat. A lőporfüstöt hamar megkedvelte, szülei felügyeletében már gyerekkorában foghatott fegyvert, használatát a lőtéren elsajátíthatta. „Nem a vadászat során kell a fegyverhasználatot gyakorolni és a lőkészséget fejleszteni” – hangsúlyozza. Mivel a lövészetben nem csak a vadászatot látta, rendszeresen csiszolta lőtudását és versenyezni kezdett. Ezzel megpecsételődött a sorsa. Az eredmények hamar jöttek, már a középiskolában Európa- és világbajnoki negyedikként jegyezték.

Tavaly pedig a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel a gyorsított korongvadászat országos bajnokságán, ahol 5 kategóriában, 13 nemzet, 153 versenyzője vett részt.

A kétnapos megmérettetésen a versenyzőknek 200 korongra kellett lövést leadni, és a Vértesi Erdő legnagyobb büszkeségére Juhász Lenke 171 találatot ért el, mely a férfi kategóriában is előkelő eredmény. A korongvadász versenyeken a nők külön kategóriában indulnak, hiszen komoly fizikai megterhelés az egész napos koncentráció mellett cipelni a puskát, a lőszert, főként a gyengébbik nem számára. Az erdőgazdaságok közötti lövészversenyeken Lenke az egyetlen női tag, és fontos szerepe volt abban, hogy tavaly a Vértesi Erdő Zrt. csapata második helyezést ért el. Idén sajnos a koronavírus tett pontot a sorozatra.

A megfontoltság és a rugalmasság, a változni akarás egyaránt jellemzi Juhász Lenkét. Szeret rendszerben gondolkodni és dolgozni, ami osztályvezetőként elengedhetetlen, ugyanakkor szívesen vesz részt új dolgok kitalálásában és megvalósításában. Ahogyan mondja, dinamikusan éli az életét.

Nőként meg kellett küzdenie az elfogadásért, mert sok férfiban a mai napig él az előítélet, ez azonban cseppet sem zavarja.

A nőies külső ne tévesszen meg senkit, határozott jellemet takar.

Juhász Lenke számára az erdő szépsége a változatosságában rejlik. Egészen más növény- és állattársulásokat találunk az alföldön és a hegyvidékeken, de évszakonként is óriásit változik a táj képe. A természet minden nap tud újat mutatni, ami már önmagában varázslatos. „Sokan nemtetszésüknek adnak hangot, hogy kivágják a fát, miközben nem látják benne azt a gyönyörű bútort, aminek az alapanyagát adja, vagy a kandallótüzet egy téli estén. De azt se feledjük, milyen gyönyörű facsemete nő a helyén az erdészek jóvoltából. Ebben rejlik az erdő és a szakma szépsége.”

A vadgazdálkodás is tervszerű, ellenőrzött. „Mi, vadászok nem azért fogunk puskát, hogy mindenáron leterítsük a vadat” – magyarázza, ám gyorsan hozzáteszi, át kell élni a vadászlázat is. Lenke nem az az ücsörgős típus, jobban szereti a vadászatok mozgalmasabb részét, a társasvadászatokat, ahol megoszthatják egymással élményeiket.

Mind az öt nagyvadfajunknak meghatározott vadászati idénye van, de a hímet legeredményesebben a párzási időszakban – amelyhez vadfajonként külön szakkifejezés tartozik – ejthetjük el, és ennek a hangulata, izgalma magával ragadhatja a természetjárókat is.

A gímszarvasbőgést szeptemberben, a dámszarvas barcogását október tájékán hallhatjuk, a muflon berregése novemberre esik, míg a vaddisznók eredendően október végétől, december közepéig búgnak. Ezektől teljesen eltérően, őzek július-augusztus hónapokban üzekednek.

Az erdő közjóléti szerepe napjainkban egyre nagyobb jelentőségű. A Pilis után a Vértes a második leglátogatottabb hegysége az országnak. Az erdőgazdaság erdeit évről évre többen felkeresik, ami örvendetes, hiszen azért dolgoznak, hogy munkájuk gyümölcsét más is élvezhesse. A koronavírus hatására pedig talán még többen mozdulnak ki a természetbe, hiszen erdei környezetben biztonságban érezhetjük magukat. Bár a vadászat és a természetjárás is folyamatos tevékenység az év során, szerencsére időben kissé még is elhatárolódnak. Míg a vadgazdálkodás dandárja szeptembertől február végéig tart, a kirándulókat inkább az erdő márciusi ébredezése vonzza.

„A szeptemberi szarvasbőgés vadászatilag a legaktívabb időszak, ám az erdők látogatását akkor sem korlátozzuk, szem előtt tartva a társadalom és a tulajdonosi jogokat gyakorló Agrárminisztérium elvárásait az erdők közjóléti szerepéről” – hangsúlyozta a szakember.

De milyen is a Vértes? Már önmagában gyönyörű természeti képződmény. Dimbes-dombos, könnyű terep, ám olyan sziklavonulatokkal, amelyeket a hegymászók is jegyeznek. Napjainkban sajnos a vízhiány okoz gondot mind a vadgazdálkodásban, mind az erdőgazdálkodásban.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.