Back to top

Lángba borult erdők

Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!

Az út, mint tűzpászta
Fotó: Bárdos Bence
Hazánkban az erdőkben, mezőkön, kaszálókon keletkező tüzek fő kiváltó oka az emberi hanyagság, illetve a szándékos gyújtogatás. A szabadban a tűz terjedését nem állítja meg a ház fala vagy a helyszínre siető tűzoltók vízsugara; növényről növényre, fáról fára terjed a láng, akár több tíz, több száz hektáron elpusztítva az élővilágot.

Jogos a kérdés, hogy ilyen helyzetben mi segíthet. Fülembe cseng dr. Varga Szabolcs egykori erdővédelmi professzorom mondata, mely a soproni tanulmányaim alatt belém vésődött:

„Az erdőtűz elleni védekezés leghatékonyabb módja a megelőzés!”

Széles erdei tűzpásztákkal, kevésbé tűzveszélyes, elegyes erdőállományok létrehozásával, tűzőrség működtetésével, tűzgyújtásra vonatkozó jogi szabályozással, tűzgyújtási tilalom elrendelésével megelőzhető az erdőtűz. Ha azonban mindezek ellenére felcsapnak a lángok, a tűz csak jó helyismerettel rendelkező, felkészült, gyakorlatias és bátor szakemberek áldozatos munkájával állítható meg, kisietnek a helyszínre és mentik, ami menthető.

Égő faanyag
Fotó: Bárdos Bence

Szomorú, hogy az országos tűzgyújtási tilalom ellenére több mint 30 erdőtűzhöz riasztották a katasztrófavédelem és az EGERERDŐ Zrt. kollégáit idén tavasszal. A tüzet minden esetben szándékos gyújtogatás okozta.

A tűz jellemzően magántulajdonban lévő füves területekről, legelőről vagy bozótos ingatlanról terjedt tovább az állami erdőbe.

Kollégáim felmérése alapján a lángok főként avartüzeket és kisebb részben törzstüzeket okoztak összesen mintegy 150 hektár erdőben, amelynek harmada állami tulajdon.

Az EGERERDŐ Zrt. munkatársai a katasztrófavédelem szakembereivel, civil segítséggel, többségében kézi eszközökkel és vízzel oltották a felcsapó lángokat, hogy elkerüljék az erdő élővilágának jelentősebb mértékű károsodását. A tűz intenzitásától függően a katasztrófavédelem munkáját 6-12 fős erdész csapatok segítették, az avartűzben hatékony védekezési módok alkalmazásával, tűzcsapókkal, földeléssel vagy ellentűz gyújtásával.

Már évek óta a Szilvásváradi Erdészet területén fordul elő a legtöbb tűzeset.

Ég és föld
Fotó: Bárdos Bence
A legveszélyeztetettebb helyeken az erdészet kollégái még kora tavasszal tűzpásztákat nyitottak és folyamatos tűzőrséget tartottak. Emellett egy új eszközt is kipróbáltak az oltásban, a gépi lombfúvót, mely igen hatékonynak bizonyult az avartüzek megfékezésében.

A károsodott erdők többsége Arló, Csernely és Ózd települések határban található, de Cered, Bükkszenterzsébet és Bélapátfalva erdeiben is felcsaptak már a lángok idén.

A készletezett faanyagban és az erdőállományban okozott kár mértéke meghaladja a 3 millió forintot, a csemeték és fiatal állományok növekedésének tűz miatti megtorpanásából eredő kiesést nehéz megbecsülni.

Erdészeink helytállását, áldozatkész munkáját hálásan köszönjük! Bízunk benne, hogy a kizöldült természetben csak a nyári nap sugara okoz igazi forróságot.

Vigh Ilona

EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.