Back to top

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

A sajtótájékoztatón Hollósi Dáviddal, a Takarékbank Zrt. Agár üzletág ügyvezető igazgatójával az idei nehéz évről, az agrárvállalkozások helyzetéről beszélgettünk, míg Mezei Dávidot, a Takarékbank Zrt.
uniós agrártámogatási igazgatóját a Közös Agrárpolitika jövőjéről, a következő időszak támogatásai feltételeinek lehetséges alakulásáról kérdeztük.

MMG - Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

A Takarék AgrárTrend Index értéke a 48 pontos skálán az idei év harmadik negyedévének végén 30,5 pontra emelkedett, ami három ponttal magasabb az előző negyedévinél.

Szinte valamennyi termékpályán emelkedtek az index értékpontjai, az egyedüli csökkenő tendencia a sertéságazatban látható, amelynek piaci viszonyait az ASP alakítja.

A felmérések alapján a legpesszimistábbak a baromfi termékpálya szereplői, még akkor is, ha mérhető javulás látszik az előző negyedévhez képest. Az első járványhullám után, a belföldi turizmus, az idegenforgalom fellendülésével, a szőlő-bor termékpályán az előző negyedévben tapasztalt bizonytalanság jelentősen mérséklődött, emellett a szántóföldi növénytermesztésben tapasztalt aszályok és más időjárási anomáliák kisebb mértékű terméskiesést okozott a vártnál, így 4-5 pontos emelkedést hozott az elmúlt negyedév.

De mi is pontosan a Takarék AgrárTrend Index?

A Takarékbank olyan agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatót alkotott, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelése alapján, és hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt tudja jelezni, hogy merre tart az adott ágazat vagy alágazat, a teljes magyar agrárium.

Az index két komponensből tevődik össze. A hangsúlyosabb rész egy százas ügyfélbázis részére küldött kérdőívre alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják.

A válaszok 30%-ban kisüzemektől, 30%-ban középüzemektől és 40%-ban nagyüzemektől érkeznek, ugyanakkor a válaszadók területi megoszlása az egyes agrárágazatok területi eloszlását is leköveti.

Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: 1. termelői, 2. nagykereskedők, logisztikai szereplők, 3. élelmiszer-feldolgozók, 4. élelmiszer-kereskedők. Ezen osztályokon belül három kockázati csoportot alkotnak: input, munkaszervezés, output. Az ügyféltapasztalatokat ezekbe az egységekbe illesztik, az elemzői előrejelzéseket pedig a teljes termékpályára vetítik.

Az ügyfelek megkérdezéseiből a hitelintézet agrárelemzői megállapították, hogy a gyengülő forintárfolyam 5-10 százalékos drágulást eredményezett (főként az importból származó inputanyagok esetében), ugyanakkor az exporttermékeknél ez magasabb bevételt jelentett, javítva ezzel a termékpálya jövedelmezőségét.
Fotó: Takarékbank

A szántóföldi növénytermesztők is rendre dráguló importanyagokról számoltak be, viszont az aszály a vártakhoz képest kisebb terméskiesést okozott, amihez belföldi és értékesítési árak párosulnak, így itt átlag feletti indexértéket lehetett tapasztalni.

A kertészeti szektorra, mint munkaigényes ágazatra kitérve, nehézségeket okoz az ott megjelenő munkaerőhiány, emiatt a későbbiekben számítani lehet arra, hogy a gyümölcsök átkerülnek a prémium termékek kategóriájába, míg a zöldségtermesztők több esetben átalakult kereskedelmi csatornákat tapasztaltak.

A szőlő-bor termékpályán gyors alkalmazkodásra volt szükség: számos termelő közvetlenül a kiskereskedelem irányába nyitott, emellett az online értékesítést favorizálták. A lédig borokat előállító pincészetek megnövekedett keresletről és a korábbinál magasabb árakról számoltak be.

A tojáságazatban és a tejágazatban, ahogy az előző negyedév esetében, továbbra is kielégítő felvásárlási árakról lehet beszélni.

A nyers tejre például a megnövekedett hazai feldolgozó kapacitások olyan értelemben hatottak pozitívan az ágazatra, hogy az esetlegesen szűkölő exportlehetőségeket a termelők fel tudták váltani hazai kapcsolatokkal.

Az állattenyésztés oldaláról a húsmarha-termékpálya szereplői alapvetően a kedvező árfolyamhatásokat élvezik, nem mutatnak számottevő keresletcsökkenést (egyelőre).

Bizakodásra ad okot az amúgy pesszimista baromfiszektor, ami mindössze 4 ponttal van lemaradva a teljes agrárium indexértékétől.

Miután hazánk megkapta idén szeptemberben a madárinfluenza mentes státuszt, később pedig feloldásra került a távol-keleti piacunk, sokat jelentett az ágazatnak, ugyanakkor továbbra is jelentős felhalmozott készletekről számoltak be a megkérdezettek, ami kissé túlkínálatos piacot mutat, ami alapvetően a feldolgozói árakban is megmutatkozik.

Valamennyi termékpálya közül a legnagyobb indexben történő csökkenés a sertéságazatban mutatkozott.

Ennek fő oka az idén szeptember 10-én, Németországban megjelenő afrikai sertéspestis, amelynek velejárója a Kína oldaláról érkező importtilalom. Az átvételi árakban mintegy 10 százalékos csökkenést lát a hitelintézet a piacon, amely a német Tönnies vágóhíd átmeneti bezárásának következménye, továbbá a megváltozott keresleti-kínálati viszonyoké. Takarékbank szerint az ASP németországi megjelenése drasztikusan átrendezheti az európai sertéspiacot, és egyelőre kikalkulálhatatlan, hogy milyen további változások lehetségesek a piacon belül.

A harmadik negyedévi felmérésnek talán a legfontosabb üzenete az integrációs kapcsolatok felértékelődése.

A pandémia következtében kialakult bizonytalan piaci helyzetekhez a kistermelők önmagukban kevésbe tudtak volna alkalmazkodni: a több esetben éves keretszerződésben rögzített input-output árak a kis- és közepes termelőknek kiszámíthatóságot biztosítanak, ami jelen piaci helyzetben talán a legfontosabb.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ausztrália több mint 30 millió tonnára becsüli az idei búzatermést

Az ausztrál gazdálkodók, ha minden jól alakul, több mint 30 millió tonna búzát fognak betakarítani ebben a szezonban. Az elmúlt időszak kedvező időjárása, a sok eső miatt 10 százalékkal több termést jósolnak a szakemberek, mint szeptemberben.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

Holnap végre megtudjuk, ki lesz az Év Bortermelője 2020-ban

Idén rendhagyó módon, online keretek között kerül megrendezésre az „Év Bortermelője Magyarországon 2020” díj kihirdetése. A Magyar Bor Akadémia elnöksége holnap délelőtt bontja ki a szavazatokat tartalmazó borítékokat.

A Közös Agrárpolitika kilátásai a következő években

Az új Közös Agrárpolitika esélyt ad az mezőgazdasági termelőknek, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható termelést folytassanak – hangsúlyozta Janusz Czesaw Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Helyenként már leesett az idei első hó

Télies idővel búcsúzott az idei ősz, az északkeleti országrészben átmeneti hóréteg is kialakult, melyről részletesen beszámolunk. A folytatásban jelentősen megenyhül az idő, újabb csapadék is érkezik, főleg a Dunántúlra, ahol a november jelentős csapadékhiánnyal zárt.

Érmes gúthi dámbikák a rendhagyó szezonban

A koronavírus járvány miatt rendhagyó dámszezont zárt a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészete. A világhírű, kétszeres Edmond Blanc-díjas vadászterületen a megszokottnál jóval kevesebb, 64 lapátos bikát ejtettek el a vadászok.

A magyar piac meghatározó szereplője

Az egyetlen termelői tulajdonban lévő, egyben a második legnagyobb magyar tejipari cég ez év júliusában tartott taggyűlésén újabb 3 évvel meghosszabbították Rózsás Mónika ügyvezető igazgató megbízatását. A pénzügyi szakember 2018 őszén vette át a vállalat irányítását, aminek korábban a gazdasági igazgatója, illetve ügyvezetőigazgató-helyettese volt.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Új mobilalkalmazás méri a növényvédelmi termékek környezeti hatását

Egy olyan új mobilalkalmazás vált elérhetővé, amely segíti a termelőket a növényvédelemben és abban, hogy alkalmazkodóképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasági termelési rendszereket alakítsanak ki.

Az importsertés nyomja mélyre az árakat

Elsősorban az import hatására tovább esett az élő sertés ára, ami a magas kukorica- és szójaárakkal tetézve sok termelőnek már önköltség alatti értékesítést jelent - írta a Világgazdaság csütörtökön.