Back to top

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.

Műtrgyaszórás
Fotó: pixabay.com
Az amerikai Auburni Egyetem szakemberei által vezetett, 14 ország 48 kutatóintézete tudósainak részvételével végzett kutatás célja az volt, hogy az eddigi legátfogóbb értékelést készítsék el az erős üvegházhatású gáz, a nitrogén-oxidul összes forrásáról és elnyelőiről.

Megállapították, hogy a nitrogén műtrágyák növekvő felhasználása az élelmiszer-előállítás során világszerte növeli a nitrogén-oxidul (N2O), közismert nevén kéj- vagy nevetőgáz koncentrációját a légkörben.

Ez az üvegházhatású gáz 300-szor erősebb, mint a szén-dioxid, és körülbelül 120 év alatt bomlik le. (A másik két leginkább üvegházhatású gáz közül a szén-dioxid akár 200 évig is a légkörben marad, a metán lebomlási ideje 8-12 év.)

Trágyadomb
Fotó: pixabay.com
„A légköri nitrogén-oxidul növekedésének meghatározó része a mezőgazdaságból származik, és az állatok táplálékára és takarmányára vonatkozó növekvő kereslet tovább növeli a globális N2O-kibocsátást" - magyarázza a tanulmány vezető szerzője, Hanqin Tian, a Nemzetközi Éghajlati és Globális Központ igazgatója.

A kutatási eredmények a klímaváltozást tekintve riasztó tendenciára utalnak: a N2O-kibocsátás 2018-ra 20 százalékkal nőtt az iparosodás kora előtti időszakhoz képest: az 1750-es 270 ppb-ről 331 ppb-re.

A leggyorsabb növekedést az utóbbi 50 évben figyelték meg az emberi tevékenység által előidézett kibocsátás miatt.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a globális nitrogén-oxidul-kibocsátás legnagyobb mértékben Kelet-Ázsiából, Dél-Ázsiából, Afrikából és Dél-Amerikából származik. A szintetikus műtrágyák kibocsátása Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban dominál, míg az afrikai és dél-amerikai N2O-kibocsátás nagy részét az állati trágya felhasználása adja. A kibocsátás növekedése a legnagyobb mértékben a feltörekvő gazdaságokban tapasztalható, különösen Brazíliában, Kínában és Indiában, ahol nőtt a növénytermesztés és az állatállomány. A tanulmány legmeglepőbb eredménye azonban az volt, hogy a nitrogén-oxidul-kibocsátás jelenlegi tendenciái nem kompatibilisek a Párizsi Megállapodás éghajlati célkitűzéseivel.

Hígtrágya-kijuttatás
Fotó: pixabay.com
„Európa az egyetlen régió a világon, amely az elmúlt két évtizedben sikeresen csökkentette a nitrogén-oxidul-kibocsátást.

Az üvegházhatású gázok és a levegőszennyezés csökkentésére, valamint a műtrágya-felhasználás hatékonyságának optimalizálására irányuló ipari és agrárpolitika hatékonynak bizonyult. Ennek ellenére további erőfeszítésekre lesz szükség Európában és globálisan is.” – mondja Wilfried Winiwarter a tanulmány társszerzője, az IIASA Levegőminőségi és Üvegházhatásúgáz-program vezető kutatója.

„Ez a tanulmány azt mutatja, hogy most átfogóan megértettük a nitrogén-oxidul hatásait, ideértve az éghajlatra gyakorolt hatásokat is” - teszi hozzá Rona Thompson, a Norvég Légkutató Intézet vezető tudósa. „Képesek vagyunk felmérni és számszerűsíteni a nitrogén-oxidul-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedéseket, és ezek közül számos intézkedés javítja a víz és a levegő minőségét is, előnyös mind az emberi egészség, mind az ökoszisztémák számára.”

Műtágya
Fotó: pixabay.com
„Ez az új elemzés teljes körű újragondolást követel meg a nitrogén műtrágyák globális felhasználásának és visszaélésének módjairól, és arra ösztönöz bennünket, hogy fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazzunk az élelmiszer-előállítás módjára, ideértve az élelmiszer-pazarlás csökkentését is”

- jegyzi meg Josep “Pep” Canadell, az ausztráliai Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Szervezet Klímatudományi Központjának vezető tudósa. „Ezek az eredmények hangsúlyozzák a N2O-kibocsátás világszerte történő csökkentésének sürgősségét és lehetőségeit, hogy elkerüljék a legsúlyosabb éghajlati hatásokat.”

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/IIASA Press

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A Közös Agrárpolitika kilátásai a következő években

Az új Közös Agrárpolitika esélyt ad az mezőgazdasági termelőknek, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható termelést folytassanak – hangsúlyozta Janusz Czesaw Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Rengeteg szemetet szállítottak el ősszel az erdőkből

Az állami erdőgazdaságok az őszi időszakban 1100 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtöttek össze az általuk kezelt erdőterületen a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. A munka azonban még korántsem ért véget, az Agrárminisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok területén év végéig folyamatos a hulladékmentesítés.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Rekord vadlúdlétszám Tatán

A Tatai Vadlúd Sokadalom szerint az 1980-as évek közepétől nem számoltak össze annyi vadludat a természetvédelmi szakemberek a tatai Öreg-tavon, mint e hét hétfőjén. De a hét még újabb rekorddal kecsegtethet az elmúlt napok történései alapján, ugyanis már november 25-e óta érzékelhető volt az intenzív vadlúdvonulás.

Nagyteljesítményű traktort adott át az AGRI CS Magyarország Kft. Mezőhegyesen

Az AGRI CS Magyarország Kft. egy nagyteljesítményű CASE IH Quadtrac traktort adott át Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-nek 2020. november 12-én. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. egyik alaptevékenysége a szántóföldi növénytermesztés és azon belül is a búza, árpa, hibridkukorica vetőmagtermesztés.

Támogatások és pályázatok: Kistermelőknek szóló átalánytámogatás

Már zajlik a mezőgazdasági kistermelői támogatási program kérelmezési szakasza, valamint ültetvénytelepítési pályázat is várható a közeljövőben. A konstrukciók komoly segítséget jelenthetnek az érintetteknek, ráadásul még néhány napig a szőlő szerkezetátalakítási program is nyitott.

Gombák és fonálférgek nemzetközi adatbázisa

22 európai nyelven, köztük magyarul is elérhető a talajban kórokozó gombák és fonálférgek nemzetközi adatbázisa a www.best4soil.eu honlapon keresztül.

Indiai kutatók uborka héjából állítanának elő csomagoló anyagot

Ne dobjuk el az uborka héját! Csomagolóanyagnak még jó lehet. Az (IIT) indiai Kharagpur Technológiai Intézet kutatói a magas cellulóz-tartalmú uborkahéjból cellulóz nanokristályokat hoztak létre, amelyek élelmiszer-csomagolóanyagok előállítására alkalmasak.