Back to top

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

A Merida kifejezetten nagy asszimilációs levélfelületű, teljesítménye kísérleti körülmények között meghaladta a 16 tonnás hektáronkénti átlagtermést
A Merida kifejezetten nagy asszimilációs levélfelületű, teljesítménye kísérleti körülmények között meghaladta a 16 tonnás hektáronkénti átlagtermést

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Új munkarendet alakítottak ki, hogy a dolgozók minél kevesebbet találkozzanak egymással, minden munkakörben kötelező az előzetes fertőtlenítés, és még a cég központjába is csak előzetes egyeztetés alapján lehet bejutni. Ilyesmire még nem volt példa a vállalat fennállása óta – igaz, nem is volt koronavírus-pandémia. 

Ennek ellenére sem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. Ennek ellenére a Magyar Mezőgazdaság tudósítójának ezúttal is lehetővé tették, hogy személyesen nézze meg a látnivalókat, amiben Honti László, a KITE Innovációs Főigazgatóságának fejlesztőmérnöke és dr. Tóth Árpád, a KITE Vetőmag üzletágának termeltetési
és marketingkoordinátora volt a segítségére. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Az Armagnac egy FAO 480–500-as szemes hibrid, eddigi legjobb eredménye kísérleti körülmények között 18,9 tonna volt
Az Armagnac egy FAO 480–500-as szemes hibrid, eddigi legjobb eredménye kísérleti körülmények között 18,9 tonna volt

Aki szeretné behatóbban megismerni a KITE hibridkukorica-kiválasztási programját és a hibridjeit, az nem elsősorban az egyes hibridek tulajdonságairól hallhat – de természetesen azokról is – a felvételen, hanem megismerheti azokat a feltételeket, amelyek alapján döntenek egy-egy hibrid sorsáról. Tehát korántsem pusztán egy hibridszemle, jóval több és összetettebb annál – és ami a leglényegesebb, szakszerű. A KITE ajánlatában szereplő kukoricahibridek előzetes adaptációs vizsgálaton esnek át. Ha ennek során meggyőződnek egyikük figyelemre méltó és hasznos tulajdonságairól, azután következnek a hosszadalmas vizsgálatok, a termesztéstechnológiai kísérletek és a technológiai adaptációs vizsgálatok, hogy a lehető legpontosabb ajánlatot tudják tenni a gazdáknak.

A Loupiac bárhol, bármelyik másik hibriddel versenyre kel
A Loupiac bárhol, bármelyik másik hibriddel versenyre kel

A hibridkukorica-vetőmagvakat évről évre eltérő termőhelyen vizsgálják, és mindegyiket – különböző technológiai színvonalon – adaptációs vizsgálatnak vetik alá, hogy megalapozottan döntsenek az általuk ajánlott hibridről. Évenként változó számú kísérletet állítanak be az ország minden részében. Van, amikor 11 helyen, más években 17 helyen is vizsgálják a kukoricákat. A KITE első szűrője ebben a témakörben az ország különböző részeiben beállított négyismétléses kisparcellás fajtakísérlet. Ezekben még több mint 40 hibridet vesznek górcső alá, azt nézve, hogy különböző technológiai körülmények között hogyan vizsgáznak.

A KITE Zrt. hibridkeresési filozófiája alapvetően az, hogy új, Magyarországon általában még nem tesztelt fajtajelölteket keresnek, hogy összehasonlítsák őket a hazai sztenderdekkel. Ennek során képet kapnak nemcsak az adott hibrid termőképességéről, hanem arról is, hogy az hogyan képes alkalmazkodni az esetleg gyengébb termesztési feltételekhez. Az ezután következő tüzetes vizsgálatban az előzetesen bizalmat nyert hibridek trágyázási, növényvédelmi, tőszám-, vetésidő- és csávázási-agrotechnológiai igényei kerülnek előtérbe. Először kisparcellán figyelik meg őket, majd üzemi táblaméretben is megismétlik a vizsgálatokat, hogy minél hitelesebb információkat tudjanak adni róluk.

A Fornad erős gyökérzetű, erős szárú, jó felépítésű hibrid, a kísérletben 17,6 tonnát adott
A Fornad erős gyökérzetű, erős szárú, jó felépítésű hibrid, a kísérletben 17,6 tonnát adott

A kisparcellás kísérletekben jól szereplő hibrideket azzal a technológiával emelik be az úgynevezett mezoparcellás tesztekbe, amelyek mellett a legjobban szerepelt az adott kukorica. Ezek a vizsgálatok a hozamtöbblet abszolút értékelésére is jobban alkalmasak.

Évi 5-10 mezoparcellás kísérletet állítanak be.

Ezekben a legkisebb tábla mérete elméletileg 0,1 hektár, de náluk szinte mindig nagyobb ennél. A mezoparcellás kísérletek vizsgálatainak egy részét egyetemekkel közösen végzik, de a tesztek túlnyomó többségét saját apparátusával és gépeivel végzi el a KITE. Egyedülálló módon az országban két helyszínen, Dalmandon és Nádudvaron talajművelési változatokban is kipróbálják a kukoricahibrideket.

Manapság prioritás a vállalatnál, hogy mennyire homogén növényállományt lehet kialakítani egy hibridből. Ez azért vált fontossá, mert az utóbbi 3 évben végzett kelési vizsgálatok alapján ez döntően befolyásolja az egységnyi területen elérhető termés nagyságát.

Úgynevezett multifaktoriális talajműveléses parcellákon az utóbbi 3 évben osztályozott és nem osztályozott vetőmagvakat vetettek, a kikelt töveket pedig 24 óránként, minden nap ugyanakkor különböző színű pálcikákkal jelöltek meg, hogy követhessék a növények fejlődési ütemét egymáshoz képest.

A kérdésben a végső szót az egyes növényeken képződött csövek súlya jelentette. A vizsgálat szerint a korábban kelő növények a később keltekhez képest egészen az érés befejezéséig megtartják az előnyüket, még ha ez szemmel nem is érzékelhető. Az alak és méret szerinti osztályozott, homogén vetőmagból kikelt kukoricaállomány minden esetben egységesebb volt ahhoz képest, amelyik nem osztályozott vetőmagból állt.

A csövek mérése után még ennél is pontosabb információhoz jutottak: kiderült, hogy kukorica esetében a 48 órán belül kikelő tövek csöveinek szinte azonos a tömege, a később kikelt növények csöveinek tömege pedig statisztikailag igazolható módon elmarad az első két napon kikeltekétől.

E kísérlet alapján a KITE immár azt tekinti homogén kukoricaállománynak, amiben a növények 90 százaléka a kelés kezdetétől számítva 48 órán belül kikel.

Ez alapján belátható, hogy nem véletlen, hogy az USA-ban tapasztaltakra hivatkozva ilyenkor mindig elmondják: az ottani farmerek, akik nagy területen foglalkoznak növénytermesztéssel, szinte minden egyes munkát bérvállalkozóknak adnak ki – kivéve a kukorica vetését. Azt mindenki maga szereti elvégezni, hogy biztos lehessen a tökéletes vetésben. Az amerikai farmerek szemében a vetésre való odafigyelés mindennél fontosabb.

Honti László: a DUO system technológia fenyércirokkal és más veszélyes gyomnövényekkel súlyosan fertőzött területeken is lehetővé teszi a termelést
Honti László: a DUO system technológia fenyércirokkal és más veszélyes gyomnövényekkel súlyosan fertőzött területeken is lehetővé teszi a termelést

A KITE szakemberei segítenek a vetőgépek, a vetőegységek kiválasztásában és a beállításukban. Akár azt is megmondják, hogy az adott vetőgéphez milyen minőségű vetőmagot használjanak, vagy hogy milyen sebességgel mehetnek vetés közben a traktorok.

Mindehhez a KITE Zrt. maga termelteti és dolgoztatja fel a kukorica vetőmagot, sokkal szigorúbb belső előírások szerint, mint amilyet a hatályos jogszabályok előírnak. Igaz, ennek a szigorúságnak megvan az ára. A magasabb minőség elérése érdekében előre bekalkulált módon, magasabb feldolgozási veszteséggel dolgoznak, aminek következtében a kinyert vetőmag mennyisége kevesebb, ám a minőség javul.

Mostanra azt hihettük, hogy a négy évtizeddel ezelőtt slágertémának számító Cold-teszt feledésbe merült, de idén kiderült, hogy nem, a KITE a mai napig elvégezteti ezt a vizsgálatot. Nem divatból, hanem azért, hogy a gazdáknak meg tudják mondani, melyek azok a hibridek, amelyek 90 százalékos Cold-teszt-eredményük alapján már március végén, április elején vethetők – illetve, hogy melyikkel kell feltétlenül megvárni, amíg a talaj felmelegszik 10-12 Celsius-­fokra.

Az egyéb értékmérőkben – terméshozam, éréskori vízleadás, rezisztencia, tolerancia stb. – a hazánkban megszokottakat követik. Viszont ha valamelyik hibrid éréskori szárszilárdságát problémásnak találják, azt akkor is kizárják fajtaajánlatukból, ha egyébként kimagasló rekorddal kecsegtet.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges talaj - Egyre inkább felértékelődik

A 21. század legjelentősebb megoldandó feladatai között első helyen az energia, a tiszta ivóvíz iránti igény kielégítése és az egészséges talaj megóvása áll.

Létrehozták a növényfajok legnagyobb katalógusát

Új, kibővített növényfaj katalógust tettek közzé, amelyben német kutatók több mint 1,3 millió fajt ismertetnek.

Online étterem a nagy ukrán éhínség ételeivel

Ételek krumplihéjból, nyírfakéregből, kukoricacsutkából, ezekkel a fogásokkal emlékeztek meg a nagy ukrán éhínség áldozatiról a napokban. Egy virtuális étteremben mutatták be azokat az ételeket, amelyek megmentették az emberek életét, a szervezők ezzel hívták fel a figyelmet a történelmi eseményre.

Tartsuk életben a talajt, védjük meg a biológiai sokféleséget!

December 5-én a Talaj világnapját ünnepeljük, az idei kampány felhívja a figyelmünket arra, hogy a földfelszín alatt lévő baktériumok és giliszták nélkülözhetetlenek a talajban végbemenő folyamatokhoz. Az emberiség közel 11–12 ezer éve foglalkozik a talaj művelésével.

Precíziós gazdálkodás - A cél: a tábla legkisebb részén maximalizálni a jövedelmezőséget

A vírusválság miatti idei rendkívüli események még inkább rávilágítottak arra, mekkora jelentősége lehet az okos megoldások alkalmazásának a hazai agráriumban. Az Agrárszektor Konferencia egyik szekciójának fő témáját az adta, milyen precíziós és digitalizációs eljárásokkal találkozhatnak a hazai gazdálkodók.

A növénykárok jelentős részét a tavaszi fagy és a jégeső okozta

A szélsőséges időjárás komoly kihívások elé állították a gazdákat. A Groupama Biztosító adatai szerint 2020-ban a károk jelentős többségét a jégeső és a tavaszi fagy okozta a mezőgazdaságban. A vagyoni jellegű károk biztosításában tudatosabbak lettek a magyar gazdák

Az advent főszereplői a bogyósok

Ünnepi marketingkampányt indított az olasz Sant' Orsola a bogyósok népszerűsítésére. Adventi kalendáriumként működnek a 125 grammos gyümölcscsomagok, december 24-ig más-más üzenettel. Miután valaki rákattintott az okostelefonjával a Sant' Orsola gyümölcsöt tartalmazó dobozain a QR-kódra, megkapja az aznapi üzenetet.

Megkétszereződtek a termőföldárak kilenc év alatt

Az elmúlt kilenc évben reálértéken kétszeresére nőtt a termőföldek ára Magyarországon. Az évek óta tartó drágulási trend tavaly sem tört meg, mérsékeltebb ütemben, de folytatódott az árnövekedés, egyedül a szőlők átlagára csökkent – derült ki a Takarék Jelzálogbank országos felméréséből.

Ausztrália több mint 30 millió tonnára becsüli az idei búzatermést

Az ausztrál gazdálkodók, ha minden jól alakul, több mint 30 millió tonna búzát fognak betakarítani ebben a szezonban. Az elmúlt időszak kedvező időjárása, a sok eső miatt 10 százalékkal több termést jósolnak a szakemberek, mint szeptemberben.

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.