A szakember kifejtette, hogy a KAP jövőjéről szóló tárgyalások jelentős mérföldkőhöz értek október 19-20-án. A tanácsülésen a jogszabályok első olvasatáról döntöttek agrárminiszterek, azonban az egységes érdekérvényesítés megnehezítette a döntéshozatalt. A döntés első olvasatáról október 22-23-án ülésezett az Európai Parlament, ezt követően pedig Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács háromoldalú tárgyaláson alakítja ki a végső álláspontot a 2023-2027 közötti időszakra.
Jelen állás szerint a várakozásoknak megfelelően, Magyarország kevesebb agrártámogatáshoz jut, mint az előző időszakban, de a csökkenés így is kisebb, mint amire számítani lehetett.
A területalapú támogatás csökkenésének mértéke 4-5% között várható, ugyanakkor a vidékfejlesztésre fordítható támogatások összegében mintegy 14%-os visszaesés prognosztizálható. További kedvező helyzetet teremt, hogy a támogatások kifizetése euróban lett meghatározva, amit az euró-forint aktuális árfolyama kedvezően befolyásol. A közvetlen támogatási rendszer, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák vagy a kisgazdaságok támogatása együttesen biztosítja majd a magyar mezőgazdaság versenyképes fejlődését. Jó hír az állattenyésztőknek és a kertészeknek egyaránt, hogy a termeléshez kötött és – ugyan csökkenő mértékben, de – az átmeneti nemzeti támogatások is megmaradnak
A politika viszont marad, egyre több lesz benne a nemzeti hatáskör, vagyis tagállamok kormányzatai határozzák meg a KAP tartalmát, emellett mindinkább az agráriumon, a gazdákon kívüli szempontok élveznek majd prioritást, mint a környezetvédelem, a klímaváltozás vagy éppen az állatjólét.
Itt jön a képbe az európai zöld megállapodás, ami nemcsak az elkövetkező időszak Európa agráriumának az irányvonalát tűzi ki, de a komplett Európai Uniós szakpolitikát is alapjaiba véve meghatározza. Egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a zöld megállapodás keretében érvényesülő követelmények, emellett számolni kell az agrárköltségvetés szűkülésével is, ami az uniós vidékfejlesztési források csökkenését okozhatják.
A szakember úgy fogalmaz, a zöld megállapodás az Európai Bizottságnak a központi politikai terméke; valóban politikai termék, mégpedig abban az értelemben, hogy a zöld megállapodásban megfogalmazott céloknak a kitűzését nem előzték meg átfogó, részletes hatástanulmányok, vagyis egyértelműen látszik, hogy ez kifejezetten egy politikai indíttatású javaslatcsomag.
Ennek célja, hogy 2050-re Európa klímasemleges legyen. Mit értünk ez alatt? – ennek a fogalomnak egész pontosan még Brüsszelben sem tudták meghatározni a jelentését, hogy mitől válik egy kontinens, jelen esetben Európa klímasemlegessé.
Olybá tűnik, mintha az Európai Bizottság egy felvilágosult abszolutista uralkodó szerepében diktálna, aki hangzatos célokat tűz ki, anélkül, hogy a tagállamokkal és az érdekeltekkel, jelen esetben a gazdákkal ezt egyeztetné.
Ugyanis a zöld megállapodás tartalmának és struktúrájának kialakításakor az Európai Bizottság nem vette figyelembe a mezőgazdaságban érdekeltek véleményét, ezáltal pedig nem lehet hosszú távon fenntartható az európai mezőgazdaság.
youtube://v/Yz8C6xHPZlA
