Back to top

Könnyített adózás, új támogatások: Döntött az Agrárminisztérium

Új adózási szabályozás várható 2021-től az őstermelők és a családi gazdaságok esetében, amely kisebb adminisztrációt, nagyobb átláthatóságot és jelentős könnyebbséget jelent minden érintettnek. Mindeközben új válságkezelési támogatás, új pályázat jelent meg, és egy korábbi keret megemeléséről is döntött a szaktárca.

Átalakul a családi gazdaságok jogi háttere, így 290 ezer őstermelőnek és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó embernek csökkennek az adminisztrációs terhei, a cél a családi gazdaságok erősítése és a generációváltás támogatása – nyilatkozta az agrárminiszter a közelmúltban. Nagy István hozzátette, az erről szóló törvénytervezet értelmében három működési formát alakítanak ki: őstermelő, az őstermelő családi gazdasága és a családi mezőgazdasági társaság.

A módosítások hatására az őstermelőknél 2021-től nő az adómentesség értékhatára: nem terheli szja az őstermelői tevékenységet az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételig.

Az őstermelő magasabb bevételi határig választhatja az átalányadózást: ez a jelenlegi 8 millió forintról az éves minimálbér 10-szeresére nő, ami az idei minimálbért alapul véve 19,3 millió forint.

Az új működési forma az őstermelő családi gazdasága a közös őstermelői tevékenység és a jelenlegi családi gazdaság összevonásával jön létre. Ebben a formában átalányadózást legfeljebb addig választhatnak, amíg a bevétel el nem éri a minimálbér negyvenszeresét, 2020-as adatokkal számolva ez 77,28 millió forint.

Nagy István közölte, a bevételi határokat a mindenkori minimálbérhez kötötték, hiszen így nem kell évente új szabályozást alkalmazni. A családi mezőgazdasági társaságról elmondta, hogy ez a minősítés a hozzátartozók által létrehozott mezőgazdasági gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy erdőbirtokossági társulatok számára válik elérhetővé és ezzel megteremtik az alapját az agrár-generációváltás és a versenyképes növekedés ösztönzésének.

Támogatás a tenyészérték- vizsgálathoz

Az Agrárminisztérium 150 millió forinttal támogatja a magyartarka szarvasmarha fajta genom vizsgálatát. Az ennek köszönhetően létrejövő modern, XXI. századi tenyésztési program segítheti a kiemelkedő értéket képviselő fajta nemzetközi versenyképességének növekedését és tenyésztőinek jövedelmezőbb munkáját – közölte a szaktárca.

Az AM ismertette: a XXI. században a mezőgazdasági termelés és ezen belül a szarvasmarha tenyésztés versenyképességének növeléséhez szükség van a modern eljárások, egyebek között a digitaliázció és a genetika vívmányainak alkalmazására. A szaktárca elkötelezett a mezőgazdaság modernizációjának ösz­tönzésében. Az ezúttal támogatásban részesített eljárás, a genom tenyészérték vizsgálat egy világszerte sikeresen alkalmazott módszer. Ennek során a legkedvezőbb gé­neket, és génkombinációkat hordozó egyedek genetikai profilozását végzik el, ami alapján megvalósulhat egy hatékony, genotipizálás alapú kettőshasznosítású magyartarka nemesítési program.

A genotipizáláson alapuló adatelemzés nélkül a magyartarka fajtát tenyésztők piaci hátrányban vannak olyan más szarvasmarha fajtákat tenyésztőkkel szemben, akiknek már jelenleg is nagy mennyiségű genom tenyész­értékkel kapcsolatos információ áll a rendelkezésére és ezen információkat felhasználva, már a tenyésztés kezdetén tervezni tudják a megszületendő egyed kívánatos tulajdonságait – tették hozzá.

A vizsgálati eljárás jelentős exportlehetőséget is biztosít a tenyésztők számára, a többi között a dinamikusan fejlődő
szarvasmarha-ágazattal rendelkező ázsiai országokba, amelyekben egyre nagyobb számban hoznak létre modern, hatékony szarvasmarha telepeket.

5 milliárd válságkezelésre

Fontos, a gazdálkodókat érintő pénzügyi hír volt a közelmúltban az is, hogy jóval a határidő előtt, már 2020. október 7-én valamennyi érintett termelő számára teljesítette a Magyar Államkincstár (MÁK) a válságkezelésre félretett tartalék kifizetését. Idén 71 ezer gazdálkodó 5,2 milliárd forint összeghez jutott. Ez a kifizetés hozzájárul a gazdálkodók pénzügyi helyzetének javulásához, likviditásuk megőrzéséhez.

A 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves uniós költségvetési keret tervezésekor döntés született arról, hogy a mezőgazdasági termelést, vagy értékesítést érintő súlyos válságok kezelésére uniós szintű tartalékot kell létrehozni (krízistartalék).

A többletforrást az Európai Unió a közvetlen támogatások egy részének visszatartásával képzi minden évben.

Az uniós döntés értelmében amennyiben ezt a tartalékot a pénzügyi év végéig nem használják fel válságkezelésre, úgy a termelők részére azt október 15-ig vissza kell fizetni. A mintegy 71 484 termelőt érintő, 5,23 milliárd forint kifizetését a Magyar Államkincstár a kötelező határidő előtt egy héttel, már 2020. október 7-én teljesítette.

Döntöttek a keretről

Mindeközben a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból az Agrárminisztérium a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások részére 13 jogcímen átmeneti támogatás igénybevételét tette lehetővé.

A támogatási kérelmeket a Magyar Államkincstárhoz lehetett benyújtani júliusban és augusztusban.

2020. október elejéig a 13 jogcímből 8 esetében az Államkincstár már megkezdte a kifizetéseket. Eddig a közel 27 ezer kérelem alapján körülbelül 14,4 milliárd forint támogatást hagytak jóvá.

Négy támogatási jogcímnél az igények meghaladták a keretösszeget. Ezért az Agrárminisztérium szeptember végén döntött a felhasználható keretek megemeléséről annak érdekben, hogy valamennyi jogos igény támogatható legyen. A keretemelést követően a Kincstár október első hetében így további két – a halgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodókat, és a sertéstartókat érintő – jogcímen tudta megkezdeni a támogatások kifizetését 3,3 milliárd forint utalásával.

Új támogatás kisüzemeknek

A napokban a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent a mezőgazdasági kisüzemek támogatására 2,5 milliárd forint keretösszeggel kiírt pályázati felhívás. A szaktárca közölte: az Agrárminisztérium elkötelezett a mezőgazdasági kistermelők tevékenységének támogatása, lehetőségeik bővítése iránt.

Ezért az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását elősegítendő, továbbá a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése érdekében került sor a pályázat megjelentetésére.

Támogatási kérelmet őstermelők, mikrovállalkozásnak és mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók, vagy szociális szövetkezetek nyújthatnak be. A pályázat benyújtásának alapfeltétele annak igazolása, hogy a pályázó a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró STÉ (Standard Termelési Érték), de legfeljebb 6000 euró STÉ értékű termelési potenciállal (üzemmérettel) kizárólagosan rendelkezett, vagy ezzel megegyező nettó árbevételt ért el mezőgazdasági termelésből vagy mezőgazdasági termelésből és termékfeldolgozásból.

Növelni kell az üzemméretet

A támogatást igénylőnek az üzleti tervében vállalnia kell, hogy legkésőbb a Támogatói Okirat hatálybalépésétől számított 4. év végére a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó üzemmérete meghaladja a 6000 euró STÉ üzemnagyságot, vagy a mezőgazdasági termelésből és feldolgozási tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele meghaladja a 6000 eurót.

Az igényelhető átalánytámogatás összege 15 000 eurónak megfelelő forintösszeg, amely 5 évre szól, és két részletben folyósítják úgy, hogy a támogatási összeg 75 százalékát az elnyert támogatásról kiállított támogatói okirat megküldésével egyidejűleg fizetik ki a pályázónak.

A támogatási összeg fennmaradó 25 százalékát a támogatási időszak végén, az üzleti tervben vállalt kötelezettségek teljesítésekor folyósítható. A nyertes pályázónak a pályázattal elnyert támogatási összeget, gazdaságának fejlesztésére kell fordítania úgy, hogy ezáltal az üzleti tervben tett vállalásának, az üzemméret növelésével maradéktalanul eleget tehessen.

A támogatási kérelmek benyújtására 2020. november 6-tól szakaszosan, előreláthatólag 2021. december 17-ig vagy a rendelkezésre álló 2,5 milliárd forintos forrás kimerüléséig van lehetőség.

A benyújtásra nyitva álló első szakasz 2020. november 20-ig tart.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzveszély a „kertek alatt”

Sokan gondolják azt, hogy csak tőlünk távol lehetnek nagy kiterjedésű erdőtüzek, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ez a veszély már itt van a „kertkapunkban”, a magyarországi erdők is veszélyeztettek, a keletkező erdőtüzek pedig egyre nagyobb kiterjedésűek.

A Közös Agrárpolitika kilátásai a következő években

Az új Közös Agrárpolitika esélyt ad az mezőgazdasági termelőknek, hogy gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg fenntartható termelést folytassanak – hangsúlyozta Janusz Czesaw Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa az online térben tartott Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Helyenként már leesett az idei első hó

Télies idővel búcsúzott az idei ősz, az északkeleti országrészben átmeneti hóréteg is kialakult, melyről részletesen beszámolunk. A folytatásban jelentősen megenyhül az idő, újabb csapadék is érkezik, főleg a Dunántúlra, ahol a november jelentős csapadékhiánnyal zárt.

Koronavírus és magyar agrárium – kárenyhítő kormányzati intézkedések

2020 a magyar agrárágazat szempontjából nem volt rossz év – dacára mindazon külső körülményeknek, amelyek az ágazatot sújtották. A pandémia hatásait enyhítő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyebek mellett 140 ezer munkahelyet sikerült megőrizni az agráriumban és élelmiszergazdaságban. Erről Feldman Zsolt, államtitkár beszélt a Portfolió Agrárszektor 2020 konferencián.

Elstartolt a téli szezonális ellenőrzés

Téli szezonális élelmiszerlánc ellenőrzést rendelt el december elsejétől Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Az akció célja, hogy a hatóság biztosítsa az ünnepeket megelőző időszakban is biztonságos élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira, majd az otthonokba – fogalmazott Erdős Norbert.

Többéves börtönbüntetés mezőgazdasági támogatások elcsalása miatt

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt többéves börtönbüntetéseket szabott ki mezőgazdasági támogatások jogosulatlan igénybevételével zajló csalások ügyében a Pécsi Ítélőtábla - közölte a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség.

Agrárszakma iránytű segíti a pályaválasztást

Agrárszakma iránytű címmel készített kiadványt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), mely az új szakképzési rendszer mezőgazdasági és élelmiszeripari képzéseit mutatja be. A NAK minél több fiatallal, illetve pályamódosítást tervezővel szeretné megismertetni az új szakképzési rendszer keretében kialakult agrár szakmastruktúrát, képzéseket.

Veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta lett az akhal-teke ősi lófajta

Új fajtával bővült a hazánkban tenyésztett, veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták köre. Az akhal-teke lófajtát már honfoglalás-kori őseink is ismerték és használták, mára azonban állománya jelentősen visszaszorult, mindössze 68 törzskönyvben nyilvántartott egyede él a lelkes tenyésztőknél.

Új lendületet kap a magyar agrárium

Megjelent a Magyar Közlönyben a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett jogszabály révén 2021 januárjától kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások.

Az élelmiszeripar fejlesztése prioritás lesz

Sikeresnek értékelte a Gazdaságvédelmi akcióterv programjait éves meghallgatásán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságában, egyúttal a következő időszak kiemelt, fejlesztendő területei közé sorolta az élelmiszeripart.