0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Nóniusz és magyar sportló – lótenyésztés Mezőhegyesen

Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirok és Tangazdaságban össze kell egyeztetni a jövedelemtermelő tevékenységeket, az olyan feladatokkal, mint például a nóniusz fajta megőrzése. Ha padig jól csinálják, a nóniusztenyésztés is jövedelmező lehet.

youtube://v/Fix-D_w7LF4

 

Lapunk Bardóczky Veronikával, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. lótenyésztési osztályvezetőjével beszélgetett Mezőhegyesen a nóniusz fajta megőrzéséről.

– Korábban a nóniusz fajtát elsősorban az ágyútalp húzására használták, ma erről már nem beszélhetünk. Kifejezetten fogatsport célú szelektálás van ma Mezőhegyesen. Emellett természetesen hátaslóként is használjuk hiszen a Nemzeti Lovas Díszegységben mezőhegyesi nóniuszokat láthatunk minden alkalommal a parlament mellett például.

De az elsődleges használat, az a fogatsport és a modern fogatsport miatt egy kicsit a meglévő fajtasztenderdtől el kell térnünk, finomítanunk kell a lovakat, azonban nem térhetünk el magától a fajtától – mondta Bardóczky Veronika.

A nóniusz a fajtastandard szerint erőteljes, szilárd szervezetű, markáns megjelenésű, tömeges, de elegáns kocsiló, testtömeggel arányos nagyságú, karakteres, de nem túl durva félkos- vagy kosfejjel. Marmagassága bottal 155-165 centiméter közötti, attól függően, hogy a magasabb mezőhegyesi vagy az alacsonyabb hortobágyi tájfajtáról van-e szó.

– Külön említést érdemel Nóniusz 1425 Csanád, aki egy 4 éves mén, tavaly a ménvizsgának a győztese volt az országos nóniusz tenyészszemlén. Minden évben ott vagyunk a legjobbak között a nóniusz mének, ménutánpótlás előállításában. Itt állomásozik a ménesbirtokon Nílus, a 14-es törzsmén, akiről azt lehet mondani, hogy a fajtának az etalonja.

A tenyésztés – ha a nóniuszról van szó –, a szoros rokontenyésztés okozta problémák javítását jelentheti.

Ilyen probléma lehet a túlzott nehézkesség, túl burkolt fej vagy bizonyos lábvégfejlődési problémák, amelyeket azonban a ménesekben már nem láthatunk. A fajta finomítása cseppvérkeresztezéssel történik.

– Cseppvérkeresztezésben angol telivért, illetve más sportló fajtájú méneket használunk, amelyeket arra engedélyeznek, hogy a kanca utódait visszafedeztetve, fajtatiszta nóniusszal fedeztetve javítsuk egy kicsit az állománynak azokat az esetleges problémáit, ami amiatt lehet, hogy egy szűk kancaállományról, mintegy 900 kancáról beszélünk csak az országban – mondta a szakértő.

A fajtamegőrzésre használt kancaállomány, a cég sportló típusú kancáival együtt arra is alkalmas, hogy nem nóniusz ménekkel fedeztetve modern sportlovakat tenyésszenek akár saját versenyzőik számára, akár értékesítési célra.

– Azt gondolom, hogy ez a kettő ki kell, hogy egészítse egymást, tehát nem lehet azt mondani, hogy vagy ezt csináljuk, vagy azt.

A mai modern használatnak és génmegőrzésnek is megfelelő állományt kell tartanunk.

Húsz mezőhegyesi kancacsalád volt valaha, ebből sajnos 11 kihalt tőlünk függetlenül is az idők során. Azt a kilenc mezőhegyesi kancacsaládot, amik léteznek fenntartjuk, illetve a 12 népies kancacsaládból is igyekszünk minél többet megtartani. De nagyon sok kancánk nem kancacsaládos, ugye korábban nem volt zárt a törzskönyv, és egyébként pont a legjobb kancáink ezekből a nem kancacsaládos állományokból vannak – tette hozzá a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság lótenyésztési osztályvezetője.

– 34 tenyészkancával tenyésztünk jelenleg. Azt lehet mondani, hogy ennek nagyjából a fele olyan, aki produkált már olyan ivadékot, hogy a sportban, a fogatsportban kipróbált, eredményes egyed lett belőle.

Tehát azt tudom mondani, hogy nagyjából a kancáknak a fele esetében arra törekszünk, hogy elsősorban a sportcélt szolgálja ki, természetesen a fogatsportról beszélek itt.

A másik felét viszont igyekszünk megtartani, mivel a kancacsaládok megőrzése is ugyanolyan fontos, illetve nem is lehet minden esetben megmondani, hogy na az a kancacsalád inkább egy kevésbé sportos típusú csikót fog adni. Ez a 34 kancás állomány megfelelő.

A sportlótenyésztés eredményességét mutatja az a 2020. május 5-én született csikó, Revanzs M, amely alig pár hónaposan már díjnyertes volt.

Észtországból jelentkezett is rá egy vevő, de a ménesbirtok szakemberei és vezetői úgy döntöttek, hogy az állatnak az országban kell maradnia. A tenyésztési munka pedig a génmegőrzésnek és sportcéloknak megfelelően tovább folyik.

– Nóniusztenyésztésben ahogy említettem ez a 34 kanca, amivel tervezünk tovább tenyészteni. Jövőre is 3-4 mént fogunk használni, elsősorban nóniusz fajtájúakat, de amennyiben olyan sportló mén kerül képbe, akkor néhány kanca esetében érdemes cseppvérkeresztezési céllal azt kipróbálni. A magyar sportló fajtában pedig 10-12 kancával tenyésztünk, ott kifejezetten csak célpárosításokról beszélhetünk. Díjugratás céljára elsősorban – tehát amely nekünk a fő fókuszunk a sportlótenyésztésben -, igyekszünk mélyhűtött import szaporítóanyagból minél többet előállítani, hiszen azokra van kereslet, ahogy ezt láttuk a mostani csikó, Revanzs M esetében is.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu