Back to top

Keresőkutyák munkája segíti az aranysakálok életének megismerését

Az aránysakál újbóli megjelenése évtizedek óta komoly problémát jelent a vadgazdálkodóknak. Miután a 19. században az élőhely-átalakulás, valamint a ragadozóüldöztetés egészen Bulgáriáig visszaszorította a fajt, opportunista viselkedése, alkalmazkodóképessége, illetve a délszláv háború és a megváltozott mezőgazdaság miatt, az 1990-es években újból megjelent elsőként hazánk déli határvidékén.

A klímaváltozás, továbbá a nagyragadozók hiánya is segítette az aranysakál elszaporodását hazánkban, így napjainkra már szinte az egész országban elterjedt, úgymond csúcsragadozó fajnak számít.

Annak ellenére, hogy az aranysakál elterjedése az invazív fajokra jellemző gyorsasággal történik, igen keveset tudunk róla.

Éjszakai életmódja miatt állománynagysága, előfordulási területei is számos kérdést felvet, amit a magyar kutatók napjainkban is vizsgálnak.

A nappali találkozás vele eseményszámba megy, így a kutatók többnyire más ismertetőjeleit követve tudnak csak nyomukra bukkanni.

Ezért Heltai Miklós egyetemi tanár és Szabó László, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatói a bécsi Mezőgazdasági Egyetem és a baden-württembergi Erdőkutató Intézet szakértőivel együttműködve keresőkutyákat képeztek ki speciálisan a sakál ürülékének megkeresésére, élőhelyének felmérésére, valamint a táplálkozásvizsgálatok elősegítésére.

A felmérés során a kutatók egy 133 kilométeres útvonalat jártak végig a két kiképzett kutyával a Velencei-tó környékén, ahol két sakálcsalád jelenlétét akusztikus állományfelméréssel korábban már sikerrel bizonyították.

A keresőkutyák kiképzését éves tréning előzte meg, hogy felismerjék és jelezzék a sakálok ürülékét. Azonban az ürülék bomlási folyamatait jelentően behatárolják az időjárás viszontagságai, ezért a terepi feladatokat különböző időjárási körülmények között is elvégezték.

A vizsgálati eredmények alapján összesen 34 ürüléket azonosítottak, ezekből 26 volt alkalmas a fajok felismerésére.

A DNS-vizsgálatok alapján ezek közül három vörös róka, három kutya egy vidra, 19 pedig aranysakál ürüléke volt – ez 73 százalékos pontosságot jelent.

A kecsegtető eredmények alapján, ezután vélhetően áthidalható lesz az aranysakál és a vörös róka hasonló ürülékének meghatározása, annak ellenére, hogy a két faj élőhely és a táplálékbázis szempontjából is sok hasonlóságot mutat. Az is üdvözítő, hogy a sikeres vizsgálati eredmények várhatóan pontosabb képet adnak az aranysakálok előfordulásáról és viselkedéséről, territóriumuk méretéről és élőhelyhasználatuk évszakos eltéréseiről, továbbá biztosabbá teszi a táplálkozásbiológiai vizsgálatokat is.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Klímaváltozás és állattudományok

Az agrárium és a klímaváltozás kölcsönhatásában az ágazat szereplői kétfrontos háborúra kényszerülnek: egyszerre kell védekezniük a klímaváltozásért a mezőgazdaságot okoló támadásokkal szemben, és alkalmazkodniuk a termelési körülmények változásához.

27 újonnan felfedezett vírus a méheken!

Egy nemzetközi kutatócsapat 27 ismeretlen vírust fedezett fel a mézelő méhen és más méhfajokon. Az eredmény segíthet olyan stratégiák kidolgozásában, melyekkel a jövőben megállíthatják a beporzók vírusos fertőzéseit - állítják a kutatók.

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.

Hova tűnhetett a Bócsán vadkamerának pózoló tarajos sül?

November 18-án, egy Bócsán kihelyezett vadkamera tarajos sült rögzített, amit a Kiskunsági Nemzeti Park is alátámasztott. Az eset igazán rendhagyó, hiszen a faj Afrikában őshonos, a hazai faunának nem része. Ugyanakkor Európa mediterrán régióban, például Olaszországban vagy a Balkánon már megjelent.

"Hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát”

Négy ember ellen emelt vádat a Nagykanizsai Járási Ügyészség csalás és közokirat-hamisítás miatt, miután egy osztrák vadaskertben nevelt gímszarvasbikát hoztak Zala megyébe, amit egy francia vendégvadásznak kínálták fel elejtésre. Az egyik zalai vadásztársaság 3 tagja még 2017-ben 9000 euróért vett egy kulminációs korában járó gímszarvasbikát „némi” haszon reményében.

Ez a pásztorok kedvenc kutyája

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon arról a több emberöltő óta a juhászok, gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.

Elkészült a világ méhösszeírása

A világ 20 ezer méhfajáról készült összeírás jelent meg a Current Biology folyóiratban. Kínai és szingapúri kutatók állították össze a méhek eloszlásáról és a jelenlétüket befolyásoló tényezőkről szóló jelentést több mint 5,8 millió publikáció alapján.