Back to top

Retekfélék minden évszakra

Az őszi-téli, valamint a kora tavaszi időszakban egyik kedvelt zöldségfélénk a retek. Általában kenyér mellé fogyasztjuk, de frissítő ízt ad különféle saláták összetevőjeként is. Néhány éve népszerű a pár napos reteknövénykék fogyasztása is.

A retekfélék ízének karakterét a bennük levő kéntartalmú vegyületek, mustárolaj-glikozidok adják. Bár ezek – főként éhgyomorra fogyasztva – gyomorbántalmakat okozhatnak, összességében a retek az egészségre kifejezetten kedvező hatású zöldségféle. Vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, a népi gyógyászatban emésztést segítő, köhögéscsillapító és antibakteriális hatása miatt is ajánlják fogyasztását.

Jellegzetesen téli zöldségféle a fekete retek

Termesztése egyszerűnek mondható, a hosszú „gyökeret” nevelő japán retek kivételével különleges munkákat nem igényel és rövid tenyészidejű.

Retket az év minden szakában fogyaszthatunk: a hónapos retket főként tavasszal és ősszel, a nyári retket a nyári időszakban, a japán retket tavasz végétől tél közepéig, a kínai és a fekete retket pedig az őszi és a téli hónapokban.

Környezeti igényüket tekintve elmondható, hogy hidegtűrők, a legtöbb fajtatípusnál a fejlődési optimum 13 °C körüli, csírázásuk pedig már 2-3 °C-on megindul, de a növények általában nem károsodnak néhány fokos fagyban sem.

A japán retek kicsit nagyobb meleget igényel, és a fagyok jobban károsítják, főként a levélzetét. A fagyokra leginkább a tárolásra szánt téli retek érzékeny.

A retek hosszúnappalos növény, azaz hosszú nappalok hatására magszárat fejleszt, de ha rövidebb a nappalhossz a fajta igényénél, akkor a gumófejlődés is lassul. Emiatt a vetési időszak megválasztásánál követni kell a fajtaleírás ajánlásait. Félárnyékba ne vessük, mert kisebb gumók képződnek, viszonylag nagy lombbal.

A nálunk megszokott méret Nyugaton nagynak számít a hónapos reteknél
A tenyészidőszak utolsó harmadában, amikor a gumók növekednek, aránylag nagy a vízigénye. Az összes vízmennyiség mellett azonban talán fontosabb, hogy a vízellátás egyenletes legyen, különben a gumók kirepednek. Vízhiányban a gumók pudvásodnak, és a növények korán magszárat hoznak. Kedveli a jó minőségű talajokat, tápanyagigénye a többi zöldségféléhez viszonyítva közepes.

Legfontosabb a túltrágyázás elkerülése: ne vessük frissen szervestrágyázott helyre, és főként a nitrogénmennyiségre figyeljünk oda, mert a túl sok nitrogén hatására a gumóknak erősebb csípős íze lesz, valamint könnyebben pudvásodnak.

A retek a klórra érzékeny, ezért káliumtrágyázás esetén kerülni kell a kálisó használatát, és inkább a káliumszulfátot kell előnyben részesíteni. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a szulfáttal intenzívebb csípős íz alakul ki.

Fajtaválasztás

Botanikai szempontból a retek fajtatípusok két csoportba sorolhatók: a hónapos retek fajtái elkülönülnek a nyári, őszi-téli és a japán retek típusoktól. A hónapos retek gumója a szik alatti szárból jön létre, míg a többi típusnál ún. répatest alakul ki, mert a szik alatti szár mellett a főgyökér felső része is megvastagszik.

Hónapos retekből viszonylag sok fajta áll rendelkezésre, melyek főként színben, alakban és ízben (csípősség intenzitása) térnek el egymástól. Alakjuk szabályos gömb, megnyúlt vagy lapított gömb, vagy hosszúkás (ez utóbbi a jégcsap típus).

Jégcsapretek lombozata
A leggyakoribb szín a piros, liláspiros, bordó, vagy ezek közti átmenetek, esetleg fehér, de választékbővítésként vannak sárga, narancs vagy élénk lila héjszínű változatok is. A hússzínük legtöbbször fehér, esetleg kisebb-nagyobb mértékben pirosas bemosódással.

A nyári retkek általában hosszúkásak, „répa alakúak”, héjuk a hónapos retekhez hasonlóan piros, piros-fehér (vállnál piros, az alsó végüknél fehér), fehér, esetleg lilás vagy bordó színű lehet. Az őszi-téli csoportba jellemzően fehér vagy fekete héjú fajták tartoznak, kerek vagy hosszúkás alakkal. A legkedveltebb téli retkek fekete vagy sötétbarna héjúak, kerek répatesttel.

A nálunk egyre kedveltebb japánretek-fajták fehér színűek, hosszúkásak, jellemzően nagy répatestet nevelnek, melyek 30-50 cm hosszúak is lehetnek, és 5-7-10 cm vastagok, lekerekített vagy elkeskenyedő, hegyes véggel.

A japán retkek egyik fő csoportjának a válla zöld, de ez hazánkban nem olyan elterjedt. Különlegességnek számít a csípmentes kínai retek, melyből főként piros héjú, fehér belsejű fajtákkal találkozhatunk a piacon. Emellett léteznek teljesen fehér vagy zöldes vállú-fehér héjú fajták is, különböző mértékben piros hússal. Alakjuk általában szabályosan gömbölyű, átmérőjük 10-15 cm is lehet.

A retektípusok közül a hónapos retek a leggyorsabb fejlődésű, a vetéstől számítva 30-50 nap a tenyészideje, míg a nyári retkeké 50-70, a téli retkeké pedig 100-120 nap. A japán retkek tenyészideje igen változatos, a gyökérmérettől függően 45-85 nap, míg a kínai reteké 55-65 nap közötti.

Sóérzékeny, vetés előtt ne trágyázzuk

Bár rövid tenyészidejű növény, a növényváltást igényli, monokultúrában nem javasolt nevelni, és általában a keresztesvirágú növényektől (káposztafélék, többi retekfajták) távol kell elhelyezni a vetésforgóban. A talaj-előkészítésnél fő szabály, hogy a várható gumó- vagy gyökértest- hosszúságnál 5-10 cm-rel mélyebben legyen megfelelő szerkezetű, laza a talaj. Így a kerek, kis testű hónapos retkek viszonylag sekély műveléssel is megelégszenek, míg a japán reteknél, ahol bakhátas termesztést alkalmazunk, a hosszú répatestű fajtáknál jó minőségű, mély talajművelés szükséges.

Általában elő- vagy utónövényként termesztik, így a gyakorlatban az a jellemző, hogy a retket külön nem trágyázzák a vetés előtt, és fejtrágyát is legtöbbször csak a hosszú tenyészidejű fajtáknál juttatnak ki.

Vetés előtt ügyelni kell rá, hogy a talaj sótartalma ne legyen magas, mert a retek sóérzékeny, és a magok kelése elhúzódik, nem lesz egyenletes, ha vetés előtti trágyázással magas sótartalmú környezetet alakítunk ki. A fejtrágyázás optimális ideje a gumóképződés kezdetén van.

Az előkészített talajba a magokat állandó helyre vessük, 2-3 cm mélyre. A hónapos retek kis tenyészterületet igényel, 5x5 vagy 10x10 cm a hagyományos sor- és tőtávolság. Vetéskor a finoman eldolgozott talajfelszínre sablonnal készítenek lyukhálót a vetés helyének kijelölésére, de még ma is előfordul az a régi hagyományos módszer, hogy papírszalagra ragasztják fel előre a magokat, és vetéskor a szalagot fektetik a talajba. A könnyebb vetés és ápolás miatt időnként 15-20 cm-es sortávolságot is használnak, de a növénysorok között még így sincs hely a lábunknak sem. A szedést tehát a szélétől kezdve, sorról sorra kell végeznünk, gyakorlatilag az összes növény (soronkénti) egyidejű felszedésével. Az egyidejű szedéshez azonos fejlődési ütemet várunk a növényektől, ezért lehetőleg azonos méretű magokat vessünk el adott területre.

A hatalmas kínai retek teljesen gömbölyű

A nagyobb magok gyorsabban csíráznak, és bár a kisebbekből is szép növény fejlődik majd, de lassabban, ezért érdemes elkülönítve vetni azokat. Ez a hosszabb tenyészidejű fajtákra (és a többi retek fajtatípusra) is igaz.

Nagyobb testű fajtáknál szélesebb soros, ikersoros vagy szalagos (több sor után egy kihagyás) elrendezést alakítsunk ki, nyári reteknél 20-30, japán reteknél és téli reteknél 30-40, kínai reteknél a répatest méretétől függően 40-60 cm-es sortávolsággal. Japán reteknél a bakhátas termesztéshez legtöbbször ikersoros ter­mesztést használnak. A tőtávolság mindig a répatest-átmérő függvénye is, így a legnagyobb átmérőjű kínairetek-fajtáknál és a japán reteknél akár 20-25 cm is lehet.

Házikertben alkalmazott különleges termesztési módnak számít a soron belüli köztes (vegyes) ter­mesztés, amikor a petrezselymet együtt vetjünk a hónapos retekkel.

A lassan fejlődő petrezselymet nem zavarja a fejlődésben a retek, ami szinte már ki is fejlődik és közel szedhető lesz, mire a petrezselyemnövénykék megjelennek. Így a retek „sorjelző” növényként mutatja kapáláskor, hogy hol lesz a petrezselyem sora, és még termésünk is lehet a korai időszakban anélkül, hogy plusz területet használtunk volna.

Hideghajtatásban és szabadföldön

A hónapos retek vetésideje szabadföldön, tavaszi vetésben március első fele, őszi szedésre pedig augusztus második fele, szeptember eleje alkalmas. Hideghajtatásban tavasszal akár február közepétől vethetjük, ősszel pedig szeptember végéig. Fűtött berendezésben egész télen hajtatható, de mérlegelni kell a gazdaságosságot. Kora tavaszi termést trágyatalpas melegágyakban is nevelhetünk.

A nyári és a téli retket csak szabadföldön neveljük, előbbit áprilisban, utóbbit július végén elvetve.

Ez a japán retek még nem érte el a teljes fejlettségét
A kínai retket általában augusztusban, szeptember elején vessük. Japán reteknél a szabadföldi tavaszi termesztés sokszor végződik azzal, hogy a növények egy-egy nagyobb lehűlés miatt hidegsokkot kapnak és magszárba mennek, így nem kapunk élvezhető termést. Biztonságosabb tehát az őszi termesztése, de ott is úgy kell terveznünk, hogy keléskor és az azt követő első hónapban nem mehet hosszabb időre 15 °C alá a hőmérséklet, emellett arra is figyeljünk, hogy bár a levelek kisebb fagyokat elbírnak, de a gyökerek növekedéséhez minimum 10 °C szükséges.

Kora tavaszi vagy őszi termesztésben a növényállományokat fátyolfóliával takarhatjuk.

A növények ápolása öntözésből, esetleg fej­trágyázásból, és a hosszabb tenyészidejű fajtáknál gyomirtásból, talajporhanyításból áll.

A nyári vetéseknél kelesztő öntözésre szinte mindig szükség van, négyzetméterenként 5-10 liter vizet kijuttatva. A gumó vagy répatestek növekedésekor rendszeresen kell öntözni, a kirepedés és a pudvásodás elkerülésére egyenletes talajnedvességet tartva. A vízpótló öntözések normája a gumó vagy répatest méretétől függően 20-40 mm. A legkisebb vízadagokat ennek megfelelően a hónapos reteknél használjuk.

A szedésre a megfelelő gumóméret elérésekor kerül sor. A tárolásra szánt retkek esetében meg kell várni, hogy a répatestek elérjék a fajtára jellemző méretet, csak az így „beérett” egyedek alkalmasak tárolásra.

A kistestű hónapos retkeket kézzel szedhetjük, a nagyobb testű retkek felszedéséhez ásóra van szükség. Ősszel a fagyok előtt igyekezzünk felszedni a tárolásra szánt egyedeket is, mert a fagyokban elgyengült lombnál fogva nehéz kihúzni a növényeket. A téli retekfajták általában fagyérzékenyek is, és mindenképpen ügyelni kell rá, hogy csak egészséges szívlevéllel tárolhatók sokáig.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2020/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Többcélú kerti utak, burkolatok építése

A tél közeledtével a növényekkel egyre kevesebb tennivaló akad, ám ilyenkor megtervezhetünk, jobb időben pedig meg is valósíthatunk néhány kerti beruházást. Például kerti utakat építhetünk, burkolatokat rakhatunk le...

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

A nagy dilemma: milyen portrét hozzon magáról a Mikulás

A portré természetesen csokiból készüljön, de milyenből? Gyakorló anyukaként én magam általában nagyság és esztétikum alapján döntök a csokimikulásról, de a szülői munkaközösség tagjaként minden évben rájövök, hogy rosszul csinálom. Mert igenis számos szempont van, amit figyelembe kell(ene) venni.

A téli időszak egyik legkedveltebb hagymás dísznövénye

Amaryllis, Hippeastrum, lovagcsillag, hölgyliliom - a sok elnevezés mind ugyanazt a pompás, hatalmas virágú hagymás dísznövényt takarja, ami ráadásul hosszan díszíti otthonunkat. Hajtatása, gondozása, könnyebb mint gondolná!

Robottechnika sírápolásra is

Egy holland felmérés szerint a kertészeti termesztéssel foglalkozó cégek mintegy 11 százaléka használ robotot valamely munkafolyamatban. A kertészetek jelenleg elsősorban permetezésre, ültetésre, dugványozásra, valamint betakarításkor alkalmazzák a legmodernebb technológiai fejlesztéseket.

Az igazi őstermelők: a levélvágó hangyák

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák már évmilliók óta úgy szerzik meg a táplálékukat, hogy gombát tenyésztenek. Ez a szimbiózis mindkét fél számára a túlélés záloga. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint ennek az ősi együttműködésnek a kulcsa, a hangyák olyan kifinomult gazdálkodási módszere, mely az éghajlatváltozással szemben ellenálló termés előállítását tette lehetővé.

Télen is legyen látványos a kert

A lombhullató fákról cserjékről már lehullottak a levelek, az örökzöldek, meg mindig ugyanolyan látványukat mutatják – ezért télen a kert kevésbé mutatós. Ám sok növény van, mely ekkor is díszít: színes vesszőivel, egész tavaszig fennmaradó terméseivel.

Díszkertész ágazat - Változások a technológiában

A járványügyi helyzet idén nem sok lehetőséget adott szakmai találkozók, továbbképzések szervezésére. A Flora Hungaria Nagybani Virágpiac szemináriumára még éppen sor kerülhetett a novemberi szigorítások bevezetése előtt, de a szervezők eleve úgy hirdették meg, hogy azt online is követhették az érdeklődők.

Tartósított vagy szárított? - "Friss" virág évekre

A friss virágok szépségének és színeinek megőrzésére különböző technikák léteznek. A megfelelően kezelt virágok így hosszú ideig- akár évtizedekig - díszíthetik lakásunkat.