Back to top

Bármilyen furcsa, megéri kipróbálni – Növényvédelmi előrejelzés 45. hét

A házikertekben is egyre inkább terjedőben van a forgatás vagy ásás nélküli talajművelés, amikor a talajt csupán a vetés mélységéig lazítjuk fel, a termőréteg többi részében pedig az aktív talajéletre bízzuk az optimális talajállapot kialakulását és fennmaradását. Ásni csak indokolt esetben szabad. Próbálják ki, megéri, mert a talaj egészséges állapota hosszú távon csak így tartható fenn.

Október utolsó napjaiban továbbra is csendes, időjárási frontoktól jobbára mentes idő uralkodott hazánkban. A derült napszakokat csak ritkán zavarta meg felhősödés, kevés eső is esett, de sehol sem haladta meg a néhány millimétert.

A korábbi esőzések miatt a talajok vízkapacitása 80-90 százalék körüli,

ami nehezíti a még el nem végzett mezőgazdasági munkák befejezését. Így van ez a házikertben végzendő feladatokkal is. A betakarítás már jórészt befejeződött, de a talajmunkából még keveset lehetett megcsinálni. Kézi erővel a keletkező növényi maradványokat igencsak nehézkes a talajba bedolgozni, ezért inkább marad a beásás, vagy a terület megtisztítása a megmaradt száraktól, levelektől, gyökerektől. Az így összegyűlt anyagnak a komposztálóban a helye, vagy használjuk el talajtakarásra, mulcsozásra.

A kertben keletkezett növénymaradványokat használhatjuk talajtakarásra, mulcsozásra

A házikertekben is egyre inkább terjedőben van a forgatás vagy ásás nélküli talajművelés, amikor a talajt csupán a vetés mélységéig lazítjuk fel, a termőréteg többi részében pedig az aktív talajéletre bízzuk az optimális talajállapot kialakulását és fennmaradását.

Ez az állapot csak úgy érhető el, ha minden eszközzel elősegítjük az aktív talajélet kialakulását. Az ideális talajban legalább néhány százalékban szerves anyagnak is kell lennie, ami humusz formájában a legkedvezőbb. A talajba juttatott más szervesanyag-formáknak idő kell ahhoz, hogy humuszanyagokká váljanak, ez a folyamat pedig csak aktív talajélet mellett megy végbe. A különböző szintű lebontás során a hosszú szénláncú fás, cellulóz, nehezen lebomló hulladékból a mikroorganizmusok egyszerűbb szerkezetű huminanyagokat, végeredményben pedig humuszt és a növények számára felvehető formájú tápelemeket állítanak elő.

Mindezt csak a talajban élő hasznos mikroszervezetek képesek elvégezni a talajban, vagy felgyorsított formában a komposztálás során.

A talaj szervesanyag-tartalmának néhány százalékos emelése csak hosszú évek során, következetes munkával érhető el, viszont a kialakuló kedvező talajállapotot gyorsan el lehet rontani. Elegendő ehhez a túlzásba vitt talajművelés, a túlságosan nedves vagy száraz talaj bárminemű mozgatása. Ez köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy talajunkat csakis akkor bolygassuk, ha feltétlenül szükséges, és csakis annyira, amennyire éppen szükséges. Ásni, forgatni csak indokolt esetben szabad, például istállótrágya beforgatása esetében elfogadható. A megmozgatott talaj felületét mindenkor zárjuk le, hogy a levegő minél kevésbé járja át, mert a túlzott átszellőzés a humusz bomlásával jár.

Ha a talaj felszínét növényi maradványokkal folyamatosan takarjuk a napsütés UV-sugaraitól,  elkerülhető a túlzott kiszáradás,

a hasznos mikroszervezetek számára így maradnak fent az optimális viszonyok a talajban.

Az előbbiekben leírt talajművelési rendszer sokak számára még idegennek tűnik, mert gyökeresen eltér az eddig megszokottól. Próbálják ki, megéri, mert a talaj egészséges állapota hosszú távon csak így tartható fenn.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák meg a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

A precíziós gazdálkodás válik az új normává a mezőgazdaságban – állítja a Corteva vezetője

Andreas Huber, a Corteva EMEA-régió Integrált Szántóföldi Tudományok részlegének vezetője az EBRD webinárján hívta fel a figyelmet a precíziós mezőgazdaság gazdálkodók szempontjából vizsgált előnyeire.

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Aggasztóan gyorsan halnak ki növényfajok

Az emberi tevékenység hatására igen gyorsan tűnnek el fajok a Föld színéről… Az elmúlt 250 évben 571 vadon élő növényfaj pusztult ki bolygónkon. Ez a szám kétszerese a kipusztult állatfajokénak (emlős, madár, kétéltű). Napjainkban ötszázszor olyan gyors a növényfajok kihalása, mint az iparosodás előtt volt…

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Függőleges kertek Indiában

Hosszú ideje nagy kihívás, hogy kielégítsék India robbanásszerűen gyarapodó lakosságának élelmiszerigényét. Egyik lehetséges megoldás lehet erre a függőleges (vertikális) farmok létrehozása.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

Harminc éve alakult meg a Növényvédő Mérnöki Kamara

Szentkirályon, 1990 október 3-án, tizenöt Bács megyei növényvédős közfelkiáltással úgy döntött, hogy megalapítja a Bács megyei növényvédősök érdekképviseleti szervezetét, a Növényvédő Mérnökök kamaráját, tudósított a Petőfi Népe” (Bács-Kiskun megyei népújság).