Back to top

Ez a pásztorok kedvenc kutyája

Amíg lesznek pásztorok, megmaradnak a sinkák is – vallják a Hortobágyon arról a több emberöltő óta a juhászok, gulyások által használt és alakított szívós kutyafajtáról, amelynek „pedigréjét” nem papíron, hanem a fejükben őrzik a pusztában élők.

MMG - Ez a pásztorok kutyája - a sinka

Győzős, fogós, juhos, marhás. Ilyen a sinka – magyarázza Kosina Péter darasapusztai számadó gulyás, aki hétévesen kapta az első sinkáját. E fajtához azóta is hű maradt a ma már ötvenhét éves, szikár, a naptól, széltől, s az állandó kintléttől cserzett arcú férfi.

A pásztorok e kutyafajtát nem jegyzik kiállításokon, nincs hivatalos pedigréjük, sőt, a fajta pontos leírása is hiányzik még, de a Hortobágy környékén gyakran találkozni ezzel a hatalmas munkabírású, masszív, hűséges állattal.

S noha gazdáik nem számítanak papírforma szerint tenyésztőnek, egy-egy általuk megalkotott jó vérvonal híre hamar eljut itt a legkisebb szegletbe is, s egy jó szuka kölykeiért sorban állnak azok, akik igazi „munkatársat” keresnek.

Kosina Péter számadó gulyás a sinkáival
Fotó: BNE
A szó nem véletlen, s nem is túlzás: egy kiképzett sinka akár két-három segéd munkáját is elvégzi, füttyjelekből, mozdulatokból, sőt, olykor egy pillantásból is tudja, mi a dolga.

A mudit először német juhásszal keresztezhették, ez lehetett a kialakulásuk első mozzanata. Van is olyan legenda mifelénk, hogy egy német turista hagyta itt annak idején a német juhászát, így keletkezett ez az új fajta – mondja a három anyagulyáért, egy tinógulyáért, s a bemutatókon szereplő hortobágyi ökörfogatért is felelő Kosina Péter, de hozzáteszi:

„ez inkább egyfajta feltételezés, hiszen átfogó génvizsgálatokat még nem végeztek az ötven-hatvan éves fajta esetében.”

A tekert farkat a mudi, az álló füleket a német juhász örökíthette, de mivel nagyon hasonlít rá, még az is megeshet, hogy valamiképp az ausztrál kelpie vonala is idekerülhetett a magyar pusztára – ez utóbbit már Medgyesi Gergely, a Hortobágy Nonprofit Kft. ügyvezetője teszi hozzá, aki a cég kötelékébe tartozó számadó gulyás tanyájára elkísért bennünket.

Tény, hogy a fajta variációi az utóbbi évtizedekben a korábbinál is változatosabbak lettek – a sinkát időközben keresztezték például belga juhásszal, border collieval, német pulival és ausztrál pásztorkutyával is –, mindezek az egyre tudatosabb tenyésztésre utalnak.

A sinkákat megkülönböztetjük szín és küllem alapján: van köztük fekete, vörös, fehér, szürke, csíkos és mézeslábú (rajzos). Farokállást tekintve középre vagy oldalra tekeredőről beszélhetünk – pásztora válogatja, hogy épp melyik típusra esküszik. Szempont még a fajtára jellemző farkasköröm száma, amelyik kutyának dupla van, azt sokan magasabb munkabírásnak tartják, s ez az értékét is növeli.

Tükör-sinka
Fotó: BNE
Ám legfontosabb tulajdonságuk mégiscsak az, hogy gulya vagy nyáj mellé valók, vagyis „marhások” vagy „juhosok”.

Kívülálló talán meg sem tudná e kettőt különböztetni, értő szem azonban azonnal kiszúrja, ha nem a megfelelő feladatra választódik ki az adott egyed.

A gulya mellett szolgáló kutya általában durvább, robusztusabb felépítésű, s a természete is keményebb. Az a dolga, hogy a marha jobb hátsó lábát „fogja”.

Egy anyagulya esetében kétszáz jószágról és azok szaporulatáról beszélünk, ezt akár jó, akár rossz időben a pásztor úgy tudja megőrizni, ha a kutya segítő társként végzi a dolgát, ha megfordítja, odahajtja a gulyát, amerre kell.

Ha csak ugatja őket, akkor a jóval nagyobb, s a borját féltőn óvó magyar szürke szarvasmarha anyatehén „füle botját sem mozgatja”, nem tart tőle, nem engedelmeskedik. Onnantól kezdve felcserélődnek a szerepek,

nem a kutya hajtja a marhát, hanem fordítva, és ez senkinek se jó – mondja Kosina Péter, aki nem mellesleg pásztorcsaládból származik; felmenői apai és anyagi ágon is juhászok voltak, s a mostani szolgálati helyéhez közeli Faluvéghalmán élő keresztszüleitől kapta az első sinkáját, még gyerekként.

zebracsíkos sinka
zebracsíkos sinka
Fotó: BNE

Bogárnak nevezte el. Szülei – akik juhászként egymás váltótársai, vagy ahogy errefelé mondják, váltócimborái voltak – megengedték neki, hogy délutánonként a kutyával együtt legeltesse a nyájat. A sinkák okosak, tanulékonyak, és nagyon nagy teherbírásúak. A gazdák szerint, amelyiket bottal kell munkára fogni, azzal már eleve nem kell foglalkozni.

A teljes cikk a Kistermelők Lapja novemberi számában olvasható!

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.

A csiga sem fogy

A francia csigatenyésztők számára is nehéz év volt a tavalyi. A koronavírus okozta krízis miatt minden idényjellegű rendezvényt lemondtak, elmaradtak a turisták, becsuktak az éttermek, visszaesett az üzlet – a csigák nagy örömére.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.