Back to top

Vegyes kisgazdaság - A haszon nézőpont kérdése

Pottyondy Ákos és felesége, Patricia 2018-ban alapították meg saját vállalkozásukat Pannonhalmán. A település Tóthegynek nevezett részén, egy régi parasztudvaron hozták létre a több lábon álló családi gazdaságot, az Ürmös Portát. Nem piacra dolgoznak, a saját szükségleteik kielégítésére, vegyszerek felhasználása nélkül termesztenek zöldség- és gyógynövényféléket, gyümölcsöt.

Szívesen megosztják ugyanakkor a kis léptékű gazdálkodásról szerzett tapasztalataikat, a porta nyitott az érdeklődők előtt, és oktatási programokat is szerveznek. Pottyondy Ákos Gödöllőn, a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében diplomázott, és a gazdaságot annak környezetével egységben kezelő szemlélet azóta is fontos vezérelv számára.

Tanulmányait a környezettudományi doktori iskolában folytatta, kiemelt jelentőségű helyszínek környezeti és természeti értékekre alapozott hasznosítási lehetőségeit kutatta.

Szamócabefőzés az Ürmös Portán
A doktori fokozat megszerzését követően először a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársa lett, majd 2011-től hét éven át a Pannonhalmi Főapátság gyógynövénykertjének és a hozzá tartozó egyéb természeti területeknek a működését és fejlesztését irányította.

Elveszett tudás

A dolgok alapvetően a fejben dőlnek el – vallja –, ha valakinek megvan hozzá a szilárd elhatározása, akkor szinte nulláról is létre tud hozni egy kisgazdaságot, képes lesz boldogulni. A különféle képzettségek és diplomák nagyon fontos alapot jelentenek a boldoguláshoz, ám szerinte a mindennapi életben nagy szükség van a józan paraszti észre is.

Az Ürmös Portához hasonló összetett kisgazdaságok létrehozását nagymértékben segítené az a régi paraszti tudás, amely a történelem alakulása miatt nem, vagy csak nagyon nehezen hozzáférhető.

Pottyondy Ákosnak egész életében kapcsolata volt a vidékkel, mégis gyakran érzi úgy, hogy mindent elölről kellett kezdenie.

Hiányoznak számára az előző három generáció tanácsai. A szigetközi családi gazdaságot működtető dédszülőkkel csak kisgyerekként találkozott, a nagyszülőket a kuláksors tragikus történései lehetetlenítették el, és a rendszerváltozás felemás kárpótlása révén a hajdani gazdaságnak csak a töredéke került vissza a családhoz. Szülei – ahogyan abból a nemzedékből sokan – az értelmiségi pályát választották. A mai (újra)kezdők ezért is futnak gyakran zsákutcába. Ez önmagában nem baj, mert tanulni lehetne belőlük, ám mégis könnyebb lenne, ha több tapasztalt ember tanácsaira támaszkodhatnának a hozzájuk hasonló fiatal vállalkozók, véli a szakember.

Családi felhasználásra termesztenek

Az összetett családi gazdaságok működtetését nem tanítják sehol, ezért el kell fogadni, hogy nem minden sikerül elsőre, vagy akár másodikra sem. Harmadjára ugyanakkor már nem szabad hibázni.

Vegyes kisgazdaság

Családi léptékben a gyógynövénytermesztéshez nem szükséges nagy terület, az Ürmös Portán néhány száz négyzetmétert foglalnak el a gyógynövények parcellái.

A közel húszféle gyógynövény mellett másfél hektáron tájfajtákból álló kaszálógyümölcsöst alakítanak ki.

A részben már termőre fordult gyümölcsfákat elsősorban a szűkebb térség öreg anyafáiról oltották vad alanyra, de néhány különleges fajtát messzebbi vidékekről, így Erdélyből is hoztak.

Pihenőhelyet alakítanak ki a zarándokoknak
A gazdaságban nem használnak vegyszereket, de nincs bio minősítésük. Sokan azt gondolják, hogy a tájfajtákat nem kell permetezni, metszeni, ez így önmagában nem igaz, egy fa egészsége nem kizárólag a permetezésen múlik.

Ha kiszolgáljuk az igényeiket, közel ideális környezetet alakítunk ki számukra, akkor a védeke­ző­rendszerük elég erős lesz ahhoz, hogy ellenálljanak a betegségeknek.

Monokultúrás termesztéskor azonban még a jó génkészlettel rendelkező, ellenálló fajta esetében is komoly növényegész­ség­ügyi kihívásokkal szembesülünk. Ezt elkerülendő, a készülő kaszálógyümölcsösben a különböző gyümölcsfajok tájfajtáit ligetszerűen telepítik majd.

Az ilyen agrárélőhely rendkívül változatos tud lenni, rengeteg faj van benne jelen, ami csökkenti a növényvédelmi gondokat.

A korábban intenzív szántóként használt terület füvesedését olyan fűmagkeverék felülvetésével segítették, amelybe a csenkesz- és perjefajok mellett vadvirágok – nagy arányban pillangósok – magjait is belekeverték.

Van rá igény

A környezetével együtt élő, folyamatos változásban lévő kisgazdaság működtetője állandó és gyors tanulásra van késztetve. A kis családi gazdaságok fenntartásához olyan egységben való gondolkodás szükséges, ami a hagyományos paraszti gazdaságokra is jellemző volt, említette Pottyondy Ákos. Káros, ha a kis- és nagygazdaságokat egymás ellenében szemléljük. Kellő tisztelet, megfelelő szakmai munka esetén ezek kiválóan működnek egymás mellett. A méret ez esetben nem árul el semmit, a nagyüzemeknek és a családi gazdaságoknak is vannak előnyeik, és mindkettőt lehet jól és rosszul is vezetni. A szerencsésebb történelmi helyzetű országokban több száz éves hagyománya is lehet a családi gazdaságoknak, és a tudás nemzedékről nemzedékre öröklődött. Nálunk ezt sajnos megakasztotta a történelem, de ma érezhetően mind nagyobb a társadalmi igény a családi gazdaságokra, illetve azok termékeire, és ha működésüket a jogszabályi környezet is engedi, akkor egyre több jön létre.

A vírushelyzet is lökést adhat ennek, persze nem kell rögtön elsőre több hektárban gondolkozni, sokszor már az is nagy lépés, ha az emberek a most általános, tujasor–fű–tujasor keresztmetszetű kertjükben kicsi termelő parcellákat alakítanak ki. Bár a városban mások a lehetőségek, gyógynövényeket és néhány zöldségfélét szélsőséges esetben akár egy panellakás erkélyén is termeszthetünk, emelte ki az Ürmös Porta tulajdonosa.

Gyógynövényeket elsősorban feldolgozásra termesztenek, illetve gyűjtenek, a legutóbbi vezetett túrájukon több mint hatvanféle fajt szedtek a környéken.

A megtermelt alapanyagot jelenleg főleg szárítják, vagy különféle kivonatokba teszik.

A jövőben az illóolaj-tartalmú gyógynövények is nagyobb szerepet kapnak: a lepárlóberendezéseket készítő miskolci Hagyó Kft.-vel olyan módszereken és eszközökön dolgoznak, amelyekkel akár néhány tíz kilós mennyiségből is kiváló minőségű illóolajakat lehet kinyerni. Ez fajonként akár 40-50 négyzetméteres parcellákban is megtermeszthető.

Portájukon a zöldségekből is főleg hagyományos fajtákat termesztenek, de ezeket kizárólag a család ellátására.

Az Ürmös Portán látottak modellként szolgálhatnak azoknak, akik kis területen szeretnének ilyen tevékenységbe kezdeni. Az 1000-1500 négyzetméteres kertvárosi kertekben egy átlagos család zöldségszükségletének jelentős részét meg lehet termelni, és egy-két kedvenc gyümölcsfa is elfér bennük. A családban elfogyasztott gyógynövények termesztéséhez pedig még ekkora hely sem kell, az erkélyen is van rá lehetőség.

Nem pénzbeli előnyök

Az Alföldről készített légi fotókon gyakran feltűnik, hogy a nagy erdőket és mezőgazdasági területeket egyhektáros szabályos négyzetek tagolják. Ennek oka, hogy amikor az ötvenes években államosítottak, a tanyák környékén egy hektár földterület maradhatott a család tulajdonában.

Ezen megtermelhető volt egy család alapvető gyümölcs-, zöldség- és gyógynövény-szükséglete, pedig akkor jellemzően népesebbek voltak a családok.

Napjainkban már egy hektár sem kell a család ellátásához.

Azt, hogy egy családi gazdaságnak mekkora területre van szüksége ahhoz, hogy önfenntartó legyen, attól függ, hogy ki milyen hasznot vár el. Ha kizárólag a pénzbeli bevételt nézzük, akkor egy-két hektár nem elegendő az önfenntartáshoz. De ha a hasznot tágabban értelmezzük, akkor sok mindent mégis megéri csinálni. Hiszen haszon az is, hogy a gazdaságból egészséges ételek kerülnek az asztalra, a szabadban, a jó levegőn végzett munka jó egészséget és fizikumot ad a tulajdonosnak, és miközben a saját területét műveli, a családjával, gyermekeivel töltheti az időt. Ha a haszon fogalmát az anyagiakon túl értelmezzük, akkor sokkal könnyebb önfenntartóvá tenni egy gazdaságot, véli Pottyondy Ákos.

Kasvirág szárítása

Nyitott porta

Az Ürmös Porta termékeit nem értékesítik, helyette inkább az oktatást tartják fontosabbnak a tulajdonosok.

Bemutató gazdaságként működnek, náluk megnézhető, mi történik „a földtől az asztalig”.

Emellett több felsőoktatási és egyéb képzőintézménnyel állnak kapcsolatban, fogadják a hallgatókat gyakorlatra. Oktatási programokat is szerveznek, igyekeznek átadni a tapasztalataikat, tudásukat. A nyitott gazdaságban az érdeklődők a munkálatokba is bekapcsolódhatnak.

A névadó ürömmel készült pálinka
Szervezett programjaikon egy-egy témára fókuszálnak. Ilyen például a gyógynövénygyűjtés, amelynek során a leggyakoribb 10-12 fajt ismertetik meg az érdeklődőkkel. Emellett bemutatják az illóolaj-lepárlást, januárban pedig gyógyhatású kivonatok készítéséről (tinktúra, macerátum, mézes kivonat, olajos kivonat, zsíros kivonat) szerveznek majd gyakorlatorientált képzést. Ezekre nagy az igény, hiszen a munkájuk miatt sokan heteken át szinte ki sem mozdulnak a számítógép elől, ezért élvezik, hogy kézzelfogható terméket készítenek.

Vannak, akik célirányosan jelentkeznek a tanfolyamokra, de jelentős a véletlenül betérők száma is, amikor meglátogatják a közeli Pannonhalmát, vagy éppen a porta előtt vezető zarándokúton haladnak.

Komoly fejlesztéseket végeznek annak érdekében is, hogy a zarándokoknak pihenőhelyet nyújthasson a családi gazdaság.

A rövidebb, párórás bemutatókon kívül már most is előfordul, hogy napokat, heteket töltenek náluk az érdeklődők. A gyógynövényes, illetve a kozmetikumokkal foglalkozó programok általában a nők körében népszerűbbek, amíg a gyümölcsfák gondozására inkább a férfiak kíváncsiak, és a gazdaság létrehozásának vagy működtetésének részletei is főként őket érdeklik. Tavasztól őszig inkább a termesztési kérdések kerülnek elő, télen pedig az alapanyagok feldolgozása (kivonatkészítés, teák keverése stb.).

Szurokfű betakarítása

Az Ürmös Porta azonban nem csupán a gazdálkodás helyszíne.

Ákos felesége, Patricia zeneterápiával foglalkozik, aminek a gazdaság és a környezetében található védett erdő különleges és egyedi színteret ad.

Az egykori gazdasági épületek egy részét úgy újították fel, hogy azok a terápiás foglalkozásoknak is helyet adhassanak, valamint a kertben és a gyümölcsösben is több pihenésre, elmélkedésre alkalmas helyszínt alakítanak ki.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

Családfakészítéssel óvják meg a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat a botanikusok

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Mérgező a méhlegelő?

A Méhészet októberi számában olvashattunk egy cikket a napraforgóval kapcsolatos mérgezésekről. Ezzel, a legnagyobb területen tenyésző méhlegelőnkön tapasztalható méhveszteséggel kapcsolatban szeretnék megosztani egy másik, érdekes történetet.

Ragály, járvány, madárinfluenza

2020 végén még úgy tűnt, az állatok zártan tartásának elrendelésével sikerül megakadályozni hazánkban a madárinfluenza-járvány kitörését. Sajnos mára már nem így van, Magyarország több területén tízezres baromfiállományokat kellett leölni.

Négy százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs fogyasztás az EU-ban

Bár az Európai Unióban továbbra sem éri az átlagos zöldség-gyümölcs fogyasztás az ajánlott napi 400 grammot, biztató növekedést mutatott ki a Freshfel Europe januárban kiadott felmérése. A friss zöldség és gyümölcs termelését, forgalmazását és fogyasztását elemző Consumption Monitor szerint 2017-hez képest 4 százalékos a növekedés.