Mindebből kiviláglik: a hitelprogram sikerrel érte el az agrárgazdaság kis- és középvállalkozásait, ám még mindig nem élnek elegen az exporthitel-biztosítással, pedig a konstrukció könnyen beárazható és komoly versenyelőnyt is jelenthet az exporttárgyalások során.
Minden szempontból rendhagyó év a mostani, a koronavírus gyakorlatilag az egész gazdaságot felforgatta világszerte. Nem véletlen, hogy a koronavírus okozta gazdasági nehézségek kezelésére az exportban érintettek számára is új pénzügyi csomagot indított el tavasszal az EXIM. Milyen tapasztalatok születtek azóta ezzel kapcsolatban?
– Május elején indítottuk el a Kárenyhítő Programcsomagunkat, amikor még mindenki arra számított, hogy egy gyors visszapattanás várható a koronavírus okozta első sokk után.
Eleinte tehát hamar elmúló krízisben reménykedett mindenki, de ma már láthatjuk, hogy ez sajnos nem így alakul. A jelek szerint tartósan velünk van a koronavírus, amely meghatározza a gazdaság feltételeit is. Ebben kell működnünk. Ez már csak azért sem könnyű, mert az exportot tekintve nagyon komoly visszaesést szenvedett el mindenki. Az első félévben a világkereskedelem 27 százalékkal esett vissza, amely példátlan zuhanást jelent.
Hogyan működik ilyen helyzetben a Kárenyhítő Programcsomag?
– A program legsikeresebb, legfőbb eleme a hiteltermék, amellyel az a célunk, hogy olyan, gyors és rugalmas forráshoz jussanak a cégek, amely minden szempontból kedvező feltételrendszer mellett segíti őket a nehéz időszak áthidalásában – akár működőtőke-szükségletről, akár beruházási hitelről legyen szó.
Ez nagyságrendileg 650 cég kérelmét jelenti, amelyből 500 már meg is kapta az igényelt összeget. Figyelemreméltó, hogy ebben az agrárium aktívabb volt, mint más ágazatok. A tágabb értelemben vett agráriumról beszélek most, amely a mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatókat és élelmiszer-előállítókat is magába foglalja. Ez a szegmens a normál portfóliónkban 16 százalékot tesz ki, míg a Kárenyhítő Programban hozzávetőleg 20 százalékot jelent, vagyis a hitelkérelmek közül minden ötödik forint ebbe a tág értelemben vett ágazatba került.
Ez egyébként döntően a kis- és középvállalkozásoknak köszönhető, az igénylők között erőteljes túlsúlyban voltak a kkv-k, mintegy 75 százalékos aránnyal. A program legnagyobb sikerének azt tartom, hogy ezeket a vállalkozásokat el tudtuk érni az ajánlatunkkal és hatékonyan tudunk segíteni nekik.
Mennyire vonzó a hitelfelvétel a dekonjunktúra időszakában?
– A mostani krízishelyzetet szeretik a 2008-as válsághoz hasonlítani, pedig lényeges különbségek vannak. A mi szempontunkból az egyik legfontosabb az, hogy jelenleg van biztos likviditás a pénzpiacokon.
Ma erről nincs szó, forrásbőség van a világban. Mindenki érzi ezt a kedvező lehetőséget és látja a jó feltételeket is, hiszen az sem mellékes, hogy a mostani, a kárenyhítést szolgáló hitelek nagyon kedvező kondíciókkal érhetőek el.
Egy ilyen helyzetben ugyanakkor mégis leginkább a kiszámíthatóság az, ami felértékelődik, hiszen ebből van a legkevesebb. Miben bízhatnak az exportőrök? Mit tud ajánlani az EXIM a számukra ahhoz, hogy kiszámíthatóbbá váljon a működésük?
– Az EXIM nemcsak banki, hanem biztosítási szolgáltatásokat is nyújt az exportra termelő hazai cégeknek, így nemcsak hitel- és hitelfedezeti programot, hanem exportvevő-biztosítást is kínálunk. Ez a termék lényegében a vevők nemfizetési kockázatának kezelésére szolgál, ettől óvja meg az exportőröket.
A biztosítás alkalmazásával, az értékesítési árba való beárazásával akár 365 napos fizetési haladékot is bevállalhat egy exportáló vállalkozás. Nem kell attól tartania, hogy végül nem folyik a várt bevétel, mert ha nem fizet vevő, az EXIM teljesíti a követelést. Mezőgazdasági, élelmiszeripari szereplőknek kifejezetten célszerű beépíteni ezt a biztonsági pontot a gazdálkodásukba, hiszen üzletmenetükben jellemző a gyorsan forgó áru és a halasztott vevőkövetelés. Ezt a szolgáltatást egyébként az EXIM az Európai Unión kívüli piacok esetében már régóta nyújtja ügyfeleinek, az agrárágazaton belül jellemzően élőállatok kivitelekor.
Mely országok esetében kezdték el alkalmazni a biztosítást az Európai Unión belül?
– Ezzel a konstrukcióval döntően az Olaszországba exportáló cégek éltek a nyár elején. Ősszel új felfutást tapasztaltunk, ahol már Horvátország, Lengyelország és Ausztria is kiemelt pozíciót foglalt el. Az exporthitel-biztosítás egyelőre kevéssé ismert Magyarországon, így az agrárgazdaság szereplőinek körében is, pedig nagyon világos előnyei vannak: stabilizálni lehet a vele a meglévő üzleti kapcsolatokat és ahhoz is nagymértékben hozzásegíti a szereplőket, hogy új piacokat hódítsanak meg – ez az újraszerveződő értékláncokban új lehetőségeket teremt.
Hogyan teremthet új lehetőséget egy exportbiztosítás?
– A vállalkozások számos tényezőt, a gazdálkodásukat negatívan befolyásoló negatív faktort igyekeznek kivédeni.
A vevőkockázat elleni biztosítás egyelőre még nem ennyire elterjedt, pedig valljuk be, az nem egy kis kockázat, hogy a leszállított árut kifizetik-e vagy sem. Az Európai Unión belül persze a kintlévőségek behajtása jobban szabályozott, mint azon kívül, de még így is megéri ilyen biztosítással élni. Különösen a mostani időszakban értékelődik fel a kiszámíthatóság. Az pedig új lehetőséget jelent, hogy egy exportőr egy ilyen megoldással tudja kezelni a hosszú fizetési határidőre irányuló kéréseket –
Ezáltal létrejöhetnek olyan üzletek, amelyek a két fél fizetési határidővel kapcsolatos távoli álláspontjai miatt nem jönnének létre.
Milyen költségek merülnek fel egy ilyen megoldás esetében?
– Fix költséget nem lehet mondani, hiszen minden kereskedelmi ügylet egyedi, eltérő rizikót pedig eltérő árral tudunk kezelni.
A legalacsonyabb mértéke 0,2 százalék lehet, de még 1 százalék is könnyedén kezelhető, hiszen ha egy cég profittartalma 7–8 százalék, egy 1 százalékos biztosítási díjat könnyedén rátehet az árra, ha ennek eredményeképp hosszabb, akár 365 napos fizetési határidőt tud elfogadni. Ez utóbbi ugyanis nagyobb előny, mint az 1 százalékos árnövekmény, tehát akkor is nagyon jó eszköz lehet, ha egy cég növekedni akar. A jellemzően gyorsabb áruforgás miatt ez az agrárvállalkozásoknak kifejezetten jól jöhet.