Back to top

„Jobbak lehetünk, mint a versenytárs” - Interjú az EXIM elnök-vezérigazgatójával

Komoly zuhanást élt meg a világkereskedelem az idei évben, de fontos különbség a mostani helyzet és a 2008-as válság között, hogy ma meglehetősen nagy mennyiségű forrás áll rendelkezésre, ráadásul kedvező feltételek mellett – mondta el lapunknak Jákli Gergely. Az EXIM elnök-vezérigazgatója értékelte a tavasszal bejelentett Kárenyhítő csomag eddigi eredményeit.

Mindebből kiviláglik: a hitelprogram sikerrel érte el az agrárgazdaság kis- és középvállalkozásait, ám még mindig nem élnek elegen az exporthitel-biztosítással, pedig a konstrukció könnyen beárazható és komoly versenyelőnyt is jelenthet az exporttárgyalások során.

Minden szempontból rendhagyó év a mostani, a koronavírus gyakorlatilag az egész gazdaságot felforgatta világszerte. Nem véletlen, hogy a koronavírus okozta gazdasági nehézségek kezelésére az exportban érintettek számára is új pénzügyi csomagot indított el tavasszal az EXIM. Milyen tapasztalatok születtek azóta ezzel kapcsolatban?

– Május elején indítottuk el a Kárenyhítő Programcsomagunkat, amikor még mindenki arra számított, hogy egy gyors visszapattanás várható a koronavírus okozta első sokk után.

A programmal a kereskedelmi banki hitelezést segítő állami kezességvállalást, gyorsan folyósítható hitelkonstrukciókat vezettünk be, valamint az exporthitel-biztosításokra vonatkozó, lazított európai uniós feltételeket kihasználva már az EU-s és a többi, fejlett OECD országba történő exporthoz is tudunk vevőbiztosítást nyújtani.

Eleinte tehát hamar elmúló krízisben reménykedett mindenki, de ma már láthatjuk, hogy ez sajnos nem így alakul. A jelek szerint tartósan velünk van a koronavírus, amely meghatározza a gazdaság feltételeit is. Ebben kell működnünk. Ez már csak azért sem könnyű, mert az exportot tekintve nagyon komoly visszaesést szenvedett el mindenki. Az első félévben a világkereskedelem 27 százalékkal esett vissza, amely példátlan zuhanást jelent.

Hogyan működik ilyen helyzetben a Kárenyhítő Programcsomag?

– A program legsikeresebb, legfőbb eleme a hiteltermék, amellyel az a célunk, hogy olyan, gyors és rugalmas forráshoz jussanak a cégek, amely minden szempontból kedvező feltételrendszer mellett segíti őket a nehéz időszak áthidalásában – akár működőtőke-szükségletről, akár beruházási hitelről legyen szó.

Ezt a konstrukciót tekintve eddig több mint 300 milliárd forintnyi kérelmet fogadtunk be, amelyből 180 milliárd forintnyi összegre már szerződtünk is.

Ez nagyságrendileg 650 cég kérelmét jelenti, amelyből 500 már meg is kapta az igényelt összeget. Figyelemreméltó, hogy ebben az agrárium aktívabb volt, mint más ágazatok. A tágabb értelemben vett agráriumról beszélek most, amely a mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatókat és élelmiszer-előállítókat is magába foglalja. Ez a szegmens a normál portfóliónkban 16 százalékot tesz ki, míg a Kárenyhítő Programban hozzávetőleg 20 százalékot jelent, vagyis a hitelkérelmek közül minden ötödik forint ebbe a tág értelemben vett ágazatba került.

Ez eddig mintegy 61 milliárd forintnyi hitelkérelmet jelent olyan, exportban érintett cégek részéről, akik 2018-ban mintegy 234 milliárd forintnyi export-árbevételt termeltek.

Ez egyébként döntően a kis- és középvállalkozásoknak köszönhető, az igénylők között erőteljes túlsúlyban voltak a kkv-k, mintegy 75 százalékos aránnyal. A program legnagyobb sikerének azt tartom, hogy ezeket a vállalkozásokat el tudtuk érni az ajánlatunkkal és hatékonyan tudunk segíteni nekik.

Mennyire vonzó a hitelfelvétel a dekonjunktúra időszakában?

– A mostani krízishelyzetet szeretik a 2008-as válsághoz hasonlítani, pedig lényeges különbségek vannak. A mi szempontunkból az egyik legfontosabb az, hogy jelenleg van biztos likviditás a pénzpiacokon.

Emlékezetes, hogy az akkori válságban szinte kiszáradtak a pénzpiacok, akkor maguk a bankok is nagyon nehezen jutottak forráshoz és nehezen tudtak hitelt nyújtani.

Ma erről nincs szó, forrásbőség van a világban. Mindenki érzi ezt a kedvező lehetőséget és látja a jó feltételeket is, hiszen az sem mellékes, hogy a mostani, a kárenyhítést szolgáló hitelek nagyon kedvező kondíciókkal érhetőek el.

Egy ilyen helyzetben ugyanakkor mégis leginkább a kiszámíthatóság az, ami felértékelődik, hiszen ebből van a legkevesebb. Miben bízhatnak az exportőrök? Mit tud ajánlani az EXIM a számukra ahhoz, hogy kiszámíthatóbbá váljon a működésük?

– Az EXIM nemcsak banki, hanem biztosítási szolgáltatásokat is nyújt az exportra termelő hazai cégeknek, így nemcsak hitel- és hitelfedezeti programot, hanem exportvevő-biztosítást is kínálunk. Ez a termék lényegében a vevők nemfizetési kockázatának kezelésére szolgál, ettől óvja meg az exportőröket.

Gyorsan forgó áruk szállításánál teljesen megszokott a halasztott fizetés, aminek persze van kockázata, ezt azonban nem elkerülni, hanem kezelni kell.

A biztosítás alkalmazásával, az értékesítési árba való beárazásával akár 365 napos fizetési haladékot is bevállalhat egy exportáló vállalkozás. Nem kell attól tartania, hogy végül nem folyik a várt bevétel, mert ha nem fizet vevő, az EXIM teljesíti a követelést. Mezőgazdasági, élelmiszeripari sze­­replőknek kifejezetten célszerű beépíteni ezt a biztonsági pontot a gazdálkodásukba, hiszen üzletmenetükben jellemző a gyorsan forgó áru és a halasztott vevőkövetelés. Ezt a szolgáltatást egyébként az EXIM az Európai Unión kívüli piacok esetében már régóta nyújtja ügyfeleinek, az agrárágazaton belül jellemzően élőállatok kivitelekor.

Távoli országok, sokszor üzletileg kétségesnek tartott térségek esetében ez egy bevett gyakorlat, de a koronavírus okozta helyzet miatt az EU lehetővé tette tavasszal, hogy az uniós – tehát a magyar kivitel nagyságrendileg 80 százalékát lefedő – exportrelációk esetében is alkalmazzuk.

Mely országok esetében kezdték el alkalmazni a biztosítást az Európai Unión belül?

– Ezzel a konstrukcióval döntően az Olaszországba exportáló cégek éltek a nyár elején. Ősszel új felfutást tapasztaltunk, ahol már Horvátország, Lengyelország és Ausztria is kiemelt pozíciót foglalt el. Az exporthitel-biztosítás egyelőre kevéssé ismert Magyarországon, így az agrárgazdaság szereplőinek körében is, pedig nagyon világos előnyei vannak: stabilizálni lehet a vele a meglévő üzleti kapcsolatokat és ahhoz is nagymértékben hozzásegíti a szereplőket, hogy új piacokat hódítsanak meg – ez az újraszerveződő értékláncokban új lehetőségeket teremt.

Hogyan teremthet új lehetőséget egy exportbiztosítás?

– A vállalkozások számos tényezőt, a gazdálkodásukat negatívan befolyásoló negatív faktort igyekeznek kivédeni.

Erre vannak speciális konstrukciók, mint például a szállítmány- vagy vagyonbiztosítás, a jégkár és a növénybetegségek elleni biztosítás.

A vevőkockázat elleni biztosítás egyelőre még nem ennyire elterjedt, pedig valljuk be, az nem egy kis kockázat, hogy a leszállított árut kifizetik-e vagy sem. Az Európai Unión belül persze a kintlévőségek behajtása jobban szabályozott, mint azon kívül, de még így is megéri ilyen biztosítással élni. Különösen a mostani időszakban értékelődik fel a kiszámíthatóság. Az pedig új lehetőséget jelent, hogy egy exportőr egy ilyen megoldással tudja kezelni a hosszú fizetési határidőre irányuló kéréseket –

ha egy leendő partner csak hatvan, kilencven vagy százhúsz napos fizetési határidővel hajlandó belemenni az üzletbe, akkor az exportőr cég ezzel a biztosítással alkalmazkodni tud a vevő által kért hosszú fizetési határidőhöz, a biztosítási díjat pedig be tudja árazni a termékbe.

Ezáltal létrejöhetnek olyan üzletek, amelyek a két fél fizetési határidővel kapcsolatos távoli álláspontjai miatt nem jönnének létre.

Milyen költségek merülnek fel egy ilyen megoldás esetében?

– Fix költséget nem lehet mondani, hiszen minden kereskedelmi ügylet egyedi, eltérő rizikót pedig eltérő árral tudunk kezelni.

Függ az országkockázattól, amely egyébként az Európai Unión belül lényegesen alacsonyabb, mint azon kívül, különösen egy-egy válsággócban. Függ a vevő pénzügyi minősítésétől is, de minden esetben olyan tételről van szó, amely az exportőr részéről beárazható.

A legalacsonyabb mértéke 0,2 százalék lehet, de még 1 százalék is könnyedén kezelhető, hiszen ha egy cég profittartalma 7–8 százalék, egy 1 százalékos biztosítási díjat könnyedén rátehet az árra, ha ennek eredményeképp hosszabb, akár 365 napos fizetési határidőt tud elfogadni. Ez utóbbi ugyanis nagyobb előny, mint az 1 százalékos árnövekmény, tehát akkor is nagyon jó eszköz lehet, ha egy cég növekedni akar. A jellemzően gyorsabb áruforgás miatt ez az agrárvállalkozásoknak kifejezetten jól jöhet.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/Pénzmag
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Egy galamb átrepült Oregonból Ausztráliába, meg akarják ölni

Egy galamb tizenháromezer kilométert tett meg az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. A hatályos ausztrál előírások szerint a Csendes-óceánt átszelő madarat meg kellene ölni.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

Mads Mikkelsen a sztárja az új Carlsberg reklámnak

A Carlsberg leleplezte legújabb reklámját, melyben alkoholmentes sörüket népszerűsíti. A vállalat úgy döntött, hogy eljött az ideje az alkoholmentes sörök piacának fellendítéséhez, ezért a Carlsberg 0.0 promóciós reklámjához a híres dán színész, Mads Mikkelsen-t kérték fel, hogy főszereplője legyen a videónak.

Több mangó termett, leesett az ára

Nőtt a dél-afrikai mangókínálat a főszezonban, ezért a kereskedelmi ára jelentősen csökkent.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.