Back to top

Új kapuk nyíltak a magyar termékek előtt

Noha a koronavírus-járvány okozta helyzet nem feltétlen szolgál a pozitív gondolatok táptalajául, a biztonságos, minőségi alapanyagokból készült magyar élelmiszereknek kétségtelenül kedvező közeget teremtett. Ugyanakkor az már kérdéses, hogy vajon az észérvek vagy inkább az érzelmek vezérlik a fogyasztókat, miközben leemelik a hazai termékeket a polcról.

A témában a KNK PR&Media Kft. szervezett háttérbeszélgetést, mely segített közelebb kerülni a válaszhoz. A program első perceiben elhangzott: annak a termékpályának, melyet a Bonafarm Csoport sertésintegrációs rendszere hozott létre, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően egyre kisebb az importigénye. Az egyes gépek, illetve technológiák mellett nagyobb mennyiségben csak a tömegtakarmány-gyártás során használt vitaminok és premixek, valamint a csomagolóanyagok származnak külföldről.

A Bonafarm Mezőgazdaság által kiépített sertésintegrációs rendszer fejlesztésének eredményeként folyamatosan csökken a malac import szükséglet is. Éder Tamás annak az MCS Vágóhíd Zrt.-nek az igazgatósági tagjaként vett részt a beszélgetésen, mely a Bonafarm Csoport stratégiai partnere s egyben a csoporthoz tartozó Pick Szeged Zrt. alapanyag-beszállítója. Szavai szerint tevékenységük kulcsa, hogy az általuk feldolgozott sertésállományt a nemzetközi szinten versenyképes keretek között, helyben állítják elő, együttműködve több mint 100 kis- és közepes méretű mezőgazdasági vállalkozással, állattenyésztőkkel és őstermelőkkel.

Prémium termékek – tudatos fogyasztóknak

Az MCS Vágóhíd Zrt. sertésvágóhídja Mohácson
Fotó: MTI/Sóki Tamás
A partnereik által előállított hízókat is beleszámítva idén körülbelül 1 millió sertést vágtak le az ország legmodernebb vágóhídjának számító mohácsi üzemükben. Ebből 650 ezer állat a Bonafarm Csoport által koordinált integrációs rendszerből került ki, köztük az a 160 ezer sertés is, melyekből a prémium szegmensbe pozícionált Pick Friss hús termékek készülnek.

E termékekkel a cég azt a fogyasztói réteget célozta meg, mely egyre inkább tudatos vásárlásra törekszik, s fontosnak tartja, hogy olyan magyar terméket tegyen a kosarába, ami magas szintű állatjóléti feltételek mellett, minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyva készül.

„Ezek a húsok 100 százalékban GMO-mentes takarmánnyal etetett, antibiotikum-mentesen hizlalt sertésekből származnak.

Noha az Európai Uniós állatjóléti feltételek szigorúak, ezeket az állatokat még magasabb fokú követelményeknek megfelelően, 30-40 százalékkal alacsonyabb telepítési sűrűséggel tartjuk” – magyarázta a szakember. Példaként említette még az állatok „szórakoztatását” szolgáló berendezéseket, a szellőző- és levegőminőség-javító rendszert, illetve elmondta azt is, hogy míg az EU-s szabályozás szerint az élő állatok pihentetés nélkül 8 órán keresztül szállíthatók, addig Mohácsra legfeljebb 3 órányi távolságból utaztatják a vágásra szánt sertéseket.

Ez azért is fontos, mivel a rövidebb szállítási idő az állatoknak kevesebb stresszt okoz, ez pedig jobb húsminőséget eredményez. Továbbá az sem elhanyagolandó, hogy a cég – ahogy a nagy üzemeknél ez megszokott – napi kapcsolatban van a hatósági állatorvosokkal és élelmiszer-biztonsági szakemberekkel.

Kiszámíthatóság és biztonság

A mohácsi vágóhíd jelenleg körülbelül 700 embert foglalkoztat, s mivel a vágás és húsfeldolgozás kézi munkaerőt kíván, hosszútávú munkalehetőséget biztosít számukra. Éder Tamás ennek kapcsán elmondta, hogy bár 1 évvel ezelőtt még igencsak nehéz volt jó húsipari szakembert találni, a hazai munkabérek alakulása, a külföldi – németországi – munkaerő-kölcsönzési rendszer szigorodása, no és persze a koronavírus-járvány okán egyre többen keresnek munkát az országhatáron belül. A járvány ugyanakkor azt is eredményezte, hogy a vásárlók többsége az általa leginkább biztonságosnak vélt, csomagolt húsipari termékeket részesíti előnyben.

Szívügyük a magyar termék

A biztonságos, megbízható minőségű magyar termékek népszerűsítésére kötelezte el magát a 2006-ban alapított Magyar Termék Nonprofit Kft., tanúsító védjegyével segítve e termékek egyszerű és egyértelmű azonosíthatóságát. Benedek Eszter ügyvezető – a beszélgetés másik résztvevője – mindenekelőtt elmondta: az elmúlt bő egy évtizedben fokozatosan vált egyre inkább hangsúlyossá a vásárlói tudatosság hazánkban, s már nemcsak az ár és a minőség, hanem a magyar eredet is fontos szemponttá vált a fogyasztók számára. Noha lényegesek a hazai termékek vásárlása mellett szóló racionális érvek is, a többség elsősorban az érzelmeire hallgatva választ élelmiszert a boltok polcairól, nem véletlenül hirdeti a cég szlogenje, hogy „Szívügyünk a Magyar Termék”.

Amit azonban minden kampányuk alkalmával hangoztatnak, az az a tény, hogy a magyar termékek vásárlása a hazai munkahelyek megőrzését szolgálja. Ez az üzenet a koronavírus-járvány márciusi, magyarországi megjelenését követően még nagyobb hangsúlyt kapott: a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” elnevezésű kezdeményezésükben öltött „testet”.

„A fogyasztók többsége saját maga is tapasztalja, hogy mennyire fontos az, hogy megőrizzék a munkahelyét, mindemellett a minőségi, magyar termékek vásárlása mellett szóló racionális érvekre is fogékonyabbak most.

A Magyar Termék tanúsító védjegyeivel ellátott termékek esetében biztosak lehetnek abban is, hogy nem fognak élelmiszer-biztonsági problémákkal vagy éppen fogyasztómegtévesztő információkkal szembesülni” – mondta. Emellett hangsúlyozta azt is, hogy a hazai termékek könnyebben elérhetők, illetve pótolhatók, ami a járvány első, tavaszi hullámakor is bebizonyosodott.

Nem pusztán fellángolás

A fentebb említett kampány a közösségi médiumok felületein indult el tavasszal, s csakhamar nagy népszerűségre tett szert a legkülönfélébb cégek körében is – közel 100 vállalkozás csatlakozott hozzá –, akik saját kampányaikban is felhasználták az említett szlogent. Éppen ezért a folytatás sem váratott sokáig magára. 24 cég, köztük a PICK Friss húsokat előállító MCS Vágóhíd Zrt. közreműködésével készítették el azt a TV-kampányt, melynek fő mondanivalója, hogy bár sokfélék vagyunk, abban egyetértünk, hogy magyar termékek vásárlásával a hazai vállalkozások megmaradását, a munkahelyek megőrzését támogatjuk.

Az ügyvezető szerint a jellegi helyzet jó lehetőséget ad a magyar termékek népszerűsítésére, ugyanakkor nem tagadja, hogy a hosszútávú, folyamatos kommunikáció jelentheti a siker kulcsát, éppen ezért már tervezik a jövő évre szóló kampányokat is. „Biztos vagyok benne, hogy a magyar termékek iránti keresletnövekedés nem pusztán fellángolás a fogyasztók részéről, ettől függetlenül igyekszünk mindent megtenni azért, hogy fenntartsuk az érdeklődésüket” – tette hozzá.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Elmarad a 2021-es ProWein a COVID-19 járvány miatt

A Covid-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt a ProWein 2021-et - a világ vezető és legjelentősebb bor- és szeszesital-vásárát - nem tervezik megszervezni március 19-23 között. A következő ProWein kiállítást Düsseldorfban 2022. március 27-29 között tartják meg.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

A járvány ellenére nőtt az utasok száma a Pálházi Állami Erdei Vasúton

Felemás esztendőn vannak túl az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott kisvasutak. A Lillafüredi Állami Erdei Vasúton (LÁEV) csökkent, a Pálházi Állami Erdei Vasúton (PÁEV) viszont növekedett az utasok száma, a 2019-es esztendőhöz viszonyítva. A LÁEV szerelvényein több mint 152 ezren utaztak, a PÁEV-nél pedig meghaladta a 43 ezret a jegyet váltók száma.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó termékek forgalmazása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő.

Mi volt a Lidl sztárterméke a brit piacon?

Pizsamát, kényelmes otthoni ruhákat, pezsgőt és süteményt vettek a karácsonyt megelőző időszakban a britek. A koronavírus-járvány jelentősen átalakította az év végi menetrendet is. A szigorú korlátozások miatt máshogyan alakult a karácsonyi időszak Nagy-Britanniában is, a BBC cikkében arról ír, milyen termékek voltak a legkelendőbbek az ünnepi időszakban.

Csaknem 200 millióból fejlesztette egyik kiskereskedelmi egységét a Mecsek Füszért Pécsen

Csaknem 200 millió forintos ráfordítással korszerűsítette a Coop üzletlánc Pécs belvárosában, a Konzum Áruház földszintjén lévő egységét a Mecsek Füszért Zrt. (MF Zrt.) - közölte Nagy Lajosné, a társaság vezérigazgatója kedden a szupermarket sajtónyilvános bemutató eseményén.

Új beruházás a zöldségágazatban: Ötmilliárdos feldolgozó épül

Új zöldségfeldolgozó üzemet létesítenek Magyarországon, amely jelentős keresletet biztosíthat a magyar termelőknek. A belga tulajdonú zöldségfeldolgozó a Sugo Food Kft. beruházása, és jó irányt jelent a hazai zöldségágazatban, amelynek elsősorban a feldolgozás, illetve a feldolgozók és a termelők viszonya terén kellene fejlődnie.