Back to top

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Somogy megye Balatontól távolabb eső része, a belső-somogyi Homokvidék átlagosan 150 méter tengerszintfeletti magasságban húzódik, felszínét azonban viszonylag sűrű észak-déli irányú homokbucka-vonulatok tagolják. A homokbuckák alig észrevehetően hullámossá változtatják a tájat, és a legfeljebb 10 méteres szintkülönbségektől lefolyástalan, lapos völgyek alakultak ki. A belső-somogyi Homokvidék bővelkedik vízfolyásokban, ezeket szinte kivétel nélkül Rinyának hívják. De a sok Rinya-ágon kívül rengeteg a természetes és mesterséges tó is, bennük páratlanul gazdag élővilággal.

A tavak környékén számos rétisaspár fészkel, az erdők rejteke pedig nyugalmas otthont ad az oly óvatos feketególyáknak is. A nádasokban fokozottan védett vidrák élnek, a Somogyországra jellemző éger-lápok pedig nyáron hűst kereső szarvasokat rejtenek.

A természeti adottságok, a kialakuló nagybirtok-rendszer, a kedvező gazdálkodási szerkezet már a történelmi időkben is fejlett vadászati kultúrát eredményezett, ami a 20. században élte virágkorát.

Ebben a festői környezetben találhatók a Lábodi Vadászterület legvonzóbb turisztikai célpontjai: Petesmalom, Nagysallér és Sziágy. A méltán világhírű, mintegy hét évtizedes múltra visszatekintő állami vadászterület kiemelkedő dám- és gímszarvas-állománya sok vadászvendéget vonz évről évre a térségbe.

Jeles vadászok, vadászírók - az Eszterházyak, Jankovicsok, Inkeyek leszármazottai, gróf Széchenyi Zsigmond, vagy éppen dr. Studinka László – is megfordult Somogyban. A hagyományok jó alapot teremtettek a ma emberének a vadászathoz, az 1971-es Vadászati Világkiállítást követően pedig tovább nőtt a térség népszerűsége.

A vidék egyik közkedvelt vadászházát, a közeli Szent-Hubertusz kápolnát, mini vadasparkot és a Vadászati és Helytörténeti Emlékházat is magába foglaló nagysallári Gazdálkodási és Turisztikai Központ a vadgazdálkodás és a mezőgazdaság ágazatainak tevékenységeit támogatja.

A Vadászati és Helytörténeti Emlékház megismerteti látogatóival a vadászati hagyományokat, kultúrát, a vadászat és vadgazdálkodás eszközeit, bemutatja a vadászat neves szakembereit és nem utolsósorban a belső-somogyi vadállományt. A kiállítás természeti diorámája, a neves vadászok életútjának leírásai, az 1971-es jelkép, az Auloch-bika agancsának másolta, a kiemelkedő minőségű és érdekes trófeák, vadászattörténeti relikviák és fotók, valamint vadászati eszközök mellett talán a legnagyobb értéket a restaurált és hordozható felületre átmentett falfestmények képviselik. Báró Schell József szekko (al secco) technikával készült Petesmalmi nyolc alkotása közül hármat eredetiben láthatunk az Emlékházban. De megcsodálhatjuk Muray Róbert rinyatamási terítéket ábrázoló nagyméretű falfestményét is. Az 1972-es Muray-alkotás hosszú ideig a feledés homályába veszett, mígnem 2018-ban restaurálták.

A vadászati kultúra népszerűsítése mellett a természeti ismeretek átadása, az erdő növény- és állatvilágának megismertetése, a vadász- és erdészszakma bemutatása, a környezettudatos nevelés előtérbe helyezése is célja az emlékháznak.

Egyaránt élvezettel látogatják a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolából érkező óvodás vagy iskolás csoportok, a Rinya menti erdőkben barangoló kirándulók, a vadászház vendégei.

A nagysalléri Gazdálkodási és Turisztikai Központ a petesmalmi Dr. Studinka László Természetismereti Központtal és a Sziágyi Erdei Iskolával együtt a tervek szerint bemutató- és programhelyszíne lesz az 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A Lábodi Vadászterületen, Nagysalléron terveznek természetfotó-kiállítást, bemutatják az Edmond Blanc Díjas és diplomás magyarországi vadászterületeket és a legkiválóbb lábodi gímtrófeákat. A tervezett erdő-, vadgazdálkodási és vadászati szakmatörténeti kiállítás nagy érdeklődésre számíthat még a gyermekek körében is, hiszen az ágazatban alkalmazott technikák, eszközök és gépek makettjei ezt a korosztályt nyűgözik le a legjobban. Feltehetően nagy siker lesz a virtuális vadászat is.

A 2021-es év gím- és dámtrófeáit nagy területű, impozáns kiállításon járhatják körbe az érdeklődők.

A tiszteletadás sem marad el, a természeti kincsekért Szent-Hubertusz mise keretében mondhatunk majd áldást.

A Lábod környéki természeti környezetet, a csodálatos növény- és állatvilágot gyalogos, kerékpáros és „vadász-omnibuszos” túrákon is megismerhetik a világkiállítás látogatói. A családokat és külön a gyermekeket játékos programok várják, a vadgasztronómia a vadász-romkocsmában teljesedik ki.

A vadászati kultúra értékein túl a nagy rendezvények az egyetemes kultúrát is képviselik, hangsúlyozva a természet és az ember kapcsolatának harmóniáját.

Közvetítve Fekete István Tüskevár című regényében megfogalmazott tartalmas gondolatokat, a természet alázatos szeretetét, a megismerés csodálatos vágyát és holtomiglan beteljesülését.

Merczel István

SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

5 vegán élelmiszer, ami nem olyan környezetbarát, mint gondolnánk - Avokádó, kakaó és mandula…

Ha a környezetbarátnak tartott étrendekről van szó, a vegánság általában magasan a legelőkelőbb helyen szerepel. Az utóbbi időben számos növényi alapú élelmiszer került vizsgálat alá, mivel a jelentések szerint károsnak bizonyultak a környezetre.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Ezeréves tölgy és mesefa is versenyez a fődíjért

Az Ökotárs Alapítvány Év fája versenyében bárki nevezhet egy egyedi fát egy történet kíséretében, mely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösségnek. Tizenegy döntős van.

Medvenépszámlálás lesz Romániában

Tizenegymillió euró értékű európai uniós finanszírozású projektben Romániában felmérik a barnamedve-állományt, amely Európában a legnagyobb - jelentették be július végén Bukarestben.