Back to top

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

A tatár juhar viszonylag rövid életű, magas cserje, amely kedvező körülmények között, például ligeterdőkben kisebb, ferde törzsű fává nő. A kifejlett egyedek 3-10 méteresek. A törzs és a vastagabb ágak sötétszürke, sima kérge a bükk vagy a virágos kőris kérgére emlékeztet. A vékony, sötétbarna vesszők gyorsan lekopaszodnak, a rügyek viszonylag kicsik. A levelek keresztben átellenesen állnak, tagolatlan (néha gyengén kétkaréjú) lemezük szíves vállú, hegyesedő csúcsú, szélük durván fűrészes. A levélnyél 2-5, a lemez 5-10 centiméter hosszú. A sötétzöld lombozat ősszel sárgára vagy vörösesre színeződik.

Lombfakadás után, májusban és június elején nyílik, gyengén illatos virágai felálló bugában fejlődnek.

Az egyes virágok aprók, a virágtakaró jóval rövidebb a porzóknál, a szirmok fehéresek, a csészék sárgászöldek. A 2-3 centiméteres ikerlependék-termések szárnyai hegyesszöget zárnak be egymással; színük fiatalon piros, éréskor (augusztusban) pedig barna; szeptember végén, októberben lehullik. Széles elterjedésű meleg-kontinentális fafaj. Megtaláljuk szinte az egész Balkán-félszigeten, a Kárpát-medencében, és a Kárpátoktól keletre széles sávban egészen az Urálig. Ezeken kívül némileg elszigetelten előfordul Kis-Ázsiában és a Kaukázusban is, ahol magasabbra hatol. A fajt sokfelé ültették, Közép- és Kelet-Európában, valamint Nyugat-Ázsiában is.

Bár a szakemberek a tatár juhart az alföldi erdőssztyepp tipikus fajaként említik, manapság nem az Alföldön a leggyakoribb.

Őshonos faj

A juhar nemzetség (Acer) 100-150 fajt tömörít, elsősorban a Föld mérsékelt övi területeinek, illetve a nagyobb ázsiai hegységrendszereknek a fája. Európában ennél jóval kevesebb, kb. 20, Magyarországon pedig 4 őshonos juharfaj él, a tatár juharon kívül a korai, a hegyi és a mezei juhar. A tatár juhart Linné írta le 1753-ban, számos európai, így a magyar nyelvben használt neve a locus cassicusára, Tatárországra utal, az irodalomban azonban feketegyűrű juharként is említik.

Nem kedveli ugyanis a homoki termőhelyeket, gyakrabban fordul elő az Északi-középhegységben és lábazatain, különösen a löszdombokon, áthúzódva a Dunántúli-középhegység nagyalföldi peremrészeire (Dunazug-hegység, Bakony és Balaton-felvidék lábazata) is. Általánosan elterjedt a Dél-Dunántúlon, ezen belül főleg a Mecsekben és a környező löszös dombvidékeken. Ezenkívül számottevő előfordulása ismert a Nagyalföld ártereinek magasabb szintjein is, a Beregi-síkon, a Körösök mentén és a Drávamenti-síkon, másutt inkább csak szigetszerű a megjelenése.

Szárazságtűrésének köszönhetően útfásításokban, parkokban kedvelt díszfa, de néhol erdészeti alkalmazása is ismert, például a keményfás ligeterdők alsó szintjébe telepítik.

Viszonylag melegigényes fafaj, jól viseli az árnyékot. A legsavanyúbb talajok kivételével szinte minden talajtípuson jól fejlődik. Árnyéktűrésének köszönhetően az állományon belül is megél, sőt sűrű, magas cserjeszintet vagy alacsony második lombszintet is alkothat, de különösen a szegélyekben és lékekben érzi jól magát, ahol rendszeresen és bőven virágzik és terem.

A domb- és alacsony hegyvidékeken elegyedik, főként cseres-kocsánytalan tölgyes és gyertyános-kocsánytalan tölgyes társulásokban találjuk meg.

Bükkösökben a magasabb hőigénye miatt már ritka, a sziklás termőhelyeket pedig nem kedveli.

Fája nem túl értékes, elsősorban tűzifaként hasznosítják. A sokak által a tatár juhar alfajaként kezelt kelet-ázsiai, de az európai kertekben is megtalálható mandzsu juhart
(A. ginnala) pedig helyesebb önálló fajként kezelni.

Dr. Király Gergely

Soproni Egyetem

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

Sorra tisztítják meg a védett területeket az illegális szeméttől

Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.

Felkészült az erdőgazdaság a hideg télre!

Az enyhe őszies, sáros idő után hirtelen beköszöntött a hideg és a fagy. A változó időjárástól függetlenül biztonsággal ki tudjuk szolgálni a lakosságot és a partnereinket, sőt a legtöbb erdészetnél még száraz tüzelőanyag is van készleten – mondta Zay Zsolt, az EGERERDŐ Zrt. kereskedelmi vezetője.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Örökzöldek díszfaiskolai termesztése

Az őshonos hazai flóra viszonylag szegény tű- és lomblevelű örökzöldekben, miközben az egész évben díszítő fajok iránt nagy a fogyasztói igény. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakran különleges kinézetű növények a kertek tartós díszei legyenek, a beültetendő terület adottságainak megfelelő fajtákat kell választani.

Erdei gombára rálelni is élmény

Erdei gombát keresni, hát még rátalálni nagyszerű dolog. Enni is jó, ráadásul egészséges – mondja a hévízi Benkő Lajos, aki nemcsak a piacon ellenőrzi a gombákat, hanem ismeretterjesztő túrákat szervez és vezet, hogy oktassa a résztvevőket.