Back to top

A magyar piac meghatározó szereplője

Az egyetlen termelői tulajdonban lévő, egyben a második legnagyobb magyar tejipari cég ez év júliusában tartott taggyűlésén újabb 3 évvel meghosszabbították Rózsás Mónika ügyvezető igazgató megbízatását. A pénzügyi szakember 2018 őszén vette át a vállalat irányítását, aminek korábban a gazdasági igazgatója, illetve ügyvezetőigazgató-helyettese volt.

Rózsás Mónika: az eredményesség területén a számoknak hiszek
Alig egy év elteltével, a 2019-es üzleti évben jelentősen javult az Alföldi Tej Kft. eredménye. 

Rózsás Mónika 2018-ban adott először interjút lapunknak, amiben elmondta: személyes célja, hogy 3 éven belül ne csak a vállalat árbevételét, hanem a nyereségét is növelje. Sikerült-e elérni? – tettük fel a kérdést a harmadik évben.

– Még nem telt el a 3 év, de jó úton járunk, hogy ne csak az árbevétele alapján, hanem a nyereségét tekintve is Magyarország 500 legnagyobb, legjelentősebb vállalata közé tartozzon az Alföldi Tej.

Hogyan kell értelmezni azt a látszólagos ellentmondást, hogy a vállalat árbevétele ugyan csökkent, viszont az eredményessége látványosan javult?

– A nyereségesség növeléséhez nem feltétlenül szükséges növelni az árbevételt, a hatékonyság javítása a fontosabb. Optimalizáltuk a termelést, az értékesítést és a beszerzésünket is, és a logisztika területén vannak még további lehetőségeink. Bár 2019-ben mintegy 4 százalékkal csökkent az árbevételünk, ennek ellenére megőriztük második helyünket a hazai tejipari cégek között.

Ezzel párhuzamosan az eredményességünk oly mértékben nőtt 1 év alatt, hogy meghaladta az előző 4 év összesített nyereségét.

Ez a jelentős siker természetesen csapatmunka eredménye.

Híreink szerint a vállalat a koronavírus-járvány alatt is biztos partnere volt a termelőknek, a tagoknak, tehát nekik nem volt gondjuk a leadással. Az Alföldi Tejnek milyen kihívást jelentett a pandémia okozta helyzet?

A porítóüzem egyre nagyobb volumenben termel
– A pandémiás helyzetben is a stabilitás és az ellátásbiztonság megőrzése volt a legfontosabb célunk. A tejet át kellett venni, és a magyar lakosság ellátását alapvető élelmiszerekből, tejtermékekből biztosítani kellett – ami sikerült. Természetesen számos kihívással néztünk szembe. Meg kellett oldani, hogy a tejbegyűjtés, a csomagolóanyag-beszállítás, a termelés, a késztermék kiszállítása a kereskedelmi láncokba zavartalan legyen. A felhalmozó vásárlás következtében hirtelen megugrottak a vevőink megrendelései.

A tömegközlekedési lehetőségek korlátozása, leállása miatt magunknak kellett gondoskodni arról, hogy a dolgozóink bejussanak a munkahelyükre.

Biztosítani kellett a gépek folyamatos működését, ezért a januári hírek ismeretében számos karbantartást előre hoztunk: már január-februárban előre elvégeztük ezen munkák egy részét, így tavasszal zavartalanul tudtunk gyártani. Az igények jelentős növekedése miatt természetesen sokkal több csomagolóanyagra volt szükségünk, ezért a szokásos csomagolóanyag-mennyiség kétszeresét vásároltuk meg előre – az ennek a raktározásával járó többletköltséget szintén finanszíroznunk kellett. Élelmiszergyártóként egyébként is magas higiéniai elvárásokat teljesítünk, de a pandémia alatt még többet fordítottunk fertőtlenítőszerek és védőfelszerelések vásárlására. Ezek a kihívások a második hullámban ugyanúgy velünk vannak.

Más szempontból is átalakította az életünket és céljainkat a koronavírus. A járvány előtt a magyar piac elsődleges kiszolgálása mellett az export növelése is fontos célunk volt. Viszont a járvánnyal egyértelműen még inkább előtérbe került a magyar lakosság ellátása, hiszen Magyarország képes lenne önellátásra tejtermékekből.

A járvány első hulláma alatt a hazai tejfeldolgozó üzemek sikeresen teljesítettek, képesek folyamatosan ellátni élelmiszerrel a lakosságot.

Az Alföldi Tej meghatározó szereplője volt a belföldi piacnak a járvány előtt, és az a célunk, hogy az maradjon a jövőben is.

A koronavírus-járvány hátráltatja-e a beruházásaikat, a velük kapcsolatos adminisztrációt? Befejeződtek-e ezek a beruházások? Változott vagy bővült-e nekik köszönhetően a vállalat termékkínálata?

– A debreceni sajtüzemünk próbaüzeme tavaly lezárult, ma már folyamatos a gyártás. Új termékeinket több mint 1 évvel ezelőtt kezdtük el bevezetni a piacra, és karácsonyra legalább egy-egy akció keretében számos áruházláncnál kapható volt a „Magyar” márkánk égisze alatt bevezetett trappista sajt. Így a sajtüzemben nem okozott jelentős fennakadást a vírus, folyamatos volt az alapanyag-átvétel, és a termelés is, a piaci igényeknek megfelelően. Eleve célunk volt a kiváló minőség a sajtgyártásunkban, ezzel is szeretnénk megkülönböztetni magunkat a piacon.

A kereslet növekedése és a pozitív fogyasztói visszajelzések mellett azt is fontos eredménynek tartom, hogy egy májusi független összehasonlító teszt szerint a trappista sajtunk nemcsak a minőségével és az állagával, hanem ár-érték arányával is magasan az élen végzett.

Erre nagyon büszkék vagyunk. A Magyar trappista sajt értékesítése a terveink szerint alakul.

És mi a helyzet a porítóval?

Hamarosan az üzletekbe érkezik a Magyar trappista sajt szeletelt változata is

– Itt már okozott némi fennakadást a vírusjárvány, hiszen éppen a kitöréskor kaptuk meg a használatbavételi engedélyt, de a határok lezárása miatt a próbagyártás kellős közepén a technológiai beszállítóink hazarendelték kollégáikat.

Ennek következtében a tervezettnél később tudtuk befejezni a próbagyártást.

A próbaüzem alatt legyártott termékek minősége kiváló, már el is adtuk ezeket a tételeket, és egyre nagyobb volumenben termelünk.

Hogyan változtatta meg a vírusjárvány kitörése a munkaerőpiaci helyzetet? Elég munkavállaló van-e a piacon?

– A munkaerőpiaci változások természetesen a mi cégünket is érintik. A becslések alapján 2018–2019-ben közel 200 ezer munkavállaló hiányzott a magyar munkaerőpiacról – elsősorban a feldolgozóiparból. A gazdasági bővüléssel együtt keletkező munkaerőhiány még ez év elején is az egyik legsúlyosabb probléma volt itthon. A mi iparágunkban ezt a nehézséget tovább fokozta, hogy a középfokú tejipari szakmai képzésben részt vevők száma elmarad az iparág igényétől.

Még nem látszik, hogy az újabb járványhelyzet kialakulásával milyen irányba mozdul a munkaerőpiac.

Egyrészt sok ember elveszítette az állását, másrészt viszont a szabad munkaerő nem ott található, ahol munkaerőhiány van – és ez ránk is igaz. A munkaerőpiacon tehát vegyes a kép. Például míg a vendéglátásban, a turizmusban, az idegenforgalomban munkaerő-felesleg alakult ki, addig a feldolgozóiparban továbbra is munkaerőhiány van, vagyis egy időben van jelen a munkaerőhiány és munkanélküliség Magyarországon.

A munkaerő-felvétel mellett legalább akkora kihívás a munkaerő megtartása. Nemcsak különböző szektorok versenyeznek egymással a képzett munkaerőért, hanem egy-egy szektoron belül a versenytársak is.

A válság ellenére jelentős béremelésre van szükség a munkaerő megtartása érdekében.

A munkaerőhiányra a robotizáció és az automatizálás az egyik válaszunk. Ugyanakkor ez további jelentős anyagi forrásokat igényel, mind a beruházások, mind a magasan kvalifikált munkaerő felvétele és megtartása miatt. Az Alföldi Tej fehérvári üzemében 4 évvel ezelőtt palettázórobot üzembe helyezésével oldottuk meg a betanított munkások folyamatos hiányát, és középtávon további automatizálást tervezünk.

A debreceni üzemben megvalósított beruházásunk is automatizált. Tudatosan választottunk olyan technológiát, amelyhez kevesebb, de magasabb végzettségű munkavállaló szükséges. A porítóüzemünkben dolgozó munkavállalók döntő többsége felsőfokú végzettségű, egy műszakban mindössze 6 operátor vezérli a technológiát. Számukra az angol nyelv ismerete is elengedhetetlen.

Milyen újdonságokra számíthatnak a közeljövőben a fogyasztók az Alfölditől?

– Idén 10 éves a legismertebb márkánk, a Magyar. Büszkék vagyunk rá, hogy egy évtized alatt sikerült összeállítanunk egy immár 25 tejtermékből álló portfóliót, és arra is, hogy a Magyar márkánk erős és tudatos fogyasztói réteget hozott létre, amelynek a tagjai a magyar termékeket preferálják.

Az idei év utolsó negyedévében a Magyar trappista sajt szeletelt változata mellett három új termékünk is megjelenik a piacon, a Riska sós vaj és a Riska félzsíros sajt, illetve egy prémium joghurtunk.

A környezetvédelem terén is szeretnénk tovább lépni. A tejfölös poharakról már elhagytuk a koronás fedőt, amivel mintegy 5 tonnával kevesebb műanyagot használunk, de további újításokon is gondolkodunk.

Kérem, hogy ugyanúgy, ahogy 3 éve, most is ossza meg velünk a következő évekre vonatkozó terveit!

– Pénzügyi szakember vagyok, az eredményesség területén a számoknak hiszek. Rendkívüli értéket képviselő céget vezetek, amely a magyar élelmiszeripar egyik jelentős pillére. Ezt az értéket szeretném megőrizni és továbbfejleszteni. Mindemellett fontos az innováció.

Új termékekkel szeretnénk megjelenni, a gyártásban és a csomagolásban fokozni kívánjuk az automatizációt, és szeretném, ha az Alföldi továbbra is az élen járna az újabb, környezetkímélő megoldások bevezetésében.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Egy galamb átrepült Oregonból Ausztráliába, meg akarják ölni

Egy galamb tizenháromezer kilométert tett meg az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. A hatályos ausztrál előírások szerint a Csendes-óceánt átszelő madarat meg kellene ölni.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Amerikai fertőtlenítőrobotokat próbál ki a holland kereskedelmi lánc

A Covid-19 járvány idején különösen nagy figyelem irányul a fertőtlenítésre, többek közt a kereskedelemben is. A holland Ahold Delhaize ultraibolya sugárzással fertőtlenítő robotokat próbál ki két amerikai kereskedelmi központjában. Az Ava Robotics vállalat gépeit ők használják elsőként a világon a zöldség-gyümölcs kereskedelemben.

Emelkedő tőzsdei árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

A csiga sem fogy

A francia csigatenyésztők számára is nehéz év volt a tavalyi. A koronavírus okozta krízis miatt minden idényjellegű rendezvényt lemondtak, elmaradtak a turisták, becsuktak az éttermek, visszaesett az üzlet – a csigák nagy örömére.

Megszabadulunk az egyszer használatos műanyagtól?

Az egyszer használatos, eldobható műanyag evőeszközöknek, poharaknak és szívószálaknak hamarosan el kell eltűnnie az Európai Unió országaiból. Az Európai Parlament 2019. márciusában hagyta jóvá az egyszer használatos műanyag csomagolóeszközökre vonatkozó irányelvet, amely 2021. július 3-án válik teljes mértékben alkalmazhatóvá.

Kilistáztak egy helyi tejtermelőt, újabb traktoros blokád lett a vége

Az észak-németországi Gronauban vasárnap este állták el traktorokkal egy regionális áruházlánc raktárát a gazdálkodók, és a helyi sajtó szerint ott virrasztottak, még január 11-én reggel is mintegy 50 traktorral akadályozták meg a ki- és bejárást. Az ok: a lánc kilistázott egy helyi tejtermelőt.

Eredményesen zárult a téli szezonális ellenőrzés

A korábbi évekhez képest javuló eredményekkel zárult a 2020-as téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés. A december 1-31. között zajlott ellenőrzés-sorozatot Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára rendelte el. Az élelmiszerláncban végzett 2501 ellenőrzés során 49 figyelmeztetést, 117 esetben összesen több mint 8,1 millió forint bírságot szabtak ki.

Tejláz: Hogyan lehet megelőzni?

Hideg fülek, megnövekedett légzési sebesség, légzési elakadás, izomgörcsök, bénulás és eszméletvesztés, ami kómához és halálhoz vezethet. Ezek a hypocalcaemia vagy más néven tejláz tipikus tünetei, melyet a vérben hirtelen lecsökkent kalcium szint miatt alakul ki. A tejláz az egyik leggyakoribb betegség a tejüzemekben, de van megoldás a megelőzésére.