Back to top

Egészséges talaj - Egyre inkább felértékelődik

A 21. század legjelentősebb megoldandó feladatai között első helyen az energia, a tiszta ivóvíz iránti igény kielégítése és az egészséges talaj megóvása áll.

A talajtan nemzetközileg elismert tudósai szükségesnek tartották felhívni a széles közvélemény figyelmét a talaj fontosságára, megismertetni az embereket a talaj szerepével a mindennapokban, így többek között a biztonságos élelmiszer-termelésben, az éghajlatváltozásban, a biodiverzitás megőrzésében, továbbá megmutatni a talajokat fenyegető veszélyeket, és foglalkozni azzal, hogy milyen módon védekezhetünk ellenük.

Stefanovits Pál

A talajt károsító folyamatok erősödése miatti aggodalom vezette a Nemzetközi Talajtani Társaságot 2005-ben a talaj világnapjának meghirdetéséhez, majd az ENSZ ezt 2015-ben hivatalossá tette, egyben azt az évet a talaj nemzetközi évének nyilvánította.

Mondhatnánk, hogy már szinte min­den­nek van világnapja, de december 5. a talajtannal, talajvédelemmel foglalkozó szakemberek számára különösen fontos, bár nagyon jó lenne, ha az év többi napján is hasonló figyelmet fordítanánk a talajjal kapcsolatos ismeretek népszerűsítésére.

A talaj világnapját megelőzően, no­vember 24-én ünnepeljük a hazai talajtan egyik legnagyobb alakja, Stefanovits Pál születésének 100. évfordulóját. Ste­fano­vits Pál a talajtannal, talajvédelemmel foglalkozó szakemberek generációit oktatta, megismertette velük a talajok változatosságát, ráirányította figyelmüket a talajvédelem fontosságára.

Stefanovits Pál munkásságát a természet iránti csodálat, tiszteletteljes szeretet, tudományos kíváncsiság és tettre kész aggódás irányította.

Kutatómunkájának, oktató-nevelő tevékenységének a talaj tulajdonságainak megismerése, feltérképezése, a talajt fenyegető veszélyek megismerése és elhárításuk volt a célja. Ő a hazai genetikai alapokon nyugvó talajosztályozás megteremtője, a hazai talajtérképezés egyik úttörője, a talajdegra­dációs folyamatok, ezen belül a talajsavanyodás és az erózió kutatója, számos könyv, kiadvány írója. Az agrármérnökök szinte mindegyike Stefanovits Pál Talajtan című könyvéből ismerkedett meg talajainkkal. Idősebb korában figyelme egyre inkább a természetvédelem, elsősorban a talajvédelem felé fordult.

Gondolatainak esszenciáját A talajhasználat tízparancsolatában foglalta össze, mely ma is teljes mértékben érvényes és ma már széles körben ismételt és ismert.

Ez tartalmaz minden, a talajt veszélyeztető tényezőt, felhívja a figyelmet, hogy mit kell tennünk, hogyan lehet megvédeni talajainkat.

Kiváló adottságaink vannak

A mai világban a fejlettnek tekinthető országokban a környezeti elemek védelme, a természeti értékek megőrzése elsődleges feladat. A mezőgazdaság ebben a folyamatban különleges helyet foglal el, hiszen természeti erőforrásokat használ.

Fotó: wikipedia

Magyarországon kiemelten fontos a talajok védelme, hiszen e téren kivételesen jó adottságokkal rendelkezünk.

Addig, amíg a Föld szilárd részének mindössze 11%-a termőföld, az Európai Unió országaiban átlagosan 35-40%, hazánkban több mint 60%. Ez fantasztikus természeti adottság, ami bizony nagy figyelmet, sajátos kezelést igényel. Magyarország területének tehát közel 65%-a, mintegy 6,4 millió hektár alkalmas mezőgazdasági művelésre, amivel az elsők között vagyunk Európában. A szántóterület 4,5 millió hektár, és mint az ország genetikus talajtérképén is látható, összterületének közel felén a jó termőképességű mezőségi és barna erdőtalajok fordulnak elő.

A talaj elsősorban a mezőgazdaság, de a környezetvédelem és a társadalom számára is érték.

A mezőgazdaság szempontjából legfontosabb tulajdonsága a termékenység, az, hogy a természetes növényzet és a termesztett kultúrák termőhelye, képes tápanyagot, vizet és hőt tárolni, illetve a megfelelő időben ellátni ezekkel a növényeket. Így a talaj képes egyebek mellett elraktározni az időben és mennyiségben egyenetlenül érkező csapadékot, aminek eredményeként a növényeket hosszabb száraz időszakokban is nedvességhez juttatja, ami a mai rapszodikus időjárási körülmények között egyre inkább felértékelődik.

Tehát a talaj elsődleges szerepe, hogy tápanyagot és életteret biztosít a növények és más élőlények számára.

Az emberiség létszámának rohamos növekedésével felértékelődik ez az évezredek óta használt és kihasznált funkció. Az egyre több élelmiszer termeléséhez egyre nagyobb földterületet kellene művelésbe vonni, de ez megoldhatatlan, mert a talajkészletek végesek. Elsődleges feladatunk tehát a talaj termékenységének megőrzése, védelme a degradációs folyamatok ellen.

Genetikai talajtérkép

Miért fontos a talajtérkép?

A gazdálkodó számára létfontosságú, hogy tisztában legyen a területe talajtani adottságaival, tudja, hogy milyen talajtípusok borítják, mennyire heterogén, milyen fizikai, kémiai, vízgazdálkodási tulajdonságai vannak, milyen degradációs folyamatok veszélyeztetik. A megismerésben nagy segítség, ha rendelkezésre áll a terület nagy méretarányú talajtérképe, ami részletes információt nyújt az adott terület talajviszonyairól.

Manapság nagyon kevés gazdálkodó áldoz arra, hogy részletes talajtani feltárások, laboratóriumi vizsgálatok alapján megismerje a területére jellemző talajtani adatokat, de érdemes utánajárni, hogy van-e a környéken megfelelő talajtérkép, az ország területének közel felére ugyanis van.

A termőföld védelméről szóló 2007. évi 129. törvény részletesen meghatározza a földhasználók talajvédelmi kötelezettségeit, de nem sok támpontot ad arra, hogy ezek mi módon valósíthatók meg, éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy a gazdálkodó rendelkezzen alapvető talajtani ismeretekkel, a talajvizsgálati eredmények értékeléséhez szükséges áttekintő tudással.

A tapasztalatok alapján még csak kevés gazdálkodó érdeklődik a talajtani, talajvédelmi kérdések iránt, bár számos cikk jelenik meg a talaj védelmével, a termékenység növelésével, a talajműveléssel, a talaj biológiai aktivitásának növelésével kapcsolatban, mind a nyomtatott sajtóban, mind az interneten.

Javaslom ezek tanulmányozását, de fontosnak tartom, hogy bármilyen talajtermékenységgel, talajvédelemmel kapcsolatos megoldandó probléma esetén forduljanak szakemberhez, kérjék talajtani, tápanyag-gazdálkodási szakértő segítségét.

 

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/49 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Biológiai gombaölő szert fejlesztettek ki tárolási betegségek ellen

A Decco Italia forgalmazza a Nexy nevű biológiai gombaölő szert, amivel az alma, körte és a citrusfélék tárolási betegségeit lehet megelőzni. Az új készítmény szermaradék nélkül akadályozza meg a Botrytis cinerea, a Colletotrichum musae, vagy a Penicillium-fertőzést.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.