A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez 2021. február 1-jén csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ 11 kutatóintézete. A MATE így nem csupán oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik. Az egyetem vagyonkezelő alapítványi fenntartásban működik tovább, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez.
Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a kuratórium elnöke online sajtótájékoztatójukon elmondta:
Az elnök hangsúlyozta az alapítvány felállításának kiemelt célja, az oktatás és kutatás terén is úttörő tudásközpont létrehozása, valamint az, hogy a hagyományos agrárismereteken túl erős legyen egyebek mellett a gazdasági, digitális ismeretek átadása is.
Csányi Sándor kiemelte, céljuk rövid távon Magyarország, hosszabb távon a régió, sőt a világ egyik legjobb agrárfókuszú egyetemévé váljon a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
A képzésről szólva elmondta, agrárfókuszú képzést terveznek, de olyan kiegészítő – például pedagógiai – képzésekre is lehetőség lesz, amelyek segítségével a végzett hallgatók a vidéki értelmiség bástyái lehetnek majd.
Dr. Nagy István agrárminiszter, kuratóriumi tag kiemelte, hogy el kell oszlatni azt a képet, miszerint az agrárium gumicsizmás szakma, és megmutatni a pályaválasztás előtt állóknak, hogy az agrárpálya innovatív, folyamatosan digitalizálódó, stabil megélhetést és izgalmas kihívásokat kínáló hivatás.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy az egyetem kulcsszerepet tölt be az agrárgazdaságban létfontosságú generációváltás folyamatában.
Hazánk biztonságos élelmiszertermelését veszélyeztetheti, ha a gazdaságok utódlása nem vagy nem megfelelően megy végbe. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy minél több fiatal válassza ezt a pályát, ami nem csupán egy szakma, hanem egy életforma is. Ebben a folyamatban megkerülhetetlen feladat az intézményi megújulás mellett az agrár-felsőoktatás képének széleskörű korszerűsítése” – fejtette ki a miniszter.
Prof. Dr. Bedő Zoltán akadémikus, kuratóriumi tag rámutatott arra, hogy a koronavírus járvány következtében jelentős kutatási pályázati források nyíltak meg Európában és hazánkban is, hogy stratégiailag kiemelt témákban támogassák a K+F+I tevékenységet.
Mindemellett hangsúlyozta a vállalati partnerek bevonásának fontosságát mind az osktatásba, mind a kutatásba.
Prof. Dr. Horn Péter rector emeritus, kuratóriumi tag kiemelte:
az agrárszakma kívánja meg a legsokoldalúbb tudást, így az agrárhallgató a legsokoldalúbban képzett, tudása számos tudományterület vívmányait kell, hogy ötvözze, így ezt kell tanítani is.
Horn Péter hangsúlyozta az is, hogy az ország nagy részét lefedő vidéki campusok történelmileg is jelentős szerepet játszottak a vidék fejlesztésében, és a jövőben is jelentősen hozzájárulhatnak a helyi közösségek és gazdaság gyarapításához.
Lázár János kormánybiztos, kuratóriumi tag felszólalásában kiemelte, hogy Magyarország legfontosabb nyersanyaga az édesvíz és a termőföld. Ennek következtében az agrárium és az élelmiszeripar nemcsak a vidékfejlesztés, hanem a nemzeti szuverenitás alappillére is.
A kormánybiztos az egyetem és a kuratórium szerepét abban látja, hogy a cél érdekében megfelelő tudást, készséget és képességet szolgáltasson, valamint biztosítsa a stabil és eredményes vagyongazdálkodást.
Dr. Gyuricza Csaba megbízott rektor köszönetet mondott az egyetem közösségének az egyetem átalakításában való részvételért, amellyel hozzájárultak elsőként az integráció zökkenőmentes lefolyásához, majd a szervezeti átalakulás és az új működési modellre való átállás előkészítéséhez.
– határokon innen és túl. Legyen szó termelésről vagy feldolgozásról, az agrárium a 21. század meghatározó nemzetstratégiai eleme kell, hogy legyen, ezért a célunk sem lehet kisebb, mint hogy 10 éven belül Közép-Európa elsőszámú agráregyeteme legyünk”- emelte ki Dr. Gyuricza Csaba.
